Krizantém ​és kard 48 csillagozás

A japán kultúra újrafelfedezése
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

A ​Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba éppúgy, mint a gésák és az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló.

Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni, hogy egy amerikai nő, aki nem hogy a nyelvet nem beszéli, de soha még csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani Japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni az első… (tovább)

>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2009
346 oldal · ISBN: 9789639725904 · Fordította: Koronczai Barbara
>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2006
346 oldal · ISBN: 963972503X · Fordította: Koronczai Barbara

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 42

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
tgorsy
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Nagyon sok kérdésemre, értetlenkedéseimre adott választ. A Mori Szadahiko magyarázatai engem nem nagyon érdekelt, nem is kötött le.

>!
Black_Venus
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Érdekes és jelentős kulturális ismeretekre valló összefoglaló a japán kultúráról – több mint 50 évről ezelőttről. Leginkább a japánokról annyiszor hallott furcsaságok okát magyarázza, mint péládul miért olyan lojálisak a japánok a családjukhoz, a munkahelyükhöz, miért a szégyenre és nem a bűnre épül a kultúrájuk, miért úgy viselkedtek a 20. század első felének háborúiban, ahogy. Mivel a szerző amerikai, egyben az amerikai kultúráról is sokat meg lehet tudni belőle, hiszen leginkább azzal hasonlítja össze. Sokmindent ismertem már, de újdonságnak számított az, hogy a japánt inkább kötötte a Csendes-óceáni szigetvilág természeti népeinek kultúrájához, és kevésbé a kínaiakkal hasonlította össze őket. A sok évszázados elzárkózottság is nyomott hagyott a kultúrájukon, hiszen egy civilizáció nélküli nép egyszer csaknem egy az egyben átvette a kínai állam és civilizáció felépítését, amelyből több évszázadon keresztül működtetett egy sajátos kultúrát, amely szinte tökéletesen zárt rendszerként működött, aztán a 20. században egyszer csak megint átvette a nyugati demokráciát, amelyet aztán szintén a saját képére alakított. Érdekes volt összeséségében, és számos megállapítása ma is megállja a helyét.

Az Ismerd meg Japánt kihívásra olvastam.

>!
Valentine_Wiggin
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Na, ezt a könyvet egy könyvtárban ücsörögve, részletről részletre olvasom, de még így is rengeteg érdekes információval szolgál. Alapvetően szeretem a japán kultúrát, a gondolkodásmódot, az elveket, de gyakran szörnyülködöm az etikájuk, a világképük abszurd elemein, és abszolút úgy érzem, ezt csak egy annyira zárt szigetországban lehetett fenntartani, mint az övék. Mindkettőről meggyőzött a könyv: Míg a világkép bizonyos elemei továbbra is helyesek és lenyűgözőek számomra, más pillanatokban egyszerűen elborzaszt egy-egy szabály vagy gondolat logikátlansága, ami az én nyugati elmémnek egyszerűen nem befogadható.
Természetesen a fülszöveg is leírja, hogy sok idő telt el azóta, hogy ez a könyv megíródott, és bizonyos állítások értelemszerűen már nem igazak, de így is nagyon érdekes olvasmány, megdöbbentően leköti az embert.

>!
A_mordályos_nyul
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Végre egy könyv, amiből nem csak felszínesen ismerhetjük meg Japánt, hanem olyan mélyen, ahogy talán még a sok éve ott élő nyugatiak sem. Az nyilvánvaló, hogy távoli népeknek teljesen más a társadalmi berendezkedése, más a gondolkodásmódja stb. De azt hittem, hogy olvastam a japánokról eleget, meg éltem közöttük annyit, hogy úgy saccper van képem a dolgokról. Nagy tévedés volt! A könyvet olvasva olyan dolgok estek le, olyan hatalmas lebegő feltételezések zökkentek helyre, hogy hetekig emésztgettem utána az információkat. Oké, hogy más – de hogy ennyire, az megdöbbentő! Olyan is volt, amiről már hallottam, de hogy mi mögötte a tartalom, honnan ered, miért is működik úgy, azt elképzelni sem tudtam volna.
Benedict a kulturális relativizmus híve volt, és ezért olyan jól tudta megragadni a kultúra mélygyökereit, az alap mozgatórugóit, hogy műve azóta is örök klasszikusnak számít, és hiába próbálták megismételni teljesítményét, eddig még senkinek sem sikerült! Ez nem saját megállapítás, hanem elhiszem a szakembernek, aki a könyv előszavát írta. Viszont mire a könyv végére értem, én is éreztem, miért olyan jelentős.
A szerzőt az Egyesült Államok kormánya kért fel arra, hogy tanulmányozza az ellenséges népeket a második világháború során – hiszen ismerni kell az ellenséget ahhoz, hogy legyőzhessük őket. Ezért kezdett el foglalkozni a japán kultúrával, majd a háború után kiadatta tanulmányait könyv formában, hogy megfelelő irányba terelje a katonai döntéshozókat a Japánnal szembeni bánásmódot illetően. Éppen ezért, mivel nem szakembereknek írta a tanulmányát, hanem laikusoknak, a könyv olvasmányos és könnyen érthető stílusban íródott. Természetesen az amerikaiak számára a japánok viselkedése tökéletes rejtély volt, ezért ilyen mértékű magyarázat nélkül nem is tudom, mihez kezdhettek volna.

