Római ​Egyes 38 csillagozás

Rubin Szilárd: Római Egyes Rubin Szilárd: Római Egyes

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Miként az író korábbi kisregényének, a Csirkejátéknak hősei, a Római Egyes szerelmespárja is elvesztett vagy sosem volt önazonosságát akarja a másik által megtalálni. S kudarcuk, szakításuk épp abból fakad, hogy rádöbbennek: partnerre ugyan lelhetnek egymásban, de kettesben is talajtalanok maradnak. Akár a fiatal orvosnő szülőföldjének fenyőzúgásában keres otthont, akár a felfokozott érzékiség csodaszerével próbálkozik, a történet öregedő férfihősének egyetlen valódi eszköze marad önmaga kiteljesítésére: írói hivatása. Ez – mint gyermekkorának jelképpé emelt sötét és néma vándorcirkusza – még akkor is boldoggá teheti, amikor a fények már kihunytak, s maga az előadás már rég bevégződött…

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár

>!
Magvető, Budapest, 2010
130 oldal · ISBN: 9789631427639
>!
Magvető, Budapest, 1985
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631404447

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

A mogoşoaia-i kastély, Mogoşoaia, Románia · Karlovy Vary


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
borbolya3
Rubin Szilárd: Római Egyes

Mások kritikáit olvasva, csodálkozom, hogy sokan nyavalygósnak ítélték Rubin Szilárd regényét. Én meg annak a legkevésbé. Persze, jó ez az egyet nem értés, mégis ellene kell szóljak. Még csak nem is a reménytelen szerelem, ami a történések sodrását befolyásolja. Egy se veled, se nélküled kapcsolat, az egymást meg nem értés, a Levente részéről megjelenő fanatizmus, ahogy Piroskához ragaszkodik. Ha nagyon kutatunk magunkban, többségünk, ha nem ily szélsőséges módon, találkozott ezzel az érzéssel. Csak jobb esetben túl tudunk rajta lendülni, és nem vált egy egész életünket meghatározó eseménnyé.
A regény összességében nem annyira szikár, mint a Csirkejáték, és néhol már-már rettegtem, szét fog esni, lassan nem tartja össze semmi a csapongó mondatokat, de ez végül nem történt meg, ellenben Rubin Szilárd jól megdolgoztatja olvasóit.

>!
Papp_Sándor_Zsigmond I
Rubin Szilárd: Római Egyes

Igazából a vége menti meg, de messze nem olyan jó mint a Csirkejáték.
Szerkezete szilánkosabb, széttartóbb, fecsegőbb. Egészen erős részek váltakoznak fecsegéssel, okoskodással. És ezt az sem menti meg, hogy Martinszkyt Pilinszkyként olvasom, vagy hogy mennyire szépen el vannak rejtve benne a fontosabb motívumok.

>!
nagara
Rubin Szilárd: Római Egyes

Könyvtárból kölcsönöztem, mert megtetszett a könyv borítója, meg szerettem volna valami rövidet is kivenni…Hát, az olvasása viszont hosszan tartott. Nem tudtam hova tenni. Nem tetszett, lassan haladtam vele, kicsit olyan összedobáltnak tűnt, ide is, oda is csapongott.

>!
Csabi P
Rubin Szilárd: Római Egyes

Idézet: „Az előző percben még én is olvastam, és Piroska hívásáig folytattam is a krimit, amely regénynek rossz volt ugyan, de tanulságnak jó.”
Elgondolkodtató, mit is gondoljunk a könyvekről, amiket olvasunk. Jó ez, vagy csak azt látjuk miért nem jó? Ha meglátjuk egyáltalán. A Római Egyes sem az a könyv, amire rögtön rásütötték a jó könyv pecsétet. Hát rossznak biztos nem rossz, és felbukkannak benne fontos gondolatok, kinek mi a fontos. Keresd meg benne te is a magadét.

>!
minczer
Rubin Szilárd: Római Egyes

Oda kell figyelni olvasás közben , akkor nagyon jó könyv. Én most nem tudtam odafigyelni… Majd egyszer mégegyszer el kell olvasnom.

>!
Izolda +SP
Rubin Szilárd: Római Egyes

Rövid, figyelni kell, tetszett.
Valószínűleg fogok még tőle olvasni.

