Mit ​tenne a természet? 3 csillagozás

Alapvetően 158 oldalig tart a törzsszöveg, a többi jegyzet, névmutató – szóval viszonylag gyorsan végig lehet olvasni, ráadásul olvastatja magát. Rengeteg érdekes ismeretet szereztem belőle olyan dolgokról, amikről már hallottam, olvastam valamit, mégsem volt tiszta, hogy pontosan micsoda vagy hogy mi a háttere. Például Tífusz Mary, Smokey Bear, a svalbardi magbunker (amolyan Noé bárkája növényeknek), a kaliforniai erdőtüzek (amiknek külön neveket adnak már, mint a hurrikánoknak), a 2010-ben kitört sokbetűs izlandi vulkán vagy Barabási Albert-László hálózatelméletei – de többször emlegeti Asimovot és műveit is. 2021-es eredeti megjelenésével teljesen naprakész, kitér pár bekezdés erejéig a COVID-ra is.

Nem meglepő módon számos bizonyítékot sorol arra, hogy az emberiség felelőtlenül bánik a környezetével, a jövőjét eltékozolja, romba dönti utódai lehetőségeit. Ezekkel szembeállítva ad természeti példákat, hogy miként lehetne jobbá tenni az életünket e bolygón (pl. önszerveződő, önszabályozó, visszajelző mechanizmusok megismerésével és következetes figyelembe vételével), talán megmentve a jövőt, élhetőnek megőrizve a környezetet. Vagy elhúzni innen a 'csába űrhajóval, ahogy Stephen Hawking és más tudósok gondolják (azzal érvelnek, hogy ne tegyünk fel mindent egy lapra, egy bolygóra). Tanulságos, bár meg nem váltja a világot – de talán az átfogó, sokrétű témafeldolgozásával szélesítheti a látókört a fiatalok előtt, akik számára létkérdés, hogy hol és hogyan élnek majd. Az idős nemzedék láthatóan elhárítja magától a helyzetkezelést. A gond az, hogy inkább az ő kezükben van a hatalom, mint a fiatalokéban.