A ​képregény 1 csillagozás

Nagy ​sikerű vitasorozatunk legújabb kötete a tömegkultúra egyik sajátos, sokat szidott, mégis rendkívül kedvelt műfaját mutatja be: a képregényt (közhasznú idegen nevén a comicsot). Közel száz hazai és külföldi szakember szólal meg könyvünkben, és mondja el véleményét arról, hogy irodalom, képzőművészet, netán film-e a képregény; hasznos vagy káros politikai, kulturális, erkölcsi szempontból; tovább fokozza-e korunk sajnálatos feszültségét, vagy netán feloldja azt; üzlet-e, vagy szabad alkotói tevékenység; ellensége-e az olvasásnak, vagy elősegíti azt; helyes-e ha például, ha jelentős irodalmi műveket képregényre adaptálunk – és így tovább. Mint látjuk, a képregény körül bőven van vitatéma, s a polémiák gyakran egészen messzire vezetnek, érintik korunk egész kulturális struktúráját, társadalmi kondícióit.
a könyv összeállítója – Rubovszky Kálmán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense, kandidátus, számos szakmonográfia és tanulmány szerzője – végigkíséri a… (tovább)

Nagy ​sikerű vitasorozatunk legújabb kötete a tömegkultúra egyik sajátos, sokat szidott, mégis rendkívül kedvelt műfaját mutatja be: a képregényt (közhasznú idegen nevén a comicsot). Közel száz hazai és külföldi szakember szólal meg könyvünkben, és mondja el véleményét arról, hogy irodalom, képzőművészet, netán film-e a képregény; hasznos vagy káros politikai, kulturális, erkölcsi szempontból; tovább fokozza-e korunk sajnálatos feszültségét, vagy netán feloldja azt; üzlet-e, vagy szabad alkotói tevékenység; ellensége-e az olvasásnak, vagy elősegíti azt; helyes-e ha például, ha jelentős irodalmi műveket képregényre adaptálunk – és így tovább. Mint látjuk, a képregény körül bőven van vitatéma, s a polémiák gyakran egészen messzire vezetnek, érintik korunk egész kulturális struktúráját, társadalmi kondícióit.
a könyv összeállítója – Rubovszky Kálmán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense, kandidátus, számos szakmonográfia és tanulmány szerzője – végigkíséri a képregénnyel kapcsolatos problémákat. Áttekintést nyújt a műfaj keletkezésének történetéről, első buktatóiról hazánkban és más országokban. Megszólaltatja a képregény legszenvedélyesebb híveit és ugyanolyan heves ellenzőit, a műfaj esztétikai kérdéseinek első rendezőit, átgondolóit. Nem titkolja véleményét: a képregény, ha lenyesegetik vadhajtásait, üzleti érdekek szülte elfajulásait, akkor értékké, a jövő sajátos művészetévé nemesedhet.