A ​világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei 12 csillagozás

Rudolf Steiner: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei Rudolf Steiner: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei Rudolf Steiner: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei

Az ​antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után.
´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak – mint ez a könyv –, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták.
Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben… (tovább)

>!
Mandala Könyvek, Budapest, 2016
134 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158020053 · Fordította: Szilágyi Jenőné
>!
Genius, Budapest, 2016
164 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639772632 · Fordította: Szilágyi Jenőné
>!
Genius, Budapest, 1999
132 oldal · ISBN: 9630346109 · Fordította: Szilágyi Jenőné

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9


Népszerű idézetek

Wish>!

Csak azok a pillanatok a megismerés pillanatai, amikor minden ítélkezés és kritika elhallgat bennünk.

Cicu>!

Az „ÉN” szó, ahogy pl. a német nyelvben használatos, olyan név, amely minden
más névtől különbözik. Ha megfelelően elgondolkodunk ennek a névnek a természetéről, megnyílik előttünk az ember lényének mélyebb értelemben vett megismeréséhez vezető út. Minden más nevet alkalmazhat bárki arra a dologra, amelyre vonatkozik. Az asztalt mindenki „asztal”-nak nevezheti, a széket pedig „szék”-nek. Az „én”-nel másként áll a dolog. Ezt senki sem alkalmazhatja más ember megjelölésére, mindenki csak önmagát nevezheti „én”-nek. Sohasem hallhatom kívülről az „én” elnevezést, ha az rám vonatkozik. Csak belülről jövően, a lélek maga nevezheti magát „én”-nek. Amikor tehát az ember „én”-nek mondja magát, akkor olyasvalami szólal meg benne, aminek semmi köze sincs egyik világhoz sem, amelyekből a burkok származnak.

Cicu>!

Már a legegyszerűbb gondolatban is van intuíció, mert kezünkkel meg nem
foghatjuk, szemünkkel meg nem láthatjuk, szellemből fakadó megnyilatkozását
énünkkel kell befogadnunk.


Hasonló könyvek címkék alapján

Friedrich Rittelmeyer: Sorsdöntő találkozásom Rudolf Steinerrel
Dubravszky László: Az antropozófia körvonalai
Bernard Lievegoed: A lélek megmentéséről
Bistey Zsuzsa: Vízöntőkori újjászületés
Váradi Tibor: Szellemtudomány
Nádor Magda: Melyik vagyok én?
Florin Lowndes: A szívcsakra felélesztése
Henry van Dyke: Artabán a negyedik király
Török Sándor: Mi az antropozófia?
Dubravszky László: Modern antropozófiai beavatás