A ​dzsungel könyve 394 csillagozás

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Az, amit most el akarok mondani, még azelőtt történt, hogy Mauglit kitették a szioni farkascsapatból, s hogy bosszút állt Sir Kánon, a tigrisen. Azokban a napokban volt, amikor Balú tanítgatta a Vadon Törvényére. A hatalmas, komoly, öreg barna medvének nagy gyönyörűsége telt gyors eszű tanítványában, mert az ifjú farkasok csak annyit akarnak a Vadon Törvényéből megtanulni, amennyi az ő csapatjukról és törzsükről szól, s elszaladnak, mihelyt a Vadászó Verset el tudják mondani: „Nesztelen láb, sötétben is látó szem; olyan fül, amely a szelet is meghallja odújában; éles fog: ez az ismertetőjele minden testvérünknek, kivéve a sakált, meg a hiénát, akit gyűlölünk." De Mauglinak, az emberkölyöknek sokkal többet kellett tanulnia ennél.

Eredeti mű: Rudyard Kipling: The Jungle Book

Eredeti megjelenés éve: 1894

>!
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634034049 · Illusztrálta: Quentin Gréban
>!
Helikon, Budapest, 2016
448 oldal · ISBN: 9789632278247 · Fordította: Greskovits Endre, Horváth Viktor
>!
Helikon, Budapest, 2016
446 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632277295 · Fordította: Greskovits Endre, Horváth Viktor · Illusztrálta: Szabó Levente

33 további kiadás


Enciklopédia 46

Szereplők népszerűség szerint

Bagira · · Maugli


Kedvencelte 31

Most olvassa 24

Várólistára tette 128

Kívánságlistára tette 39


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Viszonyom Kiplinghez még mindig igen ambivalens. Egyfelől zseniális író – olyan mítoszteremtő képességekkel rendelkezik, amitől A Dzsungel könyve a Nagy Irodalmi Univerzumok egyikévé válik, méltó párja Homérosz görögség-víziójának, vagy Tolkien Középföldéjének. Tolla alatt az indiai természeti környezet lélegző, misztikus csodává válik, ami indákat növeszt, hogy az olvasóba kapaszkodjon*. Kipling állatfigurái pedig nem pusztán antropomorfizált négylábúak (vagy nullalábúak, ha feledhetetlen kígyófiguráit is idevesszük), hanem összetéveszthetetlen személyiséggel rendelkező lények, akik mintha fajuk platóni ideáját jelenítenék meg: a magar, a gát krokodilja például megtestesíti a krokodilság intézményének valamennyi lényeges toposzát – az már csak a hab a tortán, hogy közben egynémely embertársunkat is felismerjük benne. Szemet gyönyörködtető látni továbbá, Kipling milyen profizmussal helyezi el történeteinek súlypontját, felépítve erőteljes drámai jeleneteit – ahogy például Maugli történetét lezárja, az az angolszász próza egyik nagy ünnepe. Az embernek csaholni támad kedve a tehetetlen dühtől, ha eszébe jut, hogy Mr. Disney miképp herélte ki ezt az egész kozmikus egységet.

Ugyanakkor nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a kiplingi életműből mennyire árad a predesztináció. Van ugye ez a Dzsungel Törvénye – a mindenek felett álló törvény, ami minden lényt beosztott a maga szűk kategóriájába, amiből lehetetlen kitörni. Olyan ez, mint a kasztrendszer – aki sakál, az mindörökre sakál marad, sakáltulajdonságokkal rendelkezik, és sakálként fogják megítélni. Ebben a világban a nemesség a jellem csúcsa, amiben sajátosan összemosódik az erő a szépséggel, a bölcsesség a bátorsággal, és bizony ezt a tulajdonságot az, aki sakálnak született, soha nem tudja megszerezni. Az egyetlen lény, aki képes valamennyire felülemelkedni a Dzsungel Törvényén, az ember. De nem ám akármelyik ember! A bennszülött indiaiak például nem – ők leginkább a bandar-lógok (a szürkemajmok) updatált verzióinak tűnnek. Ám az angol fehérek – azok aztán valakik! Olyan, mintha ők testesítenék meg a Sorsot: ők viszik el a végzetet a végzetes krokodilnak, és őket szolgálja Riki-Tiki-Tévi is – mégpedig boldogan. Mert Kipling szerint az igazán boldog, aki szolgál, feltéve ha igazságos és bölcs ura van – a gyarmatosító sorsa pedig teher, mert muszáj igazságossá és bölccsé válnia. Úgyhogy én is keresek gyorsan magamnak valami gyarmatosítót, mielőtt gyomorfekélyt kapok a saját individualizmusomtól.

