Peace ​Food – Békés táplálkozás hús és tejtermékek nélkül 8 csillagozás

Ruediger Dahlke: Peace Food – Békés táplálkozás hús és tejtermékek nélkül

Ruediger ​Dahlke minden könyvében a test és lélek egészségének fontosságát hangsúlyozza. Új művében a hús és tejtermékmentes táplálkozás egészségre kifejtett pozitív hatását tudományosan alátámasztott érvekkel, tanulmányokkal mutatja be. Életminőségünk javulását táplálkozási szokásaink és életmódunk megváltoztatásával érhetjük el a leggyorsabban és a leghatékonyabban.

Az állati eredetű táplálékok betegítő, káros hatásairól készült összefoglaló tanulmány olvasása közben rájövünk, hogy egészségünk csak a mi kezünkben van, a mi döntésünk, hogy elindulunk-e a „békés táplálkozás” útján.

A „Békés táplálkozás” ígéretes cím, több okból is. Ha belső békességre vágyunk, fel kell hagynunk azzal, hogy életünket vágóállatok húsából származó félelem- és stresszhormonokkal terheljük. Ha magunk körül, a világban akarunk békét teremteni, a többi embernek is elegendő élelemre van szüksége, ami nem is lenne gond, ha az állati termékek fogyasztásáról lemondanánk.

Egészségünk… (tovább)

>!
Bioenergetic, Budapest, 2012
242 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632911656 · Fordította: Makra Júlia

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Kkatja P
Ruediger Dahlke: Peace Food – Békés táplálkozás hús és tejtermékek nélkül

Jelentem, vegetáriánus lettem…és rajta vagyok a vegánságra való teljes átálláson is. Persze ez már régóta érett bennem, és ez a könyv is csak megerősített ennek feltétlen hasznában és szükségességében, mind testi mind lelki okokból!
    Tétovázóknak nagyon ajánlom, remekül felsorakoztatja és megvilágítja a vegán életmód élettani és erkölcsi előnyeit a húsevőkével szemben és szemléletes képet ad a mai modern hús-, tej-, tojásgyárairól és ezekben az állatokkal való kegyetlen és emberhez nem méltó bánásmódról.
Éljenek az állatok, éljenek a növények és éljünk ésszerűen MI emberek!! :D
„Az állatok a barátaim, és nem szokásom megenni a barátaimat.” (G. B. Shaw)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Kkatja P

     A modern ember egész életformája nagyban hasonlít ragadozó állatokéhoz. Folyton háborúskodik, akár nőket, akár piacokat kell meghódítania, helytáll és érvényesül, (…) életét a konkurenciaharc szabja meg, állandóan demonstrálnia kell, milyen csuda egy alak.
    A nő ezzel szemben inkább müzlivel kezdi a napot, szereti a saláta- és zöldségtálalkat, és tényleg szán időt a kellemes étkezésre. Archetipikusan nőies ételek azok, amelyekkel az anyatermészet jószántából megajándékoz minket. Az érett gyümölcsök és zöldségek különösebb fáradtság nélkül az ölünkbe hullnak. Gyűjtögetőként csupán nyitott szemmel kell járnunk, hogy megtaláljuk és összeszedjük őket. Ha hagyjuk nőni a növényeket – a legtermészetesebb módon permakultúrában, ahol sok minden megterem és kölcsönösen kiegészítik egymást, de akár glédába és katonás sorokba rendezett veteményeskertekben –, csak türelemre és gondoskodásra lesz szükség, és amikor beérnek, szüretkor a termések szinte maguktól pottyannak az ölünkbe.

100-101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: permakultúra
1 hozzászólás
>!
Kkatja P

    Abszurd korban élünk, amelyben normálisnak számít, ha az állatokkal tárgyként bánnak, a legkegyetlenebb és legembertelenebb állatkínzásokat követik el, éppenséggel nem is túl szigorún megítélt bocsánatos bűnként. Ahol politikusok és törvények védik, és adópénzekből származó nagyvonalú támogatásokkal jutalmazzák az élőlények millióit iparilag megkínzó mamutvállaltokat. Viszont állatvédőket, vegetáriánusokat és vegánokat tekintenek abnormálisnak, bolondnak, vagy legalábbis komolytalannak számító kívülállónak, esetleg szektásnak. Legjobb esetben kinevetik őket. De mi, magatartásunk és elkötelezettségünk révén, e tekintetben legalább tükörbe nézhetünk.

134. oldal

>!
Kkatja P

    A vegán táplálkozás valószínűleg azért is tesz jót a szívünknek, mert nem terheli meg a lelket. Sokan talán nem ismerik be, tudattalanul mégis bizonyára hatással van ránk az az igazságtalanság, amelyet ma az állatok ellen elkövetünk. A tudatlanság, mint oly gyakran, ez esetben sem véd meg a büntetéstől.
    Következetesen növényi táplálkozással nem válunk tettestársakká sem a vágóhidakon, sem az állattenyésztés kínzásaiban vagy a kegyetlen szállítmányozásában. Kimaradunk mindazokból a visszaélésekből, amelyeket a szarvasmarhákkal és a tyúkokkal szemben elkövetnek : tej- és tojásgépekké alacsonyítva, állatgyárakban vegetálnak halálukig, ami a humanitárius gondolkodással éppoly összeegyeztethetetlen, mint az állatok érdemeivel.