Egy biztos: mindenkinek el kellene olvasnia, akinek a legcsekélyebb köze is van a japán kultúra bármilyen jellegű termékéhez. Felbecsülhetetlen pluszt ad az értelmezéshez!

>!
SzVera
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Érdekes volt… érdemes volt elolvasni. Egyfajta mankót ad, hogy európaiként megértse az ember a japán kultúrát, viselkedést. Jó kalandozás, és ismeretet nyújtó könyv, akit érdekel Japán érdemes elolvasnia.

>!
esztert91
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Nagyon érdekes volt. A stílusa olvasmányos. Olyan alapvető népi dolgokról szól, hogy az 1946-os megjelenése ellenére még ma is hasznos tanulmány. Eredeti célja pedig még érdekesebbé teszi: A II. Világháború után nyújtott útmutatást az amerikai vezetőség számára, hogy milyen módon viszonyuljon a japán néphez Japán megszállása során.

>!
Kahoko
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Tényleg könnyen érthető, érdekes, olvasmányos. Nem gondoltam volna, hogy úgy fogom falni, mint néhány kedvenc regényemet.
Mori Szadahiko írását viszont veszettül untam, pedig épp az volt az, amit jobban vártam. Úgy gondolom, ő inkább azoknak írt, akik Benedict írása ellen voltak/vannak. Kicsit szájbarágósnak, feleslegesnek éreztem néhány részt. Azért jó volt egy japán szemszögéből is látni a könyvet. (Az utolsó fejezetre voltam leginkább kíváncsi, amiben Benedict tévedéséről ír, de egyetlen hibát említ, az is elhanyagolható.)

1 hozzászólás
>!
szigiri
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Bár a II. világháború után íródott és állítólag 2030-ban már csak atropológiatörténet lesz a könyv, engem lekötött. Igaz számos jobb könyv olvasható Japánról, de nagyon hasznos a történeti megközelítés az ok okozat miatt, tehát hogy miért furcsák ma is a japánok, és hasonlóan mi nekik.

>!
evol
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Kifejezetten olvasmányos, és érdekes volt. Nagyon tanulságos is. Nálam abszolút elérte célját. Úgy érzem sok mindent megértettem a japánok eddig merevnek, zártnak tűnő világáról és a miértekről. A miértek voltak a legizgalmasabbak.

>!
Ayamenohana
Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Elég érdekes olvasmány volt. Bár a japán kultúra felfoghatatlannak vagy ismeretlennek tartott részei nekem annyira felfoghatatlanok nem voltak, mivel mindig is közelebb állt hozzám a keleti felfogás és a dolgokhoz való viszonyulás, mint annak a nyugati változata; és – bár egy amerikai antropológus boncolgatta a problémát – teljesen világos volt az egész Mori Szadahiko (néha felesleges) magyarázatai nélkül is. Voltak persze részek, amik újdonságként hatottak, vagy épp bővebb információval láttak el, mint amikhez eddig hozzájuttam, szóval mindenféleképp magammal viszek a könyvből új ismereteket.


Népszerű idézetek

>!
Cheril

A munkások kedvelt eljárása az volt, hogy „birtokba veszik az üzemet, folytatják a munkát és a termelés növelésével szégyenítik meg a vezetést. Egy Micui tulajdonú szénbánya sztrájkoló munkásai kizártak minden vezető személyt a tárnákból, és 250 tonnáról 620-ra emelték a napi hozamot. Az Asio rézbánya dolgozói a »sztrájk« alatt növelték a termelést, és megkétszerezték a fizetésüket.”

230. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2006)

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

4 hozzászólás
>!
Kahoko

Hiszik, hogy az embernek két lelke van, de nem a jó ösztön harcol a rosszal. Ez a „szelíd” lélek és a „durva” lélek, és minden ember – és minden nép életében vannak alkalmak, amikor „szelídnek” kell lennie, és vannak, amikor „durvának”. Nem igaz, hogy az egyik lelket a pokolnak szánták, a másikat a mennyországnak. Mindkettő különböző esetekben szükséges és jó.

