Kígyók ​országa 75 csillagozás

Rusvai Mónika: Kígyók országa

Mécs Ida gyerekkorától fogva tudja, hogy a cselédszoba küszöbén túl egy másik világ erdejének fáit hallja, és hogy az anyja egy titokzatos férfival eteti meg a család bánatát. Ahogy közeleg a második világháború, maga is megtanulja megkötni a rossz emlékeket, de a történelmet a mágia sem képes feltartóztatni, és Ida, hogy megmentse az öccsét, olyan alkut köt a világ mögötti világ egyik lakójával, amelynek következményeit képtelen felmérni.
Dér Hanga a kétezres években él, és semmit nem tud a származásáról. Amikor egy idegen erdő és egy katona szellemképe kezdi kísérteni, rájön, hogy az anyja nem csupán azt titkolta el előle, hogy ki az apja, de súlyosabb titkokat is rejteget – és a rejtélyeket csak Hanga mágikus érintése oldhatja fel.

A Kígyók országa több generáción át, bűbájos nőkön keresztül mesél arról, milyen ára van a történelmi és lelki traumáknak, amelyeket a világ mögötti világra zárnak az emberek.

Eredeti megjelenés éve: 2023

>!
GABO, Budapest, 2023
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635664627
>!
GABO, Budapest, 2023
472 oldal · ISBN: 9789635665693

Kedvencelte 13

Most olvassa 10

Várólistára tette 174

Kívánságlistára tette 191

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

tammancs1 P>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Nagyon ritkán olvasok fantasy-t (inkább ne szépítsünk: nem olvasok fantasy-t), de ha mégis kezembe veszek egyet az általában úgy történik, hogy elolvasom a fülszöveget, és valami megmagyarázhatatlan okból annyira megfog ("megköt"), hogy azonnal olvasni akarom. Itt egyébként valami olyasmire gondoltam a világháború beemelése miatt, hogy ez a könyv olyan lesz, mint a Faun labirintusa c. film (amit imádok). Nem olyan lett, de nem is baj!

A sztori egyébként annyira összetett, hogy nem is tudom mennyit illik spoilermentesen elmesélni belőle, így inkább csak címszavazok. Szóval van itt: oldás és kötés, küszöb alatti világ, mágikus öregerdő és felhúzható lemezjáték, háborús propaganda meg doni katasztrófa, bonyolult anya-lánya és férfi-nő kapcsolatok, Fehérlófia és szovjet laktanya…ez lehet, hogy most úgy fest, mintha Rusvai Mónika valami story cubes játékból dobta volna ki az elemeket, amiket kötelezően bele kell szőnie a történetbe, de az egész valami olyan csodálatosan kompakt módon áll össze egy kerek egésszé, hogy le voltam nyűgözve.

Nagyon bírom az olyan „demokratikus” történeteket, amelyek akkor is élvezetesek, ha csak a felszínt kapargatod, de ha belemész a rétegekbe és kezded szétszálazni ezt a végtelenségig összegabalyodott mágikus fonalat, akkor annyi minden van, amibe belekapaszkodhatsz a pszichológiától kezdve az ökológián át a folklórig. A fülszöveg bölcsen hallgat a sárkányokról és a népmesei átiratokról, de ezt a részét is nagyon szerettem a regénynek, hogy mer bátran és kreatívan hozzányúlni a magyar néphagyományhoz. Az meg, hogy egy középkorú nő a főszereplő, aki olyan utat jár be a regénybe, ami 12 életre is bőven sok, na azt nagyon élveztem.

Egy dolog volt zavaró, de ezt csak a saját zsánerben járatlanságomnak könyvelem el: néhol nehezen tudtam követni a mágiarendszert, nagyon kellett koncentrálnom, hogy el tudjam képzelni, akkor itt most mi/hogyan történik. De ez nem a regény hibája, csak az én földhözragadtságomé. Amiről viszont biztosan meggyőzött ez a regény: van jó magyar fantasy, és igenis érdekel!

