Az antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után.
´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak – mint ez a könyv –, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták.
Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben… (tovább)
A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei 12 csillagozás
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 9
Népszerű idézetek
Az „ÉN” szó, ahogy pl. a német nyelvben használatos, olyan név, amely minden
más névtől különbözik. Ha megfelelően elgondolkodunk ennek a névnek a természetéről, megnyílik előttünk az ember lényének mélyebb értelemben vett megismeréséhez vezető út. Minden más nevet alkalmazhat bárki arra a dologra, amelyre vonatkozik. Az asztalt mindenki „asztal”-nak nevezheti, a széket pedig „szék”-nek. Az „én”-nel másként áll a dolog. Ezt senki sem alkalmazhatja más ember megjelölésére, mindenki csak önmagát nevezheti „én”-nek. Sohasem hallhatom kívülről az „én” elnevezést, ha az rám vonatkozik. Csak belülről jövően, a lélek maga nevezheti magát „én”-nek. Amikor tehát az ember „én”-nek mondja magát, akkor olyasvalami szólal meg benne, aminek semmi köze sincs egyik világhoz sem, amelyekből a burkok származnak.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Friedrich Rittelmeyer: Sorsdöntő találkozásom Rudolf Steinerrel ·
Összehasonlítás - Dubravszky László: Az antropozófia körvonalai ·
Összehasonlítás - Bernard Lievegoed: A lélek megmentéséről ·
Összehasonlítás - Bistey Zsuzsa: Vízöntőkori újjászületés ·
Összehasonlítás - Váradi Tibor: Szellemtudomány ·
Összehasonlítás - Nádor Magda: Melyik vagyok én? ·
Összehasonlítás - Florin Lowndes: A szívcsakra felélesztése ·
Összehasonlítás - Henry van Dyke: Artabán a negyedik király ·
Összehasonlítás - Török Sándor: Mi az antropozófia? ·
Összehasonlítás - Dubravszky László: Modern antropozófiai beavatás ·
Összehasonlítás