149. oldal

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
A_mordályos_nyul

Nem a klasszikusok elolvasása fontos (…), hanem hogy magunkévá tegyük azok lényegét. Aki ezt nem teszi, vagyis aki „olvassa Konfucius írásait, de nem ismeri azokat”, az semmiben nem lesz sikeres. Ugyanis az ilyen ember nemcsak a klasszikusoknak nem tudja megragadni a lényegét, hanem semminek sem.

Epilógus

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
Kahoko

…ne feledd, hogy a gi (becsületesség) nehezebb, mint egy hegy, míg a halál könnyebb egy madártollnál.

165. oldal

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
A_mordályos_nyul

Nem bízhatunk száz százalékig abban, amit az egyes népek mondanak saját gondolati és viselkedési szokásaikról. (…) Az egyes népek más és más lencsén keresztül szemlélik az életet. Nehéz tudatosítani azt a szemet, amin keresztül látunk.

33. oldal, A feladat: Japán

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
A_mordályos_nyul

Amikor olyat teszünk, amit te önfeláldozásnak hívsz – mondta nekem egy japán –, azért tesszük, mert szeretnénk, vagy mert jó dolog. Nem sajnáljuk magunkat. Teljesen mindegy, hogy tulajdonképpen milyen sok dolgot adtunk fel másokért, nem gondoljuk, hogy ez szellemileg magasra emelne minket, vagy hogy „jutalom” járna érte.

Önfegyelem

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

Kapcsolódó szócikkek: japánok
>!
Cheril

Híresek a szamuráj szenvtelenségről szóló történetek. Tilos volt utat engedniük az éhségnek, de ez túl triviális dolog volt ahhoz, hogy egyáltalán megemlítsék. Amikor ki voltak éhezve, akkor is úgy tettek, mintha épp akkor ettek volna: látványosan fogpiszkálót rágcsáltak. Ahogy a szállóige mondta: „A madárfiókák sírnak az ételért, de egy szamuráj fogpiszkálót tart a fogai között.”

123. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2006)

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
takiko

Az európaiak és az amerikaiak lejegyezték életszerű tapasztalataikat, és maguk a japánok is igazán egyedülállóan tárták fel önmagukat. Eltérően más keleti emberektől, erős indíttatást éreznek, hogy magukról írjanak. Írtak az életük jelentéktelen apróságairól, és a világ meghódításának tervéről is. Meglepően őszinték voltak, de természetesen nem mutatták be az egész képet, hisze ezt senki nem teszi. Egy japán, aki Japánról ír, döntő fontosságú dolgokat hagy ki, mivel ezek számára olyan megszokottak és láthatatlanok, mint a levegő, amit belélegez. Így vannak ezzel az amerikaiak is, amikor Amerikáról írnak. Ennek ellenére a japánok szerették magukat kitárni.

29. oldal

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
Cheril

Az igazság az, hogy a császár japán ideája megtalálható a csendes-óceáni szigeteken is. Ő a Szent Főnök, aki vagy részt vesz a közigazgatásban, vagy nem. Néhány szigeten így tett, míg máshol átruházta a hatalmát, de a személye mindig szent volt. Az új-zélandi törzsek között a Szent Főnök annyira szent és sérthetetlen volt, hogy nem ehetett egyedül, és még a kanál, amellyel etették, sem érinthette szent fogait. Amikor elment valahova, mindig vitték, mert minden földdarab, amire rátette szent lábát, automatikusan annyira szent lett, hogy az a Szent Főnök tulajdonába került.

67. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2006)

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése

>!
Cheril

Tudhatunk mindent egy törzs házassági formáinak, rituális táncainak és beavatási rítusainak elterjedéséről, és mégsem értünk semmit az egész kultúrából, amely ezeket az elemeket saját céljainak megfelelően használja fel.

248. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2006)

Ruth Benedict – Mori Szadahiko: Krizantém és kard A japán kultúra újrafelfedezése


Hasonló könyvek címkék alapján

Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg Japánt!
Stephen Turnbull: Szamurájok – a japán harcos (nem hivatalos) kézikönyve
Martin Hervé Delpierre – Jérome Schmidt: Manga
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Leonard Mlodinow: Részeg bolyongás
Szerdahelyi István – Wintermantel Péter: Japanológiai körkép
Alain Quesnel: Indiánok
Beregszászi Zsolt (szerk.): Ősi kultúrák végzete
A világkultúra leghíresebb személyiségei
Csoma Mózes: Magyarok Koreában