Bagel 19 csillagozás

Rubin Eszter: Bagel

Kohav Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva.
Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton.
Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
240 oldal · ISBN: 9789632936291
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935799

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Kovaxka P
Rubin Eszter: Bagel

Első találkozásom Rubin Eszterrel, a korábbi kötetét nem olvastam. Lendületes stílusa vitt magával, a csajos beszélgetések, a bagelezőben elmesélt történetek kedvemre valók voltak. Folyamatosan vizionáltam a gusztusosabbnál gusztusosabb ételeket, én nagyon bírom az ilyesmit – konkrét receptek nélkül is. Később néhány filozófiai fejtegetés már nem kötött le annyira, és nem is nagyon haladt sehová regényként a szövegfolyam, ezért némi hiányérzettel raktam le a könyvet. Különösen hiányzott, hogy magáról Virágról nem tudtam meg többet. Mindenképpen érdekesnek és informatívnak találtam azonban a zsidósággal kapcsolatban elhangzottakat, és szarkasztikus humora is megfogott. Feltétlenül olvasok még a szerzőtől.

6 hozzászólás
>!
mrsp
Rubin Eszter: Bagel

Rubin Eszter neve nem ismeretlen számomra, korábban hallottam már a Barhesz című könyvéről, de valahogy sosem volt bátorságom nekikezdeni. A téma eléggé távol áll tőlem, és hát nehezen lépek ki a komfortzónámból. De amikor megláttam, hogy megjelenik a Bagel, és elolvastam a fülszövegét, tudtam, hogy meg kell próbálnom. És nagyon örülök neki, hogy megtettem.

Dolgok, amikhez a Bagel meghozta a kedvem:
Bagelt enni
Bagelt sütni
Elgondolkozni a világ nagy kérdésein
Összeülni a barátnőmmel egy kávézásra

A Bagelt az egyik elolvasott könyvemhez sem tudnám hasonlítani, annyira komplex, annyira egyedi, annyira erős hangja van, hogy nem ismerek hozzá foghatót. A könyv alapvetően kisebb történetek halmaza, amelyek értelmezhetők külön-külön is, de egy nagy egész részeként is. Én sorban, regényszerűen olvastam. Voltak olyan kis szösszenetek, amik jobban tetszettek, és voltak, amelyek kevésbé, de összességében mindegyