Indiai ​történetek 20 csillagozás

Rudyard Kipling: Indiai történetek Rudyard Kipling: Indiai történetek Rudyard Kipling: Indiai történetek Rudyard Kipling: Indiai történetek

Ebbe a kötetbe Kipling legjobb elbeszéléseiből válogatott a Kelet Kiadó. Romantikus és misztikus írásokat épp úgy olvashatunk itt, mint klasszikus, realista, vagy 20. századi modern szemlélettel és eszközökkel elbeszélt drámai történeteket. De feltűnnek a kiplingi csodás mesék is. Az egyikből például megismerhetjük A dzsungel könyve történetének folytatását. Vajon mi lett a felnőtt Maugli sorsa a brit birodalomban?
Kipling emberként nem nyerhette el az utókor rokonszenvét. De íróként nagyon jó tudott lenni. Zavarba ejtően, kiemelkedően jó. Itt a bizonyság a kezünkben.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar könyvtár Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai)

>!
56 oldal · ISBN: 9789633643136
>!
Kelet, Budapest, 2009
>!
64 oldal · Fordította: Mikes Lajos

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

Kipling az emberarcú imperializmus zászlóshajója. Nem vitás, hogy embernek tekinti az indiaiakat, és szigorúan meghatározza, milyen kötelességeik vannak az európaiaknak velük szemben: együttérzés, tapintat, segítségnyújtás. Nem szűnik meg ostorozni azokat a gyarmati hivatalnokokat, akik lenézően viselkednek a bennszülöttekkel, és lusták ahhoz, hogy megismerjék azok életkörülményeit és kultúráját, mégis dönteni merészelnek az őket érintő kérdésekben. Ugyanakkor az sem vitás, hogy azért annyira nem tartja embernek őket, mintha mondjuk fehérek volnának. Valahogy úgy gondol rájuk, mint a gyerekekre, akik képtelenek az önkormányzásra, és a brit gyámkodás nélkül visszazuhannának valamiféle őskáoszba. Az pedig, hogy ez a két nép elkeveredjen egymással – hát az egy kiplingi agyban fel sem merül*. Krédóját legtisztábban a Pagett képviselő megvilágosodása c. opuszban tárja elénk – nem is novella ez, inkább programbeszéd, de ha valakit érdekel a művelt kolonalizmus érvrendszere, ezt muszáj elolvasnia. A tipikus Kipling-hőst pedig működés közben talán legjobban az Ősei sírjá-ban tanulmányozhatjuk: itt ifjabb Chinn, az angol altiszt megérkezik családja hagyományos indiai állomáshelyére, ahol (nagyapai örökség) a bennszülött csoport úgy tekint rá, mint egy istenre, ő pedig azon van, hogy ennek a képnek megfeleljen. Ez sikerül is neki, mert Chinn (mint oly sok Férfi** az életműben) szinte az eszementségig bátor és kemény, és ezen felül még elég ravasz is ahhoz, hogy folyamatos nyomás alatt tartsa a törzset, valamiféle uralkodói igazságosság és atyai szigor kettős kalapácsával formálva őket olyanra, amilyennek az író szerint az eszményi gyarmatosítottnak lennie kell. És ha ez a kettős kalapács nem lenne elég, hát szimplán átveri őket***.

Ugyanakkor az a sajnálatos helyzet, hogy közben meg Kipling az egyik legnagyszerűbb novellista, aki valaha élt. A viktoriánus prózai hagyományból őrzi azt a vonzó szokást, hogy hajlamos megszólítani az olvasót, az emberi viszonyok, emberi egymásra hatások terén pedig szerintem megelőzi korát. (Feltéve persze, hogy fehér emberek közötti viszonyokról van szó.) Bármilyen témához biztos kézzel nyúl, hol szellemes, hol misztikus, egy pöttyet filozofál, ha kell, és ha úgy tartja kedve, akkor megrázó végkifejletet kerekít. És ráadásul ott van minden sora mögött az az elképesztő tudás az ő Indiájáról, ami még a felejthetőbb elbeszéléseket valami párás fénybe vonja. És nem puszta tudás ez, hanem szerelem. Még ha ambivalens is.

* A rácson túl c. elbeszélésben egy hivatalnok összeszűri a levet egy gyermeközveggyel, majd miután az eseménysor tragédiába torkollik, szinte megőrül a bűntudattól és a fájdalomtól. (Azért nem kétséges számomra, hogy ez a szinte megőrülés elmúlik hamar.) Ám az fel sem vetődik eme hivatalnok agyában, hogy akár magához emelhette, vagy meg is szöktethette volna a leanyzót, emígyen szentesítve kapcsolatukat. Na ja, a haverok megvetően néztek volna rá… A hölgyek meg meg se hívják többet vacsorálni…
** Így, nagy „F” betűvel. Kipling imádja a nagy „F” betűs férfiakat.
*** Vagy kedvenc kiplingi figurám****, Strickland rendőr, az univerzum vissza-visszatérő alakja: magányos zseni, aki többet tud a bennszülötteről, mint azok magukról. Ha kell, imámnak öltözik, ha kell, hindu koldusnak, amit felettesei fejcsóválva konstatálnak, de egy igazi Férfi jobban ragaszkodik az elveihez, mint a felettesei jóindulatához. A bennszülöttek pedig – naná! – rettegig és tisztelik egyszerre, mert Kipling szerint ez az elképzelhető legkívánatosabb érzés, amit egy indiai a fehérek iránt érezhet. Biztos az indiaiak is szeretik ezt érezni.
**** De tényleg ő a kedvencem.

