A ​csend forrásai 133 csillagozás

Ruta Sepetys: A csend forrásai

Madrid, ​1957. Spanyolország a napfény és jó borok ígéretével vonzza a turistákat és üzletembereket. Köztük van a tizennyolc éves Daniel Matheson a családjával. Apja texasi olajbáró, aki üzleti ügyeit intézi. Daniel terve, hogy ezalatt ő a fényképezőgépe objektívjén keresztül megismeri anyja szülőföldjét. A fotográfia – és a sors – ismerteti össze Anával, akinek a családja a polgárháború óta szenved a zsarnoki hatalom okozta megpróbáltatásoktól. A fényképek nyugtalanító kérdéseket hagynak Danielben, és némelyik veszélyt is jelent számára. Nehéz döntéseket kell meghoznia, hogy megvédhesse azokat, akiket szeret. Ruta Sepetys mesteri történetmesélő, és e szívszorító regénnyel ismét a történelem legsötétebb időszakainak egyikére vetít fényt. Hovatartozásról, felejthetetlen és tiltott szerelemről, a háború következményeiről, valamint a hallgatásban rejlő erőszakról szól. A sors és a félelem hátborzongató definíciója tárul fel a könyvben. A könyvet korabeli sajtójelentések,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2021
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634992899 · Fordította: Bozai Ágota

Enciklopédia 8

Helyszínek népszerűség szerint

Spanyolország


Kedvencelte 21

Most olvassa 5

Várólistára tette 292

Kívánságlistára tette 221

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Jagika P>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Ruta Sepetys könyvei mindig mélyen megérintenek – ez különösen. Nemcsak Franco diktatúrája, hanem a csecsemőkereskedelem miatt is. Valahogy olyan borzasztó dühöt éreztem, mint Fuga, aki viszont a maga bátor módján próbálta megoldani a kicsik sorsát spoiler. Ezt éreztem a mélypontnak. Közben persze aggasztott a szegény, nyomorban tengődő kis család tagjainak a sorsa. Danielt viszont nem igazán értettem, miért nem próbál segíteni anyagilag nekik… off

5 hozzászólás
Iloonka>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Ruta egyszerűen nem tud csalódást okozni, úgy csodálom a kutatását és amiért ott találhatom magam a történelem rejtett zugaiba, ahová elvisznek a könyvei.

Daniel és a családja egy spanyolországi utazásra mennek 1957-ben, ami Franco uralma alatt volt abban az időben. A fiú imád fényképezni, megörökíteni a pillanatot, és lehetőséget lát abban, hogy ezzel az utazással meg tud nyerni egy fotós pályázatot. A szállodában találkozik Anával, aki szobalányként dolgozik ott és aki által jobban bepillantást nyerhet egy csendes társadalomba, ahol a diktatúra virágzik, de senki sem mer említést tenni erről.

Már egy ideje nagyon rá vagyok kattanva történelmi könyvekre, de a sok II. világháborús könyv mellett eltörpülnek azok a kevésbé emlékezetes, mégis maradandó történelmi események, amikről sokan nem is hallottak. A Franco diktatúra pontosan ez volt nekem. Nem tudtam semmit erről az időszakról, hogy a spanyoloknak mennyi mindent kellett kiállniuk. Gyermekeiket elragadni, akik a kormány ellen vannak, több százezer(!) család életét tönkretéve… azt hiszem, ezt nehéz feldolgozni, hogy milyen nyomokat hagytak az emberekben.
A történet a maga módján olyan csendes volt, ahogy a címe is sugallja. Senki sem mondta ki kereken a dolgokat, súgdolóztak, és igazából egy fikarcnyi ellenállást sem mutatott senki. A spanyolok csendesen tűrték mindazt, ami körülöttük van, miközben a turisták csupán azt a részét látták az országnak, amit láttatni akartak velük. Tetszett, hogy Daniel ki akart lépni ebből a körből, és felfedezni az igazi arcát Spanyolországnak, majd megörökíteni. A romantikus szál pedig nagyon szépen ki lett dolgozva, imádtam Anával a kapcsolatát.
A vége felé nagyon beindultak az események, alig bírtam letenni a könyvet, minden egyes alkalommal történt valami váratlan, pedig azt hinné az ember, hogy rövid fejezetek elég nagy kihívások egy csattanóhoz, de így történt. Bepillantást nyerhettünk több szemszögbe is, tengernyi szemszögből közelíthettük meg, hogy ki miként áll a rendszerhez, amik informatívak voltak. Csavar is volt a végén, nem kevés.