Noro P>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Bár maga a szó egyszer sem szerepel benne, mégiscsak boszorkányos könyv ez, a szó minden értelmében. Oldás és kötés mágiája, álmok és emlékek világa a magyar valóság mögött, a múlt század történelme bűbájos szemmel nézve. (Valamint sárkányok és időutazás a Don-kanyartól Piliscsabáig. Ha ez is szerepelt volna a borítón, biztosan hamarabb elolvasom :D) Egy magyar család története, amely két valóságban zajlik egyszerre, és egy varázserő, amelynek mindenki csak a felét birtokolhatja. Mint az igazán mély és eredeti fantasykben, ennek is van szimbolikus olvasata, amely azonban nem akadályozza a cselekmény önmagában való élvezetét sem.

A kötés mágiája, amelyet a regény múlt századi hősnője felfedez magában, veszélyes játékszer: mert amit a bűbájos egyszer megköt, azt ő már eloldani nem tudja. Használja az erőt, mert megkönnyíti a mindennapi életet, de a kötések egyre csak halmozódnak, és ennek következményei lesznek. A kötés bizonyos szempontból valaminek az elvétele: egyoldalú, kiegyensúlyozatlan cselekvés (amely, ha szabad némi szóviccel élnem, nem old meg semmit). Itt jön be a képbe a magyar népi mágia zseniális újraértelmezése: az oldáshoz ugyanis valaki másra van szükség, és megkezdődik az alkudozás a bűbáj egy másik gyakorlójával. De hogyan látja a világot az, aki a küszöb túloldaláról jött? Mire vágyik, hogyan gondolkodik az, aki a világ fonákján él? A regényből minderre meglepően emberi válaszokat kapunk.

A történet persze nem csak ember és varázslény kapcsolatáról szól. A mágia az emberek közti viszonyokat is felborítja: lehet-e őszinte, egyenrangúak között szövődő kapcsolat annak az életében, aki képes belenyúlni a világ folyásába? Megéri-e a hatalom a vele járó titkolózást? Ritkán fordul elő, hogy a fantasyben ennyire nyíltan megmutatja valaki a varázserő hétköznapi életre ható árnyoldalait. (Még ritkább, hogy nem intézi el annyival, hogy ez az ára, ezt kell elfogadni.)

Közép-európai mindennapjaink és ősi mondavilágunk remek, időnként kimondottan rendhagyó ötletek révén forr egységes egésszé a könyv lapjain. Aki szerette a Marija Morevna és a Halhatatlant, annak a Kígyók országát sem szabad kihagynia.

1 hozzászólás
KingucK P>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Bár a csodás borító a zöld színével megtévesztő lehet, de a regény eseményeit végig követi a viharos dermesztő tél, így ebben az időszakban éppen aktuális olvasmány lehet.

A kígyók országában két női sorsot követhetünk, az első Mécs Idáé, akit a II. Világháborúig figyelünk. Ida úgy nő fel, hogy körül veszi a varázslat, és ezt hamar alkalmazza a családi mindennapok megkönnyítésére, majd ezzel a képesség segítségével próbálja megmenteni a háborúba küldött öccsét.
A másik Dér Hanga, aki előtt titkolják a származását, viszont ezt egy tini lány elől nem lehet sokáig. Hanga a kétezres években él, viszont az események néhány ponton összekapcsolódnak, míg a végén mindenre fény derül, de vajon időben?

Nagyon érdekes volt ez a regény, a legjobb értelemben! És ahogy Mónika előző regényénél keveselltem a női karaktereket, itt megkaptam kamatostól. Szokott zavarni az, amikor azért vannak bonyodalmak, mert valamit titkolnak egymás elől, de itt tudomásul vettem és csak sodródtam az eseményekkel. Sejtett,hogy hová fut ki,mégis nagyon izgalmas volt és érdekes.

Nagyon szerettem a karaktereket, imádtam a helyszíneket, és hogy a történelem belemosódik a cselekményszálakba, a folklór és mitológiai elemek pedig hab a tortán.

Mindenképpen újraolvasandó kategóriába került és talán a kedvencek közé is, de az biztos, hogy a benne van tavalyi olvadásaim legjavában. Remélem még sok hasonlót kapunk Rusvai Mónikától!