9 hozzászólás
chhaya>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

A Lampel-féle korai kiadást olvastam (illetve a MEK-en található elektronikus verzióját), ami mindössze nyolc rövid elbeszélést tartalmaz. Felületes, de viszonylag érdekes bepillantást nyújt a korabeli indiai életbe, elsősorban persze a fehér angol gyarmatosítók szemszögéből. Na nem a mindennapok leírásáról van szó: inkább egy-egy valamilyen szempontból meghatározó vagy sorsdöntő élethelyzet, szokatlan életút leírását tartalmazzák a novellák, amit az író érdemesnek tartott megörökíteni az utókor számára. Egynek jó volt, később valószínűleg megpróbálkozom még a Kelet kiadó bővített, modern fordításokat tartalmazó kiadásával is.

Kisanna>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

A novellák Viktória királynő uralkodása alatt játszódnak, mikor India volt a legfontosabb gyarmat. Kicsit csalódtam, azt vártam, hogy a történetek változatosabbak lesznek, bejárjuk egész Indiát, megismerjük a lakókat. De mindegyik történet brit telepeken játszódik, a szereplők pedig katonatisztek, tisztviselők, az ő házassági, szerelmi ügyeik. Amúgy viszont kellemesekek, olvasmányosak és viccesek is voltak, örülök, hogy Kipling regényei után a novelláit is megismerhettem.

mariannkiss1980 P>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

off Nagyon rövid. Emellett ezek az elbeszélések nem Kipling legjobbjai. Aki király akart lenni sokkal jobb.

erikan>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

A könyvklubban az volt a téma, hogy olvassunk Nobel-dijas íróktól. Amikor néztem a listát, kik közül választhatok, akkor akadt meg a szemem Kipling nevén. A dzsungel könyve jutott róla eszembe először. Mivel csak gyerekeknek való, meghúzott példányt találtam ebből a könyvtárban, ezért szétnéztem, mi van a polcon. Így találtam erre a kötetre.
Olyan novellákat tartalmaz, amelyekben bepillantást nyerhetünk a britek által gyarmatosított Indiába. Emberi történeteken keresztül megismerhetjük a két nép közötti temperamentum és világszemlélet közötti különbségeket, ezek találkozását.

virezma>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

Kíváncsian olvastam, ugyanis ez az első olvasmányom Kiplingtől, még A dzsungel könyvét sem olvastam. Néhány hete kezdtem hindít tanulni és az indiai kultúrával foglalkozni, így India különös világa is érdekelt. Nem csalódtam, számos érdekes történet volt benne, melyek visszaadták azt a sajátos világot, amelyben a nyomor és a korrupció, a vallási ellentétek és az angol politika, a babonák és a rideg valóság egyszerre vannak jelen. Volt köztük hosszabb és rövidebb, vidám és szomorú, mindegyiket érdeklődve olvastam. A legtöbb történet elején egy mottó vagy versidézet is volt, ezek találóak és kellemesek voltak. És ne feledjük el megmelíteni Kipling humorát!
Ami magát a kiadást illeti, tetszik benne hátul a szómagyarázat. A lap alján is sok magyarázat volt, ezeknek egy része viszont fölöslegesen megakasztotta az olvasást. Az volt a benyomásom, hogy akik közreműködtek a fordításban, jól ismerik India történelmét és a kultúrából, életmódból itt megjelenő fogalmakat. A helyesírásba viszont becsúszott egy-két hiba.

Szelén>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

Első olvasásom Kiplingtől. Átfogó képet kapunk Indiáról, apró novellák formájában és irodalmi szempontból is nagyon érdekes könyv.
Megtudhatjuk, hogyan látta egy angol Indiát.
Ennek ellenére maradt bennem egy kis hiányérzet, mivel én valami többet is vártam ezektől a történetektől. Magáról Kiplingről szerettem volna többet megtudni, de hát ez nem egy életrajzi könyv.

Jávori_István I>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

Kiváló novellák, elbeszélések találhatók a kötetben.
Gazdag, sokszínű válogatás, nyomasztó, döbbenetes mennyiségű információt kaptam az egykori – és talán még ma is ilyen állapotban létező – Indiáról.

Szeretet, hűség, kitartás, bárgyú önzés, tréfás bosszantás: egyaránt felfedezhető a történetekben.
Az egyik végén hahotáztam, a másik megríkatott, a harmadik kesernyésen elgondolkoztatott.
Emberi sorsok ösvényein sétálhattam egy különös, európai ember számára szinte felfoghatatlan világban, a mindent ismerő Kipling kalauzolásában.
A könyvet megéri elolvasni!

giny>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

„(…) láttam arczán azt a kifejezést, a mely egy élet alatt csak egyszer-kétszer támad, – mikor a nő tökéletesen boldog s a levegő tele van harsonákkal, tündöklő tüzekkel és a föld felhővé változik, mert a nő szeret és szerettetik.”