(És még pár szó az új kiadásról: a prózai fordítás szerintem hibátlan. A versbetétek is többnyire jók, bár a szlengesítést nem tartottam indokoltnak. Szabó Levente illusztrációi egyszerűségükben gyönyörűek, de leginkább a könyv fizikai jellege okozott örömet: valahogy kényelmes volt olvasni ezt a könyvet, mert mind a szedés, mind a papírminőség dédelgeti a szemet meg az ujjat. Így kell visszafogottan luxuscikket csinálni egy könyvből. Csak a tartalomjegyzék oldalszámozásai csúsztak el kicsit, de ezt – mondjuk – észre sem vettem.)

* De Kipling akkor is fantasztikus, ha nem Indiáról beszél. A kötetben két sarkvidéki elbeszélést is találunk, amik szintén működnek. Olvasva őket pedig óhatatlanul eszembe jutott, hogy Jack London is bizony a kiplingi köpönyegből bújt elő… (No meg a stevensoniból.)

>!
Helikon, Budapest, 2016
446 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632277295 · Fordította: Greskovits Endre, Horváth Viktor · Illusztrálta: Szabó Levente
24 hozzászólás
>!
ZsúésKrisz_Olvas
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

"A Molyon egy olyan kihívásra kerestem könyvet, amelyre a Ciceró kiadó egyik kötetét kellett elolvasni. Sokat keresgéltem, de nem igazán találtam olyat ami érdekelt volna. Keresgéltem a könyvtárban is és ott akadtam rá erre a nagyszerű könyvre. Egyik gyerekkori kedvenc mesém volt, nagyon örültem, hogy könyvben is kiolvashatom. Kikölcsönöztem és neki is láttam az olvasásnak.
Nem nagyon emlékeztem már a történetre magára, de ahogy haladtam a könyvel egyre több emlékkép ugrott be róla. A Történet elején ismerkedhetünk meg Mauglival akit a farkasok találnak, és farkasapó és farkasanyó magukhoz vesznek. Kölykeik mellett kezdik nevelni és mikor eljön az idő bemutatják a Gyűlés Sziklájánál a többieknek."
További gondolatokat itt találsz a könyvről:
http://zsuolvas.blogspot.hu/2017/10/rudyard-kipling-dzs…

>!
Dominik_Blasir 
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Van valami végtelenül megragadó ezekben a történetekben. Egymás után sorjáznak az antropomorf, de mégsem igazán emberi állatokról szóló történetek (köztük a leginkább emberszerű alakkal, Mauglival), mi pedig egyre mélyebbre merülünk Kipling varázslatos, sokszor szívmelengető, de mégis valahogy kemény és idegen fantáziájában, és ez órási élmény: nemcsak mert Kipling remek (értsd: profi) mesélő, hanem mert Kipling valahogy igazi mesélő. Mert valahogy minden története mélyén olyan zsigeri érzelmek, olyan egyszerű, de mégis zavarba ejtően bonyolult dolgok élnek, amiről jó és ismerős olvasni.
Váratlan módon azokat a novellákat is nagyon élveztem, amik nem a dzsungelben játszódnak és/vagy nem Maugliról szólnak, bár talán azok között volt pár, ami kevésbé keltette fel az érdeklődésem.
Egyébként kicsit hasonlóan érzek, mint nemrégiben a Gesztenye kapcsán: hiába szép, hiába jó, valahogy mégsem tud mindig közel kerülni hozzám. Nem feltétlen tudom megindokolni miért (ezúttal még kevésbé, mint a nyulaknál), de egy pillanatig sem vitatnám el, hogy méltán a legnagyobb irodalmi teljesítmények egyike (amit, érzésre, az új fordítás még jobban erősít).

