Értékelések 36

Barbara_Rácz_4>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

Felemás érzéseim voltak ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert egyrészről nagyon tetszett a sárkánygyíkok változatossága, a csillagok képében megtestesülő istenek, sőt magának a Sárkánynak az újszerű elképzelése is, miszerint ő valójában egy másik síkról érkező erő.
A szöveg olvasmányos volt, bár néhol kicsit elvesztettem a fonalat, mikor valamit nagyon el akart magyarázni az író, olyankor kicsit lankadt a figyelmem.
Viszont a főszereplő, Ertol és a három testvér valahogy nem nyert meg magának. Nem mondom, hogy rossz karakterek voltak, de valahogy hiányzott belőlük az a bizonyos szikra amitől megkedveltem volna őket.
Összességében viszont érdekes könyv volt érdekes elképzelésekkel.

Ezüstliliom>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

Sok so-so könyv után végre megint találtam egyet, ami nagyon tetszett! És végre találtam egy könyvet, amelyben a lovas kifejezések rendben voltak! * Vigyorgok, mint egy jóllakott óvodás.:))) Nekem nem volt sok a lovas rész, és spoiler. Végig érdekes és fordulatos volt a mese, az pedig érződik, hogy az író nagyon beleásta magát a sárkányok világába és a mitológiába, jól kidolgozott ez a rétege is a történetnek. Ahogy haladtam a könyvben, egyre inkább kezdett kialakulni bennem egy kígyófóbia. Hatásos volt.:)
Szerettem a szereplőket, szinte mindet. Egy dolog volt, ami az én szemszögemből „szentségtörés”: soha nem neveztem volna Karvalynak az egyik főszereplőt, mivel nekem ez a név örökre nagy kedvencemhez, A szigetvilág varázslójához kötődik. De az Árnyék név nagyon tetszett.
Egy szó, mint száz: ha ilyen az első könyve Rusvai Mónikának, akkor milyenek lesznek majd a következők? Kíváncsian várom őket.:)

* Csak apró kötözködés: a lovat nem járatjuk, hanem jártatjuk. Illetve a 313. oldalon van egy mondat, amelynek az első felében még ügetésről van szó, a második felében viszont már vágtaütemről.

3 hozzászólás
Szántó_Mihály>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

Nekem kimondottan tetszik. Nem egy olyan gyorsan változó eseményekkel teli, mint a mostanában megjelenő művek, de nekem bejön ez a lassabb körülíróbb műfaj. A könyv felénél járok, először kicsit nehezen akart beindulni, de lassan kezd összeállni a kép és minden apró mozaik darabka a helyére kerül.

Timár_Krisztina IP>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

Rusvai Mónika fantasyje olyan világgal szembesíti az olvasót, amelyben az emberi világ elszakad az istenekétől, a hős megváltás helyett romlást hozhat a világra, a misztériumjátékok pedig időnként rosszul végződnek. Jóval erősebb hangsúlyt kap a hatalommal járó felelősség, mint maga a hatalom, a kimondott szavak hatása könnyen kicsúszhat a kimondójuk irányítása alól, következményeik kiszámíthatatlanok. Mint az életben.

Azoknak az olvasóknak ajánlom a Tündöklőt, akik jó néven veszik, ha egy fantasy nem arra használja a tapasztalati világ elemeinek megváltoztatását, hogy elrugaszkodjon tőle, és egy másik világba menekítse az olvasóit, hanem éppen ellenkezőleg, arra, hogy a mi világunk problémáit tükrözze. Jelen van benne a kaland, a fordulat, a feszültség, de elgondolkodtatja az olvasót azon is, hogy vajon csakugyan azzal a végkifejlettel járnának-e legjobban a szereplők, amelyikre a legjobban vágynak.