Avilda IP>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Szeretnék valami érdemlegeset írni, de érzelmileg kimerített ez a könyv. Csodálatos volt. Polgári lakás, Mécs Ida, Morozov, erdő, Hanga, hózápor, horgonyok, fák, élet, halál, anya, lánya, szeretet, szerelem, békesség, háború, csönd, félelem, fonalak, bűbáj, remény, kitartás, réz és arany. Túl jó volt.

1 hozzászólás
Gaura_Ágnes IP>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Valahogy így kell összefűzni a történetszálakat is, megidézve azt, ahogy a főszereplők csomózzák a mágia szálait, hogy tartson a bűbáj, össze legyen fűzve múlt és jelen, valóság és fantasztikum, történelem és folklór, valamint spoiler .
Keveset olvastam az elmúlt hónapokban sok minden miatt, de amiket olvastam, mind megmozgattak, köztük ez a regény is – a csomó, jelentem, jól tart, de spoiler . :)

Zsoofia>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Ez a könyv nagyon sok szinten rezonált bennem, kezdve a csodás borítójával, a 20/30as évek habkönnyű szexizmusán és a világháború ostromlott oldali megélésén át, bezárva azzal, hogy egy kilencvenes években született tini Nightwisht hallgat és a Németországban levő barátnőjétől rendeltet animeposztereket. A könyv elsődleges lélektani tanulsága is kedvemre való, hogy ha nem beszélsz a gyerekeddel és elzárod a döntéshozataltól és a teljes fájdalomtól, azzal csak másfajta fájdalmat okozol neki, és egy ördögi körbe zárod (avagy a jó kommunikáció az alapja a transzgenerációs traumák feloldásának).

Mindez egy csodás folk fantasy környezetbe van ágyazva. Legrövidebben úgy tudnám leírni a könyvet, hogy ez a Mitágó-erdő, csak jó – annak minden előnyét maga mögött tudja, annak minden hátránya nélkül. Nagyon erdő, nagyon magyar, és örülök hogy újabb és újabb értelmezést találunk a sárkányoknak. Szerettem a kapcsolatot Ida és Lóránt között, hogy a világ elvárása miatt közéjük épült falat lebontották, szerettem a kapcsolatot Hanga (milyen csodás név!) és az anyja között is. Csupa kis csoda ez a könyv, nagyon szerettem.

1 hozzászólás
pat P>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Szerintem ez egy kifejezetten jól megírt, profin felépített, nagyon hangulatos regény meglepően sokféle értelmezési lehetőséggel és olvasattal. Nem feltétlenül az én regényem, de bőven voltak olyan aspektusai, amik miatt igazán érdemes volt elolvasniom.

Ami legjobban megfogott engem benne, az a hangulata: elsősorban a múlt századeleji-közepi minennapoké, önmagában ez a szál nagyon érdekes pl. női sorsok-életutak nézőpontjából szemlélve.
A jelenben játszódó szál sem érdektelen a maga kis poszt-szovjetidőkös utánérzéseivel – ezt a vonalat talán kicsit domborgattam volna még jobban is. (És kár, hogy a kettő közötti idősávban nem volt történetszál: a Marija Morevna óta abszolút meg lehet engem venni a kommunistás-mágiás mixtúrákkal.)
A mesés-mágiás, (tudat)küszöbalatti világ is klassz – nem vagyok jártas annyira a magyar folklór- meg mondavilágban, de esetleg talán lehetnék, mert hát hiszen ez mennyire érdekes már.

És egészen klassz szálak mentén szerveződnek az események a fenti síkokon, és az sem rossz, ahogy az egész összeér, csak talán picit kiszámítható, itt késett a történet dinamikája az enyémhez képest, némileg borult az összhang.
De ennyi baj legyen,jó élmény volt így is nagyon.

