Távol ​a világtól 27 csillagozás

Rumaan Alam: Távol a világtól

Hogy ​kiszakadjanak pörgős New York-i életükből, és több időt töltsenek kamasz fiukkal és lányukkal, Amanda és Clay az Airbnb-n egy teljes hétre kivesznek egy pazarul berendezett házat Long Island egy félreeső szegletében. Érkezésük másnapján, késő este azonban kopognak az ajtajukon: egy zaklatott idős házaspár, Ruth és G. H. az, állításuk szerint a ház tulajdonosai. Ezek a vadidegenek azt mondják, áramszünet állt be egész New Yorkban, felbolydult a város, ezért vidéken kerestek menedéket.

Mivel azonban nincs sem tévé-, sem mobil-, sem internetszolgáltatás, Amanda és Clay nem tudják, mit gondoljanak. Bízhatnak vajon a másik párban, és vice versa? Mi történt valójában New Yorkban? A civilizációtól elszigetelt nyaraló tényleg biztonságot nyújthat a két családnak? És egymástól biztonságban vannak?

Rumaan Alam harmadik regényében könnyen átélhető alaphelyzetet dolgoz fel hús-vér figurákkal és egyre fokozódó feszültséggel, nem véletlen, hogy 2020 egyik legnagyobb… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
GABO, Budapest, 2021
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635660841 · Fordította: Kemenes Iván
>!
GABO, Budapest, 2021
296 oldal · ISBN: 9789635662128 · Fordította: Kemenes Iván

Most olvassa 3

Várólistára tette 105

Kívánságlistára tette 98

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

CsakHencsi P>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

A könyv írója betegesen vonzódik a felsorolásokhoz. Minden le van írva, hogy mit vett a csaj a közértben, mik találhatók a fürdőszobában, milyen fák vannak az erdőben, mit ettek vacsorára, milyen színűt hányt az egész család, szóval aki szereti a bevásárlólistákat olvasgatni, annak jó szívvel ajánlom. Éppen ezért úgy döntöttem, az értékelés is megérdemel egy szép listát.
Ez a könyv borzalmas, rémes, pocsék, rossz, vacak, csapnivaló, gyatra, ergya, tré, szörnyű, gáz.
Egyébként sokkal inkább disztópia, mint thriller, afféle kamaradarab, ami lehet, hogy filmen működne is, de könyv alakban unalmas, lapos, egyhangú, eseménytelen, monoton, ingerszegény, vontatott. A témája hasonlít az Egy másodperccel később című könyvre, de míg Forstchen könyvében pontosan tudjuk, mi történt, itt csak célozgatnak rá, az olvasóra van bízva, mit gondol, mi történhetett a nagyvilágban (egyébként valami olyasmi, mint az említett könyvben). De ettől még nem lesz izgalmas, lebilincselő, parádés, bravúros, megragadó.
Aki szeret unatkozni olvasás közben, nyugodtan elszórakozhat vele.

9 hozzászólás
Kókuszka >!
Rumaan Alam: Távol a világtól

Amanda és Clay két kamasz gyermekével családi nyaralásra kibérelnek Long Island távoli részén, egy luxus nyaralót, úszómedencével, pezsgőfürdővel. Röviddel megérkezésük után betoppannak a ház tulajdonosai, egy idősebb fekete házaspár, mert New York városát egy titokzatos áramszünet uralja, sokemeletes otthonukat nem érzik biztonságosnak. A két család, egy fehér és egy fekete, egy idősebb és egy fiatalabb, egy gazdag és egy középosztálybeli kénytelen alkalmazkodni egymáshoz. Itt ugyan áram van, de a külvilággal megszakad a kapcsolat, sem mobiltelefon, sem tv, csak baljós jelek: szarvasok, flamingók tömeges megjelenése, olyan erős semmihez sem hasonlítható hanghatás, hogy megreped az üveg, egyetlen pillanatba sűrített iszonyat. Jön a találgatás, mi lehet ez az egész: nukleáris vagy éghajlati katasztrófa, háború, terrorcselekmény, egy bomba?
Rose tudta, mi volt az a zaj, csak senkinek sem jutott eszébe megkérdezni tőle. A tények hangja volt. Maga a változás, melynek elkerülhetetlenségét az emberek végig letagadták maguk előtt. Az eddigi élet véget ér, egyúttal egy másik kezdődik.
Az élet már csak ilyen, a változás bármikor bekövetkezhet. Olyan ez az egész, mint egy lázálom, mögöttes mondatokkal, előrevetítésekkel, de konkrét válaszokat nem kapunk. Alam jól ábrázolja karakterei különböző gondolkodásmódját, erkölcsi hiányosságait, érzelmi korlátait.

Nita_Könyvgalaxis>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

A könyv, amelyben az apokalipszisnek szurkoltam.