Itt helyben térdre borulok Ruta előtt, amiért nyolc évnyi munkát fektetett ebbe a könyvbe, hogy mindezt hitelesen átadhassa nekünk, a tettrekészségéért, és amiért nem fél belevájkálni a történelem sötét bugyraiba! My favorite historical writer is here!

2 hozzászólás
Naiva P>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Nagyon szép történet volt ez egy olyan történelmi korról, amelyről eddig nem sokat tudtam. Az 1950-es években, Spanyolországban játszódik a történet, Franco fasiszta diktatúrája idején. A könyv egy fajta történelmi-fikciós regény, amelyet olyan szépen és olyan korhű történelmi pontossággal írt meg az írónő. A történet nagy részét, Ana, egy a Hiltonban dolgozó fiatal nő szemszögéből látunk, akinek családja mélyen benne van ebben a politikai zűrzavarban. Illetve Daniel Mathewson, egy texasi olajmágnás fia, aki szüleivel Madridba érkezik, abban a reményben, hogy kapcsolatba kerülhet édesanyja szülőhazájával.
Tetszett, hogy az írónő amellett, hogy kreatívan alkotott egy csodálatos történetet. Mellette a legnagyobb gondossággal és odafigyeléssel ügyelt a korszak részleteire. Ráadásul kíméletlen igazsággal mesélte el a spanyol polgárháború korszakának kevésbé ismert történelmi tényeit.

pveronika>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Az első Ruta Sepetys könyvem a szerző Tengerbe veszett könnyek című regénye volt, ami nagyon mély nyomokat hagyott bennem. A csend forrásai csakúgy, mint a szerző korábbi kötetei szintén komoly témákat dolgoz fel, különböző sorsokat bemutatva az út során.

Ez alkalommal az írónő az 1950-es évek Spanyolországának életébe nyújt bepillantást. Az 1936–1939-ig tartó polgárháborút követően a fasiszta, keménykezű Francisco Franco rezsimje irányította az országot egészen 1975-ig, a diktátor haláláig, némaságra kényszerítve a köztársaságpártiakat és mindenki mást is. Ha valaki nem maradt csendben, azt elhurcolták és megölték. Ez a regény négy szereplő szemszögén keresztül mutatja be, hogy a csendnek hányféle forrása és mennyi-mennyi rétege lehet.

Az 1950-es években az addig teljesen elzárkózott Spanyolország elkezdett nyitni az Egyesült Államok irányába, beengedve gazdag turistákat és olajmágnásokat az országba. A történet egyik főszereplője egy ilyen nagy texasi olajfúró cég tulajdonosának tizenkilenc éves fia, Daniel, aki az egyetem előtti nyarat Madridban tölti egy drága luxushotelben, amíg a szülei Spanyolország különböző részein intézik az üzleti ügyeiket. Daniel álma az, hogy fotóriporter legyen, amiben az apja egyáltalán nem támogatja, de úgy gondolja, hogy ha sikerülne lencsevégre kapnia a spanyol diktatúra titkainak egy-egy szeletét, azzal egyenes út nyílna számára álma felé, ám ez cseppet sem veszélytelen vállalkozás. A Hilton hotelben ismerkedik meg a vele egykorú szobalánnyal, Anaval, akivel hamar megtalálják a közös hangot. Ana szülei tanárok voltak és ők is Franco hatalomátvételének áldozataivá váltak. Azóta Ana mélyszegénységben és főként hallgatásban él két testvérével, Rafaval és Juliaval és nővérének családjával. Az, hogy csendben maradjanak és ne hívják fel magukra a figyelmet mindennél fontosabb.

A regény egy másik szála a korszak egy nagyon sötét titkát mutatja be Ana unokatestvére, Puri szemszögén keresztül. Franco diktatúrája alatt közel 300 000 gyermeket raboltak el köztársaságpárti családoktól és adták oda őket fasiszta szülőknek. Én korábban még nem hallottam erről, de engem kifejezetten felkavart és döbbenetesnek találom, főleg, hogy az első ezzel kapcsolatos per lezárására egészen 2018-ig kellett várni.