A MEK-en is fent lévő 1926-os kiadást olvastam, aminek szerettem a régies írásmódját és nyelvezetét, de körülbelül ennyi. A novellák a gyarmati idők Indiájában játszódó hétköznapi történetek, némi kis bennfenteskedő pletykastílussal. Sajnos egyik sem hagyott bennem túl mély nyomokat.

Ildikó_Nagy_2 P>!
Rudyard Kipling: Indiai történetek

Rövid kis novellák India életéből, ahogy az angolok látják. Sajnáltam, hogy Indiáról keveset tudunk meg, inkább egy-egy eseményről, élethelyzetről szóltak. Mindezt azonban ellensúlyozza, hogy Kipling fantasztikusan ír.


Népszerű idézetek

Kuszma>!

…kipróbált tény, hogy ha egy férfi vagy egy nő kedvét leli abban, hogy minden rosszat elhiggyen és terjesszen számára közömbös emberekről, akkor végül el fogja hinni a rosszat a szívéhez egészen közel állókról is.

(Órák az éjszakában)

Kuszma>!

Ez is csak azt bizonyítja, hogy ha egy férfi a fizetéséhez képest aránytalanul jó munkát végez, kilenc esetből hétszer nő van az erényes tett mögött.
A két kivétel meg bizonyára hőgutát kapott.

(Egyszer az életben)

Kuszma>!

Talán önök is észrevették már, hogy sok vallásos ember mélyen gyanakvó. Úgy tűnik, mintha ők – tisztán vallási indíttatásból persze – többet tudnának a romlottságról, mint a hitetlenek. Talán megtérésük előtt különlegesen gonoszak voltak! Mindenesetre határozottan állítható, hogy a jó emberek bizonyos típusa mindenki máson túltesz abban, hogy mindenütt gonoszságot gyanít, és a legrosszabb színben tünteti fel a legártatlanabb dolgokat.

(Órák az éjszakában)

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság
1 hozzászólás
Kuszma>!

A Gondviselés igen jó volt hozzá, és ő úgy fizetett ezért a gondviselésnek, hogy a legelőnyösebben öltözött – aminél többet, ha a franciák igazat beszélnek, egy szép nő nem tehet a vallásért.

(A fiatalasszony útja)

10 hozzászólás
Jesper_Olsen>!

– De mi a csudát csinál itt ez a sok ember? – kérdeztem.
– Ami országunk átka – felelte Valí Dád. – Beszélnek.

283. oldal

virezma>!

Vannak derék emberek Amerikában, Skóciában és Angliában – többségük nem is álmodhat róla, hogy a saját fiai valaha is diplomához jussanak –, akik azon buzgólkodnak, hogy az indiai fiatalok számára – ha mégoly fölöslegesen is – biztosítsák a továbbtanulás lehetőségét. Titkon abban bíznak, hogy ily módon csapást mérhetnek a pogány istentelenségre; úgy képzelik ugyanis, hogy az egyetemi diplomát adó világi oktatás baracklekvárjába rejtve a jámborság keserű pirulája is lepasszírozható a pogány gigákon.
– És beválik a tervük? Van, aki megtér?
– Nem válik be, ezek a furfangos ázsiaiak ugyanis felfalják a baracklekvárt, de a pirulát kiköpik.

Pagett képviselő megvilágosodása

virezma>!

Nem azt szándékozom bizonyítani, hogy bárki, aki úgy érzi, ki akar tűnni a saját szakmájában, azonnal képes is lesz rá. De azért a történet azt a régi mondást bizonyítja, hogy ha az ember valamit nagyon akar, és hajlandó az árát megfizetni, akkor általában el is éri. Ha nem kapja meg, amit akart, az annak a jele, hogy vagy nem is akarta igazán, vagy hogy az árán alkudozott.

Az önjelölt révkalauz

Jesper_Olsen>!

Az angol magániskolák nem támogatnak semmit, ami nem eléggé angol.

207. oldal

Jesper_Olsen>!

Nincs is nagyobb öröm, mint viszontlátni egy régi barátot, hacsak nem az, ha új barátra lel az ember.

232. oldal

Jesper_Olsen>!

A keleti ember nem lát tovább a családjánál. Az élete mégsem kisszerű, hanem sokkal tartalmasabb, sokkal teljesebb, mint azt te hinnéd. Talán lassú, talán lomha, de sohasem üres.

238. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Réz Pál (szerk.): 24 izgalmas novella I–II.
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Kazuo Ishiguro: Noktürnök
Tabák András (szerk.): Az erőd bevétele
William Somerset Maugham: Téli utazás
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet
Jeffrey Archer: Árulkodó nyomok
Jeffrey Archer: S ezen áll egy mese