Rudyard Kipling (1865-1936) nem A dzsungel könyve miatt kapta meg 1907-ben – az első angol nyelvű íróként – az irodalmi Nobel-díjat, de bő 150 évvel a szerző születése után nyugodtan kijelenthető, hogy – a Ha… című vers mellett – ez a novellagyűjtemény Kipling legismertebb műve. A gyerekeket, akik először olvassák a Maugliról, a szioníi farkasfalkáról és az indiai dzsungel többi lakójáról szóló elbeszéléseket, elbűvölik az izgalmas, kalandos történetek; aztán később azok, akik felnőttként újra kézbe veszik A dzsungel könyvét, rádöbbennek, hogy micsoda mélységek rejlenek ezekben az oly egyszerűnek tűnő novellákban. Kipling e művét számtalan formában feldolgozták, több film és rajzfilm, de még musical is készült belőle – ez is mutatja, hogy időtálló remekműről van szó. A jelen kétkötetes kiadásban a novellák az eredeti sorrendben olvashatók új, a korábbiaknál pontosabb fordításban. (A zsebkönyvváltozat a 2016-ban megjelent Helikon-kötet alapján készült.)
A dzsungel második könyve (A dzsungel könyve 2.) 43 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1895
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Most olvassa 5
Várólistára tette 28
Kívánságlistára tette 26
Kiemelt értékelések
A dzsungel második könyvében Maugli kalandjai tovább folytatódnak. Megismerhetünk sok új szereplőt. Hasonlóan izgalmas történetek vannak ebben a kötetben is. Viszont ezek a fejezetek teljesen ismeretlenek voltak a számomra. Kipling csodálatosan írja le a tájat, szinte megelevenedik előttünk a dzsungel.
És nem utolsó sorban nagyon szerettem az emberi tulajdonságokkal felruházott állatokat.
Sosem érdekelt ez a könyv, viszont valami műsorban beszéltek róla, teljesen véletlenül megszereztem, úgyhogy akkor már mégis érdekelt.
Jobb volt, mint amire akkoriban számítottam, amikor még nem érdekelt, viszont annyira nem volt jó, mint amennyire számítottam rá, miután érdekelt.
Tehát elég jó, novellákból áll össze, de Maugli történetei amellett, hogy egyértelműen érdekesebbek, mint amelyekben nem szerepel, még valamelyest össze is függenek. Ezekből még szívesen olvasgattam volna.
Ahhoz képest, hogy nem rántott be annyira, a végét erőteljesnek éreztem;
ahogy a dzsungel búcsút vesz Mauglitól, mi pedig a Dzsungel könyvétől, könyveitől.
Utálom a búcsút, elvesztést, elmúlást. Nem érdekel, hogy minden vég egy új kezdet, meg ezek a nyíló ablakok a záródó ajtóktól.
Minden, mindenki maradjon a maga helyén, ahová való; biztonságban, együtt, a négy fal között.
A második kötet is nagyon szórakoztató, olvasmányos, teljes képet kaptam a dzsungelbeli életről. Új szereplőkkel is gazdagodott a történet, az egész egy nagy családdá alakult a végére. A tájleírás valami csodálatos, a néha komor elemekkel átszőtt sztorik sem vesznek el belőle. Az ember-állat kapcsolat különleges, és nagyon tetszik az emberi tulajdonságokat hordozó állatok leírása.
Ennek a történetnek is vége lett. A Mauglis novellákat nagyon szerettem, de a többi valahogy most nem volt rám akkora hatással. Ettől függetlenül egy nagyon jó gyűjteménynek gondolom ezt a könyvet, és örülök, hogy ráakadtam.
Így lett teljes a kép, hogy hogyan is alakult az élet a dzsungelben és azon kívül.
A dzsungel második könyvében visszatér Maugli és már jóval többet szerepel, mint az első kötetben. A történetek most is izgalmasak és szórakoztatóak. Maugli szép lassan felnő és ezt végig kísérhetjük. Az állat szereplők most is nagyon jók, bár itt Bhálú eléggé a háttérbe szorult, Kát viszont jobban megismerhetjük. Maugli kalandjain kívül három egyéb novella is helyet kapott. A Kvikvern és a Púran Bhagat csodája kiemelkedő, még úgyis, hogy itt emberek a főszereplők! Az író stílusa miatt csak úgy olvastatja magát! A vége kicsit szomorú, de méltóképp lezárja Maugli történetét. Nem marad el az első kötet színvonalától, képes hozni azt a mesés, de olykor komor hangulatot!