Recenzióm a BárkaOnline-on:
http://www.barkaonline.hu/futtyoges-es-nahatozas/7367-t…

Aaren>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

A 2018-as GABO-s „Az év magyar science fiction és fantasy novellái” kötetben figyeltem fel az írónő novellájára, ami kétséget sem hagyott afelől, hogy tud írni, és érti, mitől működik egy történet. Ezen állításomat a regény elolvasása után is fenntartom: az írónő kiválóan ismeri a klasszikus fantasy minden zegét-zugát, otthonosan mozog a zsánermotívumok, archetípusok, történetek között.
A Tündöklőt olvasni kifejezetten nosztalgikus érzés volt, visszarepített Robin Hobb, Patrick Rothfuss és Joe Abercrombie regényeihez. Fel-felvillantak ismerős elemek, karakterek, motívumok. Mintha valamiféle amalgámja lenne más történeteknek, de ez még önmagában nem von le az élvezetből, mesterien van összerakva.
A karakterek barátságosak, jóindulatúak (kicsit talán túlságosan is), átérezhetőek, hibáznak is, van benne minden, mi szem-szájnak ingere spoiler.
Az a bajom ezzel a könyvvel, hogy többet vártam. Több kreativitást, merészebb ötleteket, a zsáner kiforgatását. Nyilván nem tett jót neki, hogy pont az Ezüstkéz után került a kezembe… Persze, a maga módján hozza azt, amit akar, első regényként arra mindenképpen jó, hogy az írónő megmutassa, érti a dolgát (ahogy le is írja, tanulóregény). Már csak arra várok, hogy levetkőzze a korlátait, és valami igazán egyedivel álljon elő, mert úgy érzem, megvan benne a potenciál. Ez így önmagában ugyanaz a klasszikus fantasy, amit már éppen eleget olvastam. 8/10.

Lisie87 P>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

Kellemes meglepetést okozott, valamiért tartottam tőle, nem túl magas százalék molyon, első könyv az írónőtől. De minden jó, ha a vége jó! :))
Klasszikus fantasy feeling, meseszerű elemekkel, fiatal felnőtt szereplők, átkok, sárkány (ami sajnos kevés szerepet kap) és sárkánygyíkok. A történet jó mederben haladt, nem volt üres járat. Kicsit ki lehetett volna még dolgozni a múltbéli szálat, a szigetvilág hiedelemvilágát, a csillagokkal való kapcsolatukat, de ehhez egy rész biztos kevés lett volna, annak viszont nagyon örültem, hogy nem sorozat!!!

7 hozzászólás
Veron P>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

(Eredetileg négy csillag volt ez gondolatban, de aztán rájöttem, hogy abból az időszakból ez az egyik (ha nem is legjobb, azt nem tudom, mi de) legkedvesebb emlékem, szóval legyen ez egy kezdő írókat bátorító négyésfél)
Nem volt egy elsőkörös musthave könyv, de azért kíváncsi voltam, és ha már kölcsön kaphattam (és női fantasy), mindenképp meg kellett próbálni. (itt is köszi @makitra :) )
Nem volt tökéletes élmény, nekem ez az egy mesélős (még csak nem is főhős), klasszik, andalgós fantasy valahogy nem feküdt (volna) annyira. Ami megmentette, hogy a szereplőket valahogy nagyon meg tudtam kedvelni, és rá tudott venni, hogy kíváncsi legyek a végére, az átokra, a sárkányra… meg mindenre. Plusz meg kell adni, a szöveg kifejezetten szép és igényes, messzemenőkig el tudott ringatni. (Hibára talán egyre sem emlékszem, ez is igen jól esett).
Szóval nekem nem lett kedvenc, de azért szerettem, ha lesz második könyv, olvasóként biztos benevezek rá. Ha pedig valaki pont ezt a klasszikusabb, andalgósabb vonalat szereti, az mindenképp adjon neki egy esélyt :)

SMK>!
Rusvai Mónika: Tündöklő

A legjobban a hangulatát szerettem ennek a regénynek. Olyan volt, mint egy mese, amit például egy öreg kincstárnok mesél el neked, miközben hársfateát kortyolgattok a kandalló mellett. :) Csodás, érdekes, mégis szomorú és nehéz történetet mond, kíváncsian és izgatottan várod, hogy mi lesz a szereplők sorsa, együtt örülsz és sírsz velük, annak ellenére, hogy tudod, az egész nem igaz. (Meg azt is tudod, hogy az. :))
Szóval jólesett elmerülni ebben a világban, szívesen olvastam volna még tovább is. :)