atalant IP>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Bevallom, a Gabó könyvheti megjelenései közül engem eredetileg csak az Alvilági szövedék érdekelt. Aztán elolvastam a Kígyók országának fülszövegét, és a küszöb alatti világgal teljesen megvett magának a koncepció (még ha a második világháborús körítés el is bizonytalanított).
Tartogattam a nyaralásig (mit sem tudva arról, hogy az út helyszínei megjelennek majd a könyvben, szóval remek választás volt), és rögtön berántott. Egészen addig, amíg Hanga fel nem bukkant, azt gondoltam, hogy ez a (számomra) tökéletes könyvek egyike, letehetetlen. Még a világháborút sem bántam (pedig az azokat feldolgozó történetektől mindig nagyon félek). Egyszerűen zseniális a kezdés: rettenetesen tetszett a természetfeletti elemek szürrealitása, a magyar folklór és a század közepi miliő vegyítése. Aztán sajnos a 2000-es évek tinilánya teljesen kizökkentett az egészből, sokáig nem tudtam hozzá kötődni olvasás közben, annyira elütött hangulatban a könyv másik fő szálától. Később, ahogy haladtunk előre (és derültek ki részletek), úgy lett Hanga is egyre organikusabb része a történetnek. A végére pedig úgy beleolvadt a könyvbe, ahogy a sárkányok emlékei oldódnak fel a fákban.
A kisebb bukkanó ellenére is az egyik legjobb könyv, amit mostanában olvastam. Látszik rajta, hogy a szerző „megcsinálta a házi feladatát”, alaposan utánanézett a történelmi részeknek, és kreált köré egy rendkívül részletes (és egyre bonyolódó), mégis követhető és logikus mágiarendszert, amelyben a legnagyobb természetességgel bukkannak fel a magyar népmesék motívumai. A szereplők közti kapcsolatokat és azok alakulását (csomózással, oldással, mindennel) pedig egyszerűen imádtam.
Ez volt az első könyvem az írónőtől, de már most várom, hogy mivel rukkol elő legközelebb, mert ez kedvenc lett!

7 hozzászólás
ViraMors P>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

A hó fehér volt – a vér fekete.

– Szóval ez lenne a wood wide web?

* * *

4,5 csillagot adtam rá, és nem azért mert lágy szívű lennék, hanem mert összességében tényleg tetszett a könyv, de utólag visszagondolva az első, ami eszembe jut, hogy olvasás közben elég hullámzó volt a viszonyunk. Az első nagy gondom az volt, hogy nem kedveltem a főbb karaktereket. Nem voltak ők rossz karakterek, de nem tudtam kedvelni őket. A másik problémámat a jelen és múlt közötti váltások hozták, amik kicsit mindig kizökkentettek. off
Na, de akkor mi tetszett?
A világa, mert az viszont egészen lenyűgöző. A mágiájával, a világon túli világgal, azzal, ahogy a két világ egymásba fonódott, abszolút megvett magának. Alapos, átgondolt, helyenként nagyon nyomasztó, ugyanakkor nagyon érdekes, ahogy az a mód is, ahogy generációk történetét fonja egybe ezzel az igazán különlegesen megírt mágiával.
Ha másért nem is, a világáért ezerszer is megérte elolvasni a regényt, és nyugodt szívvel javaslom olvasásra mindenkinek.