Tavaly amikor elolvastam az első részt, valahogy annyira nem tetszettek, különösen azok a történetek nem, amik nem Mauglival foglalkoztak. Most ez szerencsére másképp volt. Már az elejétől kezdve sokkal jobban élveztem a történeteket, bár a kedvencem még így is egy Maugli sztori lett, mégpedig az Eresszétek rájuk a dzsungelt. Ebben a novellában benne volt minden, amit az első könyvben szerettem: a dzsungel, Maugli, Baghíra, a kegyetlenség. Szerintem nem csak a kötetben lett kedvenc, hanem amúgy a kedvenc novelláim közé is sikerült befurakodnia.
Elég hasonló a véleményem a második könyvhöz, mint az elsőhöz. Jó volt látni másképpen azokat a történeteket, amik még régről rémlett a meséből. Egyértelműen a könyvek tetszenek jobban, de lehet újra nézem a rajzfilmet, mégis csak több, mint 10 éve láttam.
Örültem, hogy Maugli visszatért többször ebben a könyvben is, a velekapcsolatos történetek jobban tetszettek, mint a többi. Nem kimondottan ilyen stílusú könyveket szoktam olvasni, de valószínűleg pár év múlva majd újra fogom olvasni a történeteket.
Ebben a részben is több novella volt, viszont Maugli nagyon sokszor visszatér. Ennek nagyon örültem. Itt is voltak olyan novellák, amik jobban tetszettek, voltak, amik kevésbé. A sok új szereplőt jó volt megismerni. Illetve az állatok és az emberek kapcsolatát is. Ami még nagyon tetszett, hogy Kipling csodálatosan leírta a tájat, a dzsungelt.
A Dzsungel könyvének ezekkel a fejezeteivel még nem találkoztam korábban, így ezek számomra teljesen újak voltak. Jutott időm kiélvezni Kipling stílusát és Maugli és a dzsungellakók kalandjait. Nem élveztem őket kevésbé, mint az előző könyvet.
Most is csodálatosnak találtam az emberi tulajdonsággal felruházott állatok világát, és most is sikerült néhány résznél egészen elérzékenyülnöm. Nagyon örülök neki, hogy elolvastam őket. Amikor kicsi koromban meséltek nekem A dzsungel könyvéről, én mindig borzasztóan sajnáltam Mauglit, amiért a farkasok nevelték fel, és sosem akartam elolvasni a könyvet. Most már tudom, hogy hiba lett volna, mert Mauglit nem kell félteni, saját erejéből válik a dzsungel hősévé.
Népszerű idézetek
– Miután vedlettünk – mondta Ká –, nem bújunk vissza a levedlett bőrbe. Ez a törvény.
Tavaszi futás
Lengve és figyelve jött, s megállt a tisztás fölött.
Kúszott, terjedt, szétszivárgott csendesen;
mért nedves a homlokod? Mi gyöngyözik rajt, tudod?
Ő, kicsiny vadászom, ő a félelem.
145.
Bághírá
Ketrecben születtem én;
láttam, az ember mit ér.
Záramra, mely engedett:
figyeld az embereket!
Csillagfény és holdas éj,
jól tervezz, és úgy remélj.
Ha nem látod karmait,
gazembernek úgy se higgy.
Ha a hazug szája szól,
hallgatással válaszolj.
És hallgass, ha arra kért:
vele foszd ki a szegényt.
Majomként ne dicsekedj;
hallgass zsákmányod felett.
Járd az utad, s ne figyelj
másra, jöjjön bármi el.
(Köd vagy tiszta alkonyat,
becsüld, vadász, a vadat.)
Fák, a víz, a kő, a szél;
szívedben a dzsungel él.
241. oldal
Abban hitt, hogy minden dolog egyetlen nagy Csoda, és ha az ember ennyit tud, akkor az olyasmi, amire támaszkodhat. Biztosan tudta, hogy e világon semmi sem nagy és semmi sem kicsi: éjjel-nappal azon igyekezett, hogy kitalálja, miképp hatolhatna be a dolgok szívébe, vissza oda, ahonnan valaha a lelke jött.
43. oldal
Ez a tavasz hangja – valami rezgő morajlás, amely nem méhektől, nem vízeséstől, nem a lombok közt zúgó széltől ered, hanem maga a meleg, boldog világ dorombolása.
Tavaszi futás
A sorozat következő kötete
A dzsungel könyve sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Liselotte Welskopf-Henrich: Tokei-ihto visszatér 92% ·
Összehasonlítás - Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek 88% ·
Összehasonlítás - Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai 87% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: A tizenöt éves kapitány 84% ·
Összehasonlítás - Mark Twain: Tom Sawyer / Huckleberry Finn 82% ·
Összehasonlítás - James Fenimore Cooper: Vadfogó ·
Összehasonlítás - Kertész Kálmán: Robinzon Krúzó kalandos története ·
Összehasonlítás - Bogáti Péter: Az ágasvári csata 93% ·
Összehasonlítás - Sheila Burnford: Hihetetlen történet 90% ·
Összehasonlítás - Bear Grylls: A leopárd búvóhelye 90% ·
Összehasonlítás