Nagyon izgalmas volt a téma és látszik a hatalmas kutatómunka a könyv mögött, mégis valamiért az elején kicsit nehezebben rázódtam bele a regény olvasásába, és amíg a Tengerbe veszett könnyek esetén tetszett a sok szemszög, itt ez most kevésbé működött nálam. Nagyon sok volt a titok a regényben és nagyon-nagyon lassan bontakozott ki a történet, ellenben a történet vége számomra túl hirtelen ért véget és ezáltal nem is vált annyira kerekké.

A karakterek nagyon izgalmasak és sokrétűek voltak, egyedül Purit nem kedveltem meg különösebben, és számomra az sem volt egyértelmű, hogy a könyv végén spoiler Számomra nem volt egyértelmű, hogy mit szeretett volna ezzel a szerző. Szintén sajnáltam, hogy úgy éreztem, hogy Rafa és Fuga szála is a semmibe vezetett, vagy nem sikerült tökéletesen átadnia az írónőnek az üzenetet, amit az ő történetükkel szeretett volna mondani.

A szerző a Franco diktatúra rengeteg oldalát mutatta be, amihez korabeli cikkeket, nyilatkozatokat és fotókat is felhasznált. Nagyon érdekes volt, hogy ezt részben amerikai szemszögekből láthattuk, ezzel talán egy kicsit szépített változattal bemutatva, ahogy Amerika viszonyult Francohoz.

Szeretem Spanyolországot, jó volt róla olvasni, meg ha egy igazán szomorú arcát is láthattuk. Szerettem ezt a regényt és nagyon érdekes volt erről az időszakról olvasni. Összességben mindenképpen ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretik a történelmi regényeket és szeretnének valami különlegeset és maradandót olvasni.

http://veronikasreaderfeeder.com/ruta-sepetys-a-csend-f…

Katica_98 P>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Úgy tűnik Ruta Sepetys könyvei valós eseményeken alapszanak. Ezeknek a könyveknek a megírását rengeteg kutatómunka előzi meg.
A csend forrásai egy remek irodalmi alkotás. A spanyol polgárháború és az azt követő 36 évig tartó diktatúra valóságos eseményeit dolgozza fel.
Az amerikai turisták özönlenek a szépnek hitt országba, miközben a spanyol nép a sötétben éli mindennapjait, akiknek a családi szeretet és összetartozás ad erőt a túléléshez.
Egy kemény politikai, – történelmi regény kevés romantikával átszőve.
Aki szereti ezt a műfajt, mindenképp olvassa el.

kellyolvas P>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Ruta Sepetys egy olyan szerző, aki fiatal szereplőkkel ír történeteket, de nem csak a young adult korosztály olvassa a könyveit. A hosszas kutatómunka eredményeként hitelesen mesél, a felnőtt korosztálynak is tökéletesek a regényei. Bennem felnőttként mély nyomot hagyott ez a történet, ez volt az első, amit Franco korszakáról olvastam, és nagyon is emlékezetes marad, hatott az érzelmeimre rendesen. Az írásmód Rutára jellemzően gyönyörűen fogalmazott mondatokból áll, csodásan vezeti a több szálon futó cselekményt, ami végül összeér és szívfájdító pillanatokat nyújt az olvasónak. Nem számítottam rá, hogy annyi év elteltével új aspektusokkal bonyolódik tovább a történet, és nem okoz csalódást a vége sem, imádom, amikor a szerző elég teret ad a továbbgondoláshoz. Kétségtelen, hogy Ruta hatalmas szenvedéllyel ír, ez az élete, ezt bizonyítja minden megjelent könyve.
E/3 szemszögben íródott a regény, de mindig más szereplő áll a fókuszban. Rövidek a fejezetek, gyorsan lehet haladni. Nagyon megszerettem a karaktereket, Daniel imádnivaló volt, kedves, udvarias, régivágású jópasi. Daniel az első képein máris szembesül azzal, milyen más ez a világ, mint amit elképzelt. Ana révén közel kerül a valódi spanyol emberekhez, láthatja a vidéki életet is, nem csak Madrid fényeit. A vágóhíd, a temető, a falusiak, a hagyományok, a torreádor mítosz, az árva gyerekek fényképezése apró puzzle darabokként adódnak össze ebben a kirakósban. Annyira szeretett volna segíteni, és a maga módján sikerült is neki. Valamit elindított, nem volt hiábavaló az országban töltött ideje, s hogy a szívét örökre itt hagyta, az nem kérdés.
Ana családja megmutatta nekem, milyen az igazi családi szeretet, a valódi összetartás. Ana boldog, hogy a legjobb madridi hotelben dolgozhat, az otthagyott külföldi újságokat gyűjti, és álmodozik egy olyan világról, ahol a nők is érvényesülhetnek, szabadok, nem korlátozzák szigorú szabályok akár az öltözködésüket, vagy hogy kivel találkozhatnak, barátkozhatnak. Ő megtestesítette a szabadságvágyat, amit annyira szeretek bármelyik regény főhősében. Nagyon hatottak rám a testvéri kapcsolatok, csodás erőt adott ez nekik.
Ha kedveled a romantikus történeteket valós, kidolgozott történelmi háttérrel, emlékezetes karakterekkel, akkor ez a te regényed. Nekem mindenesetre olyan volt, mint amire egész évben vágytam, és karácsonyra meg is kaptam, köszönet érte a szerzőnek és a kiadónak.
Bővebben: link