1 hozzászólás
>!
jeges_varga
Rubin Szilárd: Római Egyes

Miután tavaly év végén elolvasva a Csirkejátékot, nagy örömmel felfedeztem Rubin Szilárdot, kezembe vettem a másik ismertebb művét, a Római Egyest. A kisregény tulajdonképpen a Csirkejáték párdarabja. Ahogyan Till és Orsi is egymással őrlődött, úgy igyekszik egymásba kapaszkodni Rostás és Piroska. Bár a Római Egyes férfihőse idősebb, mint a csirkejáték főszereplője, a vágy azonban ugyanúgy magával sodorja, elveszejtve minden józanságát, amikor Piroskával találkozik. Szerelmük azonban nem tarható fenn hosszú távon, hiszen együtt, egymásba kapaszkodva is csak két önmagát kereső, talajvesztett emberi lény marad.

A Római Egyes visszaemlékezésen keresztül láttatja a férfi gondolatait. Budapest és Karlovy Vary bérszobáinak ágyaiban, a gyógyfürdők kádjaiban a férfi időtlen magánya során sorba veszi életének apró, ámde hangsúlyos pillanatait. Rubin mondatai, hasonlatai modernségükkel meghökkentik az embert. Elképesztő, hogy mennyire friss, mai hang az, amin keresztül beszélt a ma is élő, bár már régóta nem publikáló író.

Gyönyörű szép a paraguayi falu utcáján készült fénykép szimbóluma. A kép egy kisfiút ábrázol, „egy szépségében is fenyegető arcú gyermeket”, amelyről a férfinak egy szempillantás alatt „az ötéves Heathcliff” ugrik be. Az Üvöltő szelek hőse a Római Egyes egyik kulcsa, aki egyike a legnagyobb terhet hordozó regényhősöknek. A paradicsomból kiűzetett ember képe Heatchliff és a paraguayi árva alakján keresztül válik igazán hangsúlyossá, és a regény egyik központi motívuma lesz. „Megint nem tudtam, hogy boldog vagy szomorú legyek. Mert igaz, hogy Piroska mellett ugyanolyan lázas örömet érzek, mint a cirkuszi estén Prisca láttán. De közben elmúlt egy emberöltő, s bár megromlottam, nem nőttem fel.” Ahogyan a férfi gyermekkorának sötét és néma vándorcirkusza is meghatározó élmény. A férfi egyetlen valódi, megfogható eszköze önmaga meghatározására az írás maga, amely hivatássá lényegül. Ez akkor is boldoggá teheti, ha már kihunytak a fények, az előadás rég befejeződött

Rubin kisregényei gyorsan peregnek, mint a filmek, mind a kézben és mind a fejben. Örömteli, hogy a Magvető újra kiadja ezt a kisregényét is. Talán újra felfedezi az olvasóközönség is a szerzőt, mert a helye ott van a kortárs próza élvonalában, aki az elsüllyedt szerzők tengerében halászhálót követel magának.

2010. augusztusi blogbejegyzés

>!
Magvető, Budapest, 2010
130 oldal · ISBN: 9789631427639
>!
regulat 
Rubin Szilárd: Római Egyes

Talán rosszkor és rossz helyen jött ez a könyv.
Mondták sokan hogy figyelni kell rá, hát ez nekem most nem ment. Nem jöttek át a költői képek… csak egy öregedő fickó szenvedéséhez volt szerencsém. Majdnem azt írtam, hogy nyavalygás, de nem az.
Nem találtunk egymásra.

>!
Magvető, Budapest, 1985
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631404447
>!
trklevi
Rubin Szilárd: Római Egyes

Kortól és nemtől függetlenül ajánlom bárkinek, ugyanis lebilincselően ír az önmagával folyamatosan vívódó egyénről, annak minden hibájával esetlenségével, egy hatvanév körüli személy szemével , aki számot vet eddigi életéről. Keserédes de kellemes.


Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

Nem tudom, mit jelenthetek a világnak, de a magam számára, úgy rémlik, mintha csak kisfiú lettem volna, aki a tengerparton játszik, és elszórakozik valamivel, időnként talál egy-egy simább kavicsot vagy egy, a szokásosnál szebb kagylót, míg az igazság hatalmas óceánja teljesen felfedezetlenül terült el a lábam előtt. Isaac Newton

138. oldal

13 hozzászólás
>!
danaida P

Reggel ötkor a kórházi ágyban eszembe jutott az apróhirdetés, amelyet Baksay Ali költött rólam:
'Kiskeresetű, öregedő, idegbeteg agglegény – atyai ágon galíciai zsidó –, súlyos gerincelmeszesedéssel és gyógyíthatatlan bőrbajjal, feleségül venne régi katonatiszti családból származó, kivételesen jól kereső, fiatal, fiús, nimfácska típusú leányt. Válaszokat 'Vidékre is elmennék' jeligére.'

(első mondat)

>!
szigiri

Ha így lett volna, ismeretségünk a fény fehér pászmáival átszőtt csendes kékségben, az óceán végtelen szabadságában születik meg, s már kipróbált élettársakként kerülünk a tengeri akváriumba.
Ehelyett Kecskeméten, a Vöröskereszt megyei értekezletén találkoztunk.