Annyira fájdalmas tud lenni, mikor van egy nagyon jó alapötlet, amiből rengeteg mindent ki lehetne hozni, de az nem a megfelelő ember kezébe kerül. Rumaan Alam inkább öntözzön virágokat vagy mentsen fókákat.

Egyrészt baromi idegesítő a stílusa a regénynek, az a fajta, hogyha ember lenne, akkor legszívesebben megcsapkodnád. Mi a fenének kell nekem arról olvasnom, kinek milyen testszaga van egy kocsiban? Miért kell fél oldalon keresztül egy bevásárlólistát olvasnom, amit egy mondattal is el lehetne intézni, hogy a szereplőnk sok szart összevásárolt sok pénzért?

Ha már a szereplők, ó te jó ég, annyira idegesítőek, hogy egyikért sem lenne kár. Clay, a férj, egy igazi pipogya, ostoba alak. Amanda, a felesége, akit már a neve is predesztrinál arra, hogy egy hülye picsa, aki csak aggódni és visongani tud. A két kamasz gyerek csak szimplán két idegesítő kölyök. A másik házaspárból a férj, G. H. egy öntelt seggfej, Ruth meg az a fajta mamika, aki szimplán irritáló.

A történet szerint Amandáék családja kivesz egy nyugis kis eldugott házat, hogy egész héten csak a medencében lubickoljanak, de aztán egyszercsak visszajönnek a tulajok, hogy közöljék velük, áramszünet van New Yorkban, így hát visszatértek vidéki otthonukba. De vajon bízhatnak-e egymásban ezek az emberek? És mi történik odakint? Annyira jó lenne, ha ezekről is szólna ténylegesen a könyv, lehetne benne dráma, feszültség, ehelyett csak sipítozás, indokolatlan mennyiségű $@!%, meztelen medencézés és whiskey van.

A legjobban nekem az fájt, mennyire ostobák a szereplők. Amanda megnézi a telefonját, húha, a hírportálok nem mennek, de meg se próbálja megnyitni a Facebookot vagy bármelyik közösségi oldalt, hogy valamit esetleg ott találjon. Jó-jó, nincs egy idő után net és tévé, de a rádiók ilyenkor is még sokáig menni szoktak, de egyszer sem próbálják meg bekapcsolni, egyszer sem! Az életösztön kimerül annyiban, hogy balfasz Clay elindul mindenféle térkép vagy leírás nélkül megkeresni a várost, aztán jól eltéved, meg teleengedik vízzel a kádakat. És ennyi, kész, slussz, passz.

Baromi hosszan olvashatunk baromi lényegtelen dolgokat, hogy mit csinálnak a szereplők, ami senkit, de senkit nem érdekel. Vannak „durvább” jelenetek, de azok meg annyira kilógnak a könyvből, nincsenek beágyazva, nincs magyarázat, nincs semmi, csak hát na, ezeket bele kellett írni, mert talán rájött az író, hogy eddigre már mindenki elaludt az unalomtól.

Ez a könyv egy igazi időpocsékolás, csak azért adtam két csillagot, mert végülis végigolvastam, kíváncsi voltam, kijön-e bármi ebből a zagyvaságból. Kár volt érte, legközelebb inkább befonom a szemöldököm.

12 hozzászólás
dagikám P>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

Erős hiányérzet alakult ki bennem,mire végére értem a könyvnek. Alapvetően szeretem az ilyen világvégéről szóló,spájzoljunk be és ötleteljünk hogyan éljük túl az egészet típusú történeteket. De itt, ebben az esetben olyan kurtán-furcsán ért véget,hogy kerestem még a lapokat,hogy hol van a befejezés. Nekem hiányzott az indoklás,hogy mi is történt valójában, miként folytatódik a két család élete,megoldódik – e ez a probléma.
Néhol a semmitmondó beszélgetések helyett lehetett volna még több izgalmas történés,amiket ez a kialakult katasztrófa okoz.

csfannie P>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

„Tekintve, hogy ritkán olvasok thrillereket, engem egészen meglepett ez a könyv, de meg kell mondanom, ha többet olvasnék ebben a zsánerben, valószínűleg nem rántott volna magával annyira, mint jelen esetben. Egyfajta nyomás telepedett a mellkasomra olvasás közben, ami a kötet elejétől a végéig – sőt, még azután is – velem maradt.”