Mariann_ P>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Gyönyörűen megírt regény, aminek történelmi háttere is van.
A spanyol polgárháború és az azt követő 36 évig tartó francói diktatúra.
Kutatások szerint Spanyolországban több, mint 300 ezer gyereket szakítottak el biológiai szüleiktől és adtak el nem kevés pénzért olyan családoknak, akik nem Franco tábornok ellen voltak. A háború után ezt azzal indokolták, hogy „rehabilitálják ” a gyerekeket, akiknek szüleiben és nagyszüleiben megvolt a „ vörös gén”.
Ez így nagyon szomorú és bánattal teli lenne, ha nem egy romantikus történetbe ágyazva olvashatnánk.
Rám nagy hatással volt, nem olvastam még erről az időszakról.
Így egy különleges történet lett, tetszett a hangulata, a fotózás, a spanyol életérzés, meg minden úgy , ahogy volt.
Szívből ajánlom a történelmi romantika kedvelőinek.

kratas P>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Nagyon jó írókája van a szerzőnek, de többet vártam történelmi vonalon. Talán ha a könyv elején kevesebb epekedés van, akkor a végébe belefért volna több történelem. spoiler
Így csak azt éreztem, hogy megkapargatjuk a fontos témák felszínét, de igazából nem ásunk beléjük, de akkor minek idézgetünk visszaemlékezéseket amerikai diplomatáktól?

Bomarie>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

„Láttad az életemet. Láttad a félelmemet. Megértesz engem.”