37. oldal, Magvető, 2010.

1 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Ön csodálatosan nagy embernek tünteti fel a költőt, aki a földön jár, de a feje a felhőket éri. Ez nem más, minta kispolgári közhelyek világából származó tévhit. Titkolt, elfojtott vágyakról vall, csakhogy a tényektől elszakadt illúzióként. Mert a költő valójában mindig sokkal törpébb és gyöngébb, mint a társadalmi átlagszint. Dala – önmaga számára – kiáltozás csupán. A művésznek a művészet kín, mely által felszabadul egy újabb kínra. A művész tehát nem titán, csak afféle tarka madár, létezése kalitkájában." Franz Kafka

50-51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Franz Kafka
>!
vargarockzsolt P

„Lehet, hogy te is szóba jöhetsz!” – mondta kuncogva. Majd lágyan és váratlan alázattal: „Te olyan jó vagy! Bárcsak megvernél engem!”
Tudtam, hogy a nemiség fordítva mond: az önkínzó gyengédséget kér, a szadista meg gügyögve verést kíván.
Gyorsan levetkőztettem, nem hagyva, hogy elszálló blúzával, ingével, bugyijával a témát elveszítsük.
„Te nem bántasz senkit?” "De igen" „Mikor?” Darázsszeme beszédes villanással felelt. „Ha fogat húzol?” "Is…" Felszisszent, majd hevesen lefékezte a megkezdett ritmust. „És mit érzel közben?” Bepárásodott szemmel súgta: „Nagyon nagy gyengédséget…”

48-49. oldal

8 hozzászólás
>!
orvosi_székfű

Kikapta szatyrából Emily Brontë regényét, melyet pár napja kölcsönvett, az asztalra dobta, és rámutatott:
„Látod, ez igaz! Ez a csaj tudta, hogy a gyökértelen még akkor is rém, ha szeret. Pontosan úgy, mint a főhős, Heathcliff! De annak volt annyi esze, hogy mihelyt felnőtt, megint odébbállt, otthagyta azt a rohadt tanyát, és elment meggazdagodni. Na, szia!”

102-103. oldal

>!
danaida P

…Ahogy elnézlek, te is elmondhatnád magadról: „Én csak egy magányos szerzetes vagyok, aki egy beázó esernyővel járkál ezen a földön.” Laci nem vette észre a gúnyt és rábólintott: „Ez szép! És végül is igaz. De ki mondta ezt, Rilke? Vagy Kafka?” Mire Ali diadalmasan felröhögött: „Egy diktátor! Egy kilencszázmilliós nemzet atyja! Mao Cse-tung.” "Ja, úgy" – mondta alázatosan Laci, és bal zsebéből előkotort egy Munkást. „Hát, akkor indulnunk kel…”

68. oldal

5 hozzászólás
>!
szigiri

A hobbik néha azt pótolják, ami hiányzik belőlünk, néha meg túlságosan is hasonlítanak ránk.

40. oldal, Magvető 2010.

>!
narziss

Tekintsd, Uram, hogy önmagunkat sem értjük, és nem tudjuk, mit akarunk, s hogy végtelenül messze eltávolodunk attól, amire valóban vágyunk! Avilai Szent Teréz

37. oldal

1 hozzászólás
>!
orvosi_székfű

A világfürdő hatalmas díszletei, ódon luxusa és vitrinüvegként csillogó levegője, a körös-körül zöldellő császári erdőségek a betegszálló ablakából nézve is elzsongítottak. Elbűvölt a kulisszaszerű utcák képe, az operettdíszletnek ható házsoroké, melyek különböző magasságokban függve egymás mögött, úgy vesztek el a növekvő sötétségben, mintha sorra fölhúznák őket a zsinórpadlására, ahonnan reggel majd leereszkednek. Tudtam, hogy a zárt vizű fürdőhelyek, a múlt századi fényűzés kisváros nagyságú szalonjai a sportkultusz beköszöntével, a riviérák és a síparadicsomok korszakában világszerte elöregedve, gutaütötten támaszkodnak hangversenyciklusaik meg kongresszusaik fölcicomázottan mankóira.

49-50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karlovy Vary

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kishonthy Edina: Piros hó / Amatőrök
Iszlai Zoltán: Az iram
Zirkuli Péter: Noktürn
Max von der Grün: Kései szerelem
Borisz Vasziljev: Volt egyszer egy lány
Eduard Ruszakov: Színházi látcső
Janikovszky Éva: Az úgy volt…
Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok
Janikovszky Éva: A Hét Bőr
Doboki László: A Tv-maci karácsonya