Bővebben:
https://fannislibrary.blogspot.com/2021/09/rumaan-alam-…

Peter_Vass>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

WTF??? 200 oldalig bírtam. Nem történt SEMMI!
Én értem, hogy az író leírja, milyen 1+1 családnak távol a civilizációtól 4G, internet és Netflix nélkül, de erről elég lett volna egy cikket írnia.
Nagyon érződik, hogy ez a könyv amerikaiaknak szól, de nekünk kreatív magyaroknak ez az ingerküszöbünket sem éri el.
Borzasztó idegesítő a folyamatos megmagyarázás, gyenge munka, nem ajánlom. :(

monalisa>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

Szerintem sokkal jobb volt, mint ahogy azt az itteni értékelések sugallják. Nagyon megfogott az atmoszférája, a kezdetektől átjárja egy bizonyos baljós hangulat a lapokat és ez végig megmarad. Talán jobban szerettem volna, ha nem úgy végződik ahogy, de ennek ellenére is abszolút pozitív élmény volt számomra, nagyon olvastatta magát, nem bírtam letenni, beszippantott.

Veruska>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

Ennek a regénynek ott lesz vége, ahol Merle Malevilje vagy Cronin Szabadulása kezdődik, és inkább úgy nevezném Addig… Kicsit finomítva egy kamaradarab abból a nézőpontból, mikor a semmiből jön a Valami, vagy ilyen Világvégeszerűség és ehhez hogyan adaptálódnak a hétköznapi nem túlgondolós, inkább hárítós szereplőink, illetve végül az elfogadás, hogy egy krízishelyzet közepén vannak. A baljós hangulata kitartott és a nagy kérdés van-e összetartás idegenek közt, ha a világ széthullik?

mrkssztr>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

Tündi úgy nyomta a kezembe a könyvet, hogy – itt egy könyv, nagyon szr értékelések vannak róla a molyon, de szerintem azért annyira nem trágya, ugyan a vége elég fura volt, kíváncsi vagyok, te mit mondasz.
Elkezdtem olvasni; a molyon oly’ sokszor kritizált felsorolásokon én ugyan felül tudtam emelkedni, de bszki. Ha itt a világvége, akkor nem zabálod fel egyszerre az összes csokis kekszed, meg nem iszod meg az összes dugipiád két nap alatt, nem? UGYE? Vagy én gondolom rosszul? Javítson már ki valaki!!! Ez a gittegylet úgy ahogy van totál élhetetlen, mondom ezt úgy, hogy nyilván én is be lennék fosva egy ilyen szituban, és valszeg az elsők közt patkolnék el, de egy regényben hadd olvassak már életrevalóbb emberekről. SEMMI NEM TÖRTÉNT, ÉS SEMMI NEM DERÜLT KI. PONT.

4 hozzászólás
silverlight78>!
Rumaan Alam: Távol a világtól

Másra számítottam, azt hittem, ez valami krimi lesz, nem pedig egy apokaliptikus disztópia.

Mire nyilvánvalóvá vált számomra a műfaj, már késő volt, túl sokat elolvastam ahhoz, hogy csak úgy abbahagyjam, meg tulajdonképpen kíváncsi voltam rá, hogy hova lyukadunk ki.

Nagyjából sehova, ez a legbosszantóbb; az események láncolata, a karakterfejlődés szempontjából kb. ugyanott lett vége, ahol elkezdődött. Egy ponton túl már a feszültség sem fokozódott, hanem unalmassá vált, szinte drukkoltam, hogy mielőbb haljanak már meg.

Így utólag sajnálom az időt, amit rászántam. (Amúgy eléggé zavart a fordításban néhány csúnya és szleng szó használata – nem prűdség miatt, hanem mert egyszerűen nem voltak odaillők.)


Népszerű idézetek

Kókuszka >!

Onnantól, hogy az ember szülő, örökké résen kell lennie.

153. oldal

Kókuszka >!

Senkit sem szabad hibáztatni, csak mert olyan, amilyen.

66. oldal

csfannie P>!

– Rose, komolyan három könyvet hozol magaddal? Egyetlen délutánra a strandon?
– Egész nap elleszünk. Mi van, ha kifogyok az olvasnivalóból?

csfannie P>!

– A mobiljaink nélkül olyanok vagyunk, mint a hajótöröttek.

csfannie P>!

Egy áramtól megfosztott város olyan, mint egy röpképtelen madár: evolúciós baleset.

csfannie P>!

Ahhoz, hogy valami bomlásnak induljon, csak annyi kell, hogy valaki elindítsa a folyamatot.

Kókuszka >!

A táj már-már valószerűtlenül zöld volt. Az embernek zabálhatnékja támadt: csábító gondolat volt kiszállni a kocsiból, négykézlábra ereszkedni, és nagyot harapni a talajba.

15-16. oldal

csfannie P>!

Az ember sosem tudhatja egy alkalomról, hogy az utolsó, hiszen ha tudná, képtelen lenne folytatni az életét.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Colleen Hoover – Tarryn Fisher: Never never – Soha, de soha 2.
Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák
Chandler Baker: Ne add tovább!
Stephen King: A halálsoron
Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz
Robert McCammon: Egy fiú élete
Mario Puzo: A Keresztapa
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Karen Rose: Számolj tízig