Kíváncsi voltam erre a történetre. Kíváncsi voltam arra a Spanyolországra, ami a polgárháború utáni években létezett. Hogy éltek az emberek, hogy dolgozták fel a szörnyűségeket?
A könyvből kaptam ugyan válaszokat, de a csend forrása csak néha csepegtetett információkat, mintha lassan elapadna. Az általános hangulat a hallgatás és a csend volt, amivel a szörnyű múltat és szorongató félelmeket leplezték el. „Csukott szájjal szebb vagy!” …mondogatja az anya kamaszodó, kérdező és válaszokat kutató gyermekének. Hogy tudtak így, ilyen körülmények között élni a polgárháború után felcseperedő gyermekek, fiatalok? Sokan még a saját családjuk (szüleik) múltját sem ismerhették; hiszen ha voltak is akik tudtak valamit a történtekről, úgy vélték jobb a csend.
A másik mélységesen döbbenetes és dühítő téma a csecsemőkkel való kereskedelem. Kik és hogyan vettek részt benne?
A témák tehát súlyosak és nehezen kimondhatóak. Viszont aki figyel és olvas a sorok között, kap válaszokat. Ugyanakkor mégsem voltam maradéktalanul elégedett. Nem tetszett az elbeszélés stílusa, a túl rövid fejezetek, az amerikai ifjú nehézkes felismerései, a megismert karakterek előéletének visszafogott ismertetése és ugyanezen szereplők utóéletének hiányos bemutatása. Bár az utolsó 60-80 oldal szolgált némi magyarázattal, mégis többet és részletesebben is olvastam volna a szereplők életéről.
Amilyen súlyos és nehéz témákat dolgozott fel az írónő, mégis azt kell mondanom (és ez számomra is meglepő), nem érintett meg olyan mélyen érzelmileg, mint amennyire tartottam a könyv olvasásától.
Azt gondolom, hogy talán az ifjú olvasókra gondolt írás közben, nekik szánta nagyobb részben a történelmi múlt ismertetéseként a regényt. Az utószó jobban megérintett, mint maga az 500 oldalas történet.
Engedjétek meg, hogy idézzek belőle:
„[…] a könyveimet világszerte kamaszok és felnőttek is olvassák. A mi fakuló történeteinket a fiatal olvasók viszik tovább, ők viselik az ezekkel járó kihívásokat, és ők folytatják le a szükséges párbeszédeket a jövőben. Nagyon bízom abban, hogy a fiatal nemzedék – az együttérzés nemzedéke – gyengéden megtisztítja a sebeket, és együtt törekszik arra, hogy legyen erejük, és a sebek begyógyuljanak.
Minden nemzetnek vannak sebei és rejtett történelme. Amikor történelmi konfliktusról olvasunk, ezekről beszélünk, lehetőségünk van a tanulásban és az emlékezésben egyesülni. Így a könyvek kötnek minket össze, mint globális olvasóközönséget, de egyben mint olyan emberi közösséget is, amely tanulni akar a múltból.”

Ajánlom tehát mindenkinek, aki kíváncsi Spanyolország történelmére a polgárháború alatti, majd az azt követő generáció hallgatag, félelemmel teli életére, egy kis szerelemmel fűszerezve!

3 hozzászólás
Lázárné_Csernus_Anikó>!
Ruta Sepetys: A csend forrásai

Az utolsó Sepetys olvasmányomnál úgy döntöttem, hogy nem nekem ír, mert gyakran túl amerikai (túl giccses). Mégis A csend forrásai valamiért hívott. Talán ez a legkevésbé túlírt könyve. A polgárháború utáni Madridban vagyunk Franco diktatúrája alatt. Zafón ezt az időszakot nagyon ködös metafórákkal mutatta be, Ruta viszont 3 különböző karakteren keresztül meséli el ezt a sötét történelmi időszakot. Mivel ilyen részletesen nem tanultam a spanyol-amerikai szövetségről, így mindenképp a történet előnye, hogy sok hiányzó lyukat tömött be. A végével kettős érzésem van: spoiler.


Népszerű idézetek

shadowhunter1975 P>!

AMIKOR A HERNYÓ AZT HITTE, MINDENNEK VÉGE,
PILLANGÓVÁ VÁLTOZOTT.

419. oldal, 129. fejezet

kellyolvas P>!

Feszültség van a történelem és az emlékezet között, señor. Vannak, akik igyekeznek megőrizni és emlékezni, mások azonban nagyon felejteni akarnak.

268

Bomarie>!

Láttad az életemet. Láttad a félelmemet. Megértesz engem.

464. oldal

Maxim_Kiadó KU>!

– Nehéz két kultúra között navigálni – mondta egyszer Davidnek. – Úgy érzem, mintha könyvjelző lennék két fejezet között.

Maxim_Kiadó KU>!

– Könnyű rettenthetetlennek lenni, amikor nincs mit vesztened.

kellyolvas P>!

A megfelelő pillanatot elkapva az igazság felfedi magát az objektívnek.

60

kellyolvas P>!

Lehetetlen megölni egy olyan embert, aki már halott. A tükör törött, de a tükörkép ép. Van feltámadás, Huérfano. Lehetséges. Az elfeledettekért harcolsz, a bántalmazottakért, az éhesekért, azokért, akiket senki nem akar. Az egyetlen barátodért harcolsz, ahogy ő harcol érted.

289


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Sarah J. Maas: A Court of Silver Flames – Ezüst lángok udvara
Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje
Sharon Cameron: Kékmadár
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Amy Harmon: Az ismeretlen kedves
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Sarah Jio: Párizs összes virága