Bt_Dóri P>!
Rusvai Mónika: Kígyók országa

Találkozásom a könyvvel, pusztán a véletlen műve volt: új könyv és érdekes borító, majd a fülszöveg, de magyar szerzőnő… Adjunk esélyt, elvégre mostanában elég pozitív élményeim vannak a hazai írókkal! Ez valami fantasztikus!! Lassan olvastam, hogy tovább tartson, de sajnos csak a végére értem… Hat csillagot adnék, de nem lehet sajnos…
A borító nagyon passzol a történethez, külön gratuláció jár érte és van tartalomjegyzék!!! Imádom, hogy fejlődünk…
Több szép idézetet és gondolatot találtam, ami miatt még jobban magához láncolt ez a történet. Szeretem a népmeséket és a fantasyt is, de az összemosásukat és ilyen történetbe írását egyszerűen szavakkal kifejezni sem tudom! Csoda!!! Ez az a kötet, melyet a polcon kell tudnom és rosszkedv/élethelyzet esetén kötelezően olvasandóvá teszem magamnak!
Az első rész nagyon húzott magával, mikor Mécs Ida hétéves és az életét követhetjük nyomon a 20. század első felében, majd jön a háború. A második résznél a tartalomjegyzék is átváltozik, ahogy a történet is, több szálon és több személy életének történései elevenednek meg előttünk: Dér Ilona és lánya, Hanga (atyavilág!! milyen szép név). Itt kicsit zavaros volt, de szépen kibontakozik a történet, a szálak (mágia?! ) kisimulnak és a történet egyre izgalmasabb lesz… A harmadik részben végül a teljes és részletes letisztulás bemutatása érkezik, melyből kiderül egy-két újabb információ!
Ami a leginkább betalált nálam, az a szeretet olyan átadása, melyet teljesen átérzek, a gyermekeim és a férjem vonatkozásában, hogy mindig ott álljak mellettük, hogy a lehető legjobban megvédeni őket a problémáktól, a túlkapások azonban a problémák forrásává lehetnek, a titkok félreértéseket és (újabb) hazugságokat eredményezhetnek. Éljünk és szeressünk úgy, mintha minden nap az utolsó napunk lenne! Köszönöm Mónika ezt a csodálatos történetet, egy rajongót nyertél személyemben! Kérlek írj még (a Tündöklő kötet is listázva!)!!

11 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lappantyú>!

Gondolj csak bele, megyek haza, az én kis feleségem meg ott ül a konyhában, és a fotoszintézisről meg a fák evolúciójáról olvas. De hát miért ne hagynám, hogy egy ilyen tüneményes asszonynak legyen valami hóbortja, nem igaz?

44. oldal

avery_twelvetrees >!

– És ha… elrontok rajta valamit?
Morozov elnevette magát.
– Ha menthetetlenül tönkrevág egy szovjet terepjárót, amit hosszú évek óta egy sárkány használ, akkor meghívom egy vodkára.

253. oldal

E_W I>!

Eleinte megkönnyebbülést hoz, ám a dolgok, amelyekről nem veszünk tudomást, idővel tönkretesznek minket.

47. oldal

Bt_Dóri P>!

Mécs Ida a hetedik születésnapján elhatározta, hogy megeteti az öccse ujját a gyíkokkal.

(első mondat)

Bt_Dóri P>!

-Az az igazság, hogy ha valami rosszat nagyon szeretnél elfelejteni, akkor előfordul, hogy tényleg sikerül.

55. oldal

Bt_Dóri P>!

– Nem lehet mindent eltüntetni a világból, ami nem tetszik nekünk – mondta végül.

18. oldal

avery_twelvetrees >!

Pótkávét ittak reggeli helyett. Ida a csészéje pereme fölött a küszöböt kémlelte: a szakadt fonalak lágyan hullámoztak, pedig a helyiségben nem mozdult a levegő. Csúszómászót egyetlenegyet sem lehetett látni, a gangon pedig csak Máli néni csoszogott el az ablakuk előtt, kezében kis, fém öntözőkannájával. Amíg a fürdőszobában rendbe szedte a haját, Ida felidézte a pillanatot, amikor az anyja először mutatta meg neki a fonalakat, amelyek behálózták körülöttük a teret, és mindent mindennel összekötöttek.

63. oldal

psvianne>!

– Kígyótól, békától őrizkedjél, küszöbre soha ne állj!

12. oldal

E_W I>!

– Aki az erdőbe lép, az erdő része lesz.

420. oldal

>!

– Akkor ki viszi el a háztól a rosszat? – kérdezte Ida.
– Senki sem viszi el – tiltakozott Róza erőtlenül. – Csak magába rejti. Eleinte megkönnyebbülést hoz, ám a dolgok, amelyekről nem veszünk tudomást, idővel tönkretesznek minket.

47. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gaura Ágnes: Túlontúl
Buótyik Dorina: III. Amenemhat rejtélye
Katherine Arden: A medve és a csalogány
Alyona Crower: Árnyak és csillagok
Eszes Rita: Tükör a felhőkön túlra
Chloe Neill: A lányok olykor harapnak
Aurora Lewis Turner: A hatalom köve
Richard A. Knaak: Végtelen Forrás
Paloma ReWhite: Sámánnő 2.
Leda D'Rasi: Utolsó kívánság