25. oldal

>!
Kkatja P

    Amit az állatokkal teszünk, azt tesszük embertársainkkal és magunkkal is, vagy ahogyan Jézus mondja: amit testvéreid közül a legcsekélyebbel teszel, velem tetted azt. Ha az állatokkal szemben megfeledkezünk magunkról, könnyen megfeledkezhetünk másokkal és saját magunkkal kapcsolatban is. De amiről az állatokkal szemben megfeledkezünk, arról fogunk egyre inkább megfeledkezni önmagunkkal szemben is : például az együttérzésről és a könyörületességről.

129. oldal

>!
girl_with_the_albatross

Már Otto von Bismarck is tudta: „Minél kevesebbet tudnak az emberek arról, hogyan készülnek a kolbászfélék és a törvények, annál jobban alszanak!”

149. oldal

>!
Kkatja P

     A lélek szempontjából fontos, hogy csak olyan ételt vegyünk magunkhoz, melynek az előállításában minden ellenérzés nélkül az elejétől a végéig magunk is részt tudnánk venni. A legtöbb ember számár itt eleve kiesnek azok a teremtmények, amelyeknek arcuk van és anya szülte őket. Testünknek-lelkünknek egyszerűbb növényekre szorítkozni, amelyek nőnek, gyökeret eresztenek és virágot hoznak, (…) vagyis képesek bennünk is gyökeret verni és valódi énünket felvirágoztatni.

71. oldal

>!
girl_with_the_albatross

A materializmus szülte, testközpontú orvostudománnyal rendelkező társadalomban a testi behatásokat módfelett túl-, a lelkieket pedig ennek megfelelően alábecsülik.

9. oldal

>!
Kkatja P

Sok húsfogyasztó egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mi történik a vágóhidak bölcsen bezárt kapui mögött, és ha tudnák, soha többé nem támogatnák ezeket az üzelmeket még egy falatnyi hús megvásárlásával sem.

167. oldal

>!
Kkatja P

    Mivel fehérje-összetétele szempontjából minden tehén teje egyedi és mindegyik másféle fehérjéket tartalmaz, a modern tejgazdálkodásban azonban és tehenek százainak-ezreinek tejével keverik el, majd pasztörizálással még denaturálják is a fehérjéket, ezután egy olyan fehérjekoktél jön létre, amely egyre jobban túlterheli az emberi immunrendszert és hovatovább allergiaforrássá teszi a tehéntejet, ráadásul kedvez az autoimmun betegségek kialakulásának.
    Az EU perverz mezőgazdasági politikája a viszonylag zsíros, fehérjedús, közvetlenül a gazdálkodók álltaitól származó tej forgalomba helyezését már nem is engedélyezi. A tejnek először további üzemekbe kell kerülnie, feldolgozásra. Vagyis kivonnak belőle minden zsírt és fehérjét a sajtgyártáshoz, majd olcsóbb zsírral dúsítják újra. (…) A manapság árusított tej módosított ízű egyenfolyadék, amelyet az utólagos zsírosítás miatt már a vegetáriánusok sem fogyaszthatnak jó lelkiismerettel.

33. oldal

>!
Kkatja P

    Még a növényekénél is súlyosabb következményekkel jár a holt és az eleven közötti döntés az állatok esetében, hiszen ha megesszük őket, levágásukkal siettetjük és nyomorulttá tesszük végzetünket. Évente 52 milliárd szárazföldi állatnak kell elpusztulnia 6 milliárd ember kedvéért; és ha a halakat is hozzászámoljuk, összehasonlíthatatlanul nagyobb számot kapunk. Mindazokat a rezgéseket, amelyek az ő létük elmondhatatlanul ínséges feltételeiből, hizlalásukból és halálfélelmeikből származnak, mi a megevésükkel automatikusan a magunkévá tesszük. Ma már szinte minden hús hizlaldákból származik – és azok, akik elfogyasztják, szintén mintha hizlalva volnának, és csakugyan vannak is.
     A húsfogyasztás végső soron kétszeresen is halotti tor. Egyszerre eszik vele az ember holtat és halált, ráadásul a késsel-villával éppen saját elmúlásán munkálkodik.

95. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fidrich Róbert (szerk.): Húsatlasz
Armin Risi – Ronald Zürrer: Vegetáriánus élet
Áine Carlin: Legyen vegán!
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon
Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai
Garai Attila (szerk.): A természet ABC-je
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete
J. E. Lovelock: Gaia