>!
Helikon, Budapest, 2016
446 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632277295 · Fordította: Greskovits Endre, Horváth Viktor · Illusztrálta: Szabó Levente
>!
Trudiz P
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Kivételesen könyvben és filmen is egyaránt nagyon kedvelem ezt a kedves, kalandos történetet. A szereplők közül kedvenceim Balú, Bagira akik kedvesen tanító szándékkal segítik Mauglit.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633995877 · Fordította: Szabados Tamás
>!
Hintafa P
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Közel 40 kiadást ért meg hazánkban. Ha egy ilyen hosszú múltra visszatekintő történet jelenik meg ismét, muszáj valamivel előállnia, amiért felkapjuk a fejünket és rabul ejtett tekintetünket nem tudjuk -nem is érdemes- elfordítani. Vagy tátott szájjal bámulunk. Bár úgy kicsit nehéz felolvasni.

Annyira élőek Gréban illusztrációi, hogy olvasás közben sokszor támadt az a benyomásom (és ha gyanús neszeket hallok, akkor még most is eszembe jutnak), hogy a képek szinte lemásznak az oldalól. Vagy, ha Ti is féltek a kígyóktól, akkor hagyjuk a mászást, mondjuk azt, hogy kizárólag a mi kedvünkért pózolnak egyetlen pillanatra, aztán továbblapozás után folytatják életüket Inda titokzatos dzsungelében. A vízfestékkel készített pillanatképek a Dzsungel és lakóinak intenzív életét a maguk természetességében mutatják meg. Ezekből az aprólékos, megbabonázóan kifejező illusztrációkból minden oldalra jut egy-kettő.
Quentin Gréban általában valamilyen különleges szemszöget választ ábrázolásaihoz, egy feszült, vagy fontos pillanatot. Elég egy jellegzetes póz, ami egyszerre fejezi ki az állat vagy ember személyiségét, szándékait, lelkiállapotát.

A szöveget az eredetihez képest természetesen a korosztálynak megfelelően lerövidítette és helyenként átdolgozta Xavier Deutsch, amit a nagyszerű Tótfalusi Ágnes fordításában olvashatunk újra. A történet négy fejezetre tagolódik, a legfontosabb történéseket kiemelve. Ugyan meglehetősen hosszúak az egyes részek, de azért mindig sikerült olyan helyen abbahagyni az olvasást, hogy nem lett töredezett a mese.

Bővebben itt:http://hintafa.blog.hu/2017/11/07/rudyard_kipling_a_dzs…

>!
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634034049 · Illusztrálta: Quentin Gréban
>!
mandris 
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Bevallom őszintén, nem emlékszem határozottan, hogy láttam-e valaha egészben a Disney-féle adaptációt. Homályos emlékeim alapján, amelyek elsősorban néhány jelenetre és dalra vonatkoznak (pl. Egy-két jó falat) úgy érzem, a Disney igazságtalanul elbánt alaposan a saját képére formálta a történetet. Azt hiszem, valamelyik 90-es évekbeli filmadaptációt is láttam, de túl sokra nem emlékszem belőle, úgyhogy az pedig egyáltalán nem határozta meg az elvárásaimat. Szóval bár az alaptörténet és a szereplők túlnyomó többsége ismerős volt számomra, mégis voltak benne új elemek. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a történetek jelentős része nem is Mauglihoz kötődik, sőt, kettő közülük még csak nem is a dzsungelban játszódik, hanem a sarkvidéken.

Mauglit, a farkasok által felnevelt embergyereket talán senkinek sem kell bemutatni. Sem pedig Bagirát vagy Balut, vagy éppen Sir Kánt. Röviden csak annyit mondanék róluk, hogy nem feltétlenül olyanok, mint a rajzfilmben. Úgy gondolom, beszédes, hogy néhány kivételtől eltekintve minden állatból egy-egy jelenik meg. Egy medve van, egy fekete párduc (amiről csak nemrég tudtam meg, hogy valójában nem külön faj, hanem a sima leopárd vagy a dél-amerikai jaguár melanózisos egyedeit jelenti – de ennyit a műveletlenségemről), egy kánya (akiből a magyar fordításban valamiért keselyű lett), egy kockás piton, egy sakál és egy tigris. Farkasból ellenben falka van, mert a farkassághoz hozzátartozik a közösség. A majmokból is egy egész csapat van, mert hozzájuk is hozzátartozik, a farkasokhoz képest nagyon más közösség. A vadméhekből ugyancsak egy egész rajnyi van, de róluk túl sokat nem tudunk meg.

Egyébként, ha a „civilizált” ember általában dzsungelről beszél, akkor ez alatt valami rendezetlen, őskáoszban leledző, buja, a civilizáció által meg-nem-érintett valamit ért. Na, most, Kipling dzsungele nem ilyen. Itt ugyanis rend van, a dzsungelbeli életet törvények irányítják, amelyekhez – már feltéve, hogy túl akarsz élni – ragaszkodnod kell.

Maguk a történetek egyébként emlékezetesek voltak, a kaland sem hiányzik, ugyanakkor az első tigris történetében a mítoszteremtés is megjelenik, ami különösen tetszett. A legizgalmasabb a történetben, nyilván, Maugli személye, aki sok más írót is megihletett (pl. és ez szintén nem esett le eddig, valószínűleg azért sem, mert még nem olvastam: Heinlein Angyali üdvözletét). Maugli a nemes vadember, Tarzan és mások elődje, akit a dzsungel nevel fel, megtanulja annak törvényét, illetve az abban való túlélés minden csínját-bínját, és akit nem érintett meg a civilizáció. Ugyanakkor a dzsungelben nevelkedett emberként az emberek társadalmát és a dzsungel világát is kívülről szemléli.

Örülök, hogy így felnőtt fejjel végre sort kerítettem a könyv elolvasására, mert ha nem is kötelező egyetérteni Kipling világképével, amely nyilván nem független saját korától és helyzetétől, és – ebben távolról sem egyedüli a világirodalomban – emiatt a gyarmattartó népek nézőpontját képviseli, de azt nem lehet elvitatni tőle, hogy a Dzsungel könyve több, mint egy könnyed kalandregény/novellafüzér a dzsungelből.

Ui: Ma van Kipling születésének napja. Ma lenne 152 éves. Micsoda véletlenek vannak. :)

>!
Bleeding_Bride IMP
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Ekkorára felnőttem, de még az eredeti Kipling novellákat nem olvastam.
Persze Mauglit, meg az összes szereplőt, névről, formáról ismerem, mert annyi adaptációban találkozhattam velük, mégis pótolni szerettem volna ezt a hiányosságomat.
A stílusa nem különösebben fogott meg, de a történetek mondanivalója szimpatikus. Tipikus örök érvényű tanmesék.
Meglepett egyébként, hogy nem az egész mese szól Maugliról, viszont így talán még érdekesebb is volt.

>!
Chöpp P
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Nekem nagyon jól jött, hogy gyerekkoromban nem tudtam elolvasni, pedig többször is belekezdtem. Ez a könyv tipikusan azok közé a regények közé tartozik, amiket érdemes felnőtt fejjel is elolvasni. Nagy élmény volt! És tényleg egy voltam a Szabad Népből. Együtt futottam és vadásztam velük. Egyszerűen: farkas voltam. Szürke Testvér.

>!
KingucK P
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

A mesét már kiskoromban is imádtam :)
Olvasás közben nosztalgiáztam. A szereplők imádnivalók, a kedvencem Balu és Bagira.
Azóta megnéztem az újabb feldolgozását is, jól sikerült.

>!
KönyvParfé P
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Ezt a könyvet tényleg mindenkinek el kellene olvasnia, mert nem csak izgalmas, de tanít is. Nyomokban hasonlít csak a Disney verzióhoz, az eredeti sokkal naturalisztikusabb. Meglepően jó és érdekes, tanulságos mese.
A Riki-tiki-tévi története az egyik kedvencem.
Nem ragozom tovább, nagyon ajánlom!
Bővebben: http://konyvparfe.blog.hu/2016/02/25/rudyard_kipling_a_…


Népszerű idézetek

>!
Luca87 I

Egy vérből valók vagyunk, te meg én.

87. oldal, Móra Ferenc Könyvkiadó

2 hozzászólás
>!
Kuszma P

Nagyok vagyunk. Szabadok vagyunk. Mi vagyunk a legcsodálatosabb nép a dzsungelben! Mind ezt mondjuk, ezért biztosan igaz.

58. oldal, Ká vadászata

Kapcsolódó szócikkek: dzsungel
1 hozzászólás
>!
Chöpp 

– Hogy szól a Dzsungel Törvénye? Először üss, aztán nyelvelj. Már a meggondolatlanságodról is megismerszik, hogy ember vagy. De légy bölcs.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · dzsungel · ember, emberiség · törvény
>!
Chöpp 

– Az ember mindig jobb szeret enni, mint szaladni – felelte Maugli…

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség · étkezés · futás · Maugli
1 hozzászólás
>!
Chöpp 

– Jó vadászatot! – mondta Maugli, aki udvariasságától és késétől egyformán nem vált meg soha.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Maugli · vadászat
>!
Tíci SP

(…) s a Dzsungel valamennyi hangja úgy zengett, mint egy mély hárfahúr a hold érintésére.

127. oldal (Black & White Kiadó)

Kapcsolódó szócikkek: dzsungel · hang · hárfa · Hold
>!
Chöpp 

A bánat nem állíthatja meg a büntetést.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bánat · büntetés
>!
Chöpp 

A vadon Törvényének szépségei közé tartozik az is, hogy a büntetés minden rovást eltöröl. Utána nincs többé korholás.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: büntetés · törvény
>!
atalant I

Hajdan egy hab partra tért,
lágy aranyszín esti fénybe.
Szépleány kezéhez ért,
partról visszatérve.

Karcsú láb, nemes kebel –
lábalj át, békédre lelj!
A fodor szólt: "Leányka, állj,
mert én vagyok a halál."

"Szerelmesem hív, megyek –
hogy lennék hozzá kegyetlen?
Nincs veszély: egy hal lebeg,
fordul, messze lebben."

Karcsú láb és tiszta szív,
várj még: a rév kompja hív!
A fodor szólt: "Lányka, állj,
mert én vagyok a halál."

"Kedvesem hív, sietek –
gyávát nem kér feleségül!"
Törzse körül hab-övek,
víz örvénye mélyül:

Bolondos szív, hű kebel,
csöppnyi láb így süllyed el.
Hullámgyűrű fut-szalad,
vérpirosan ring a hab.

>!
Chöpp P

Mondják azt is – és ez igaz –, hogy aki embert eszik, megrühösödik, és kihull a foga.

7. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
C. S. Lewis: A Hajnalvándor útja
Thomas Hardy: Kalandozásaink az Ördöglyukban
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete
Daniel Defoe: Bob kapitány
Lucy Daniels: Édes Charity
Jules Verne: A dunai hajós
Hector Malot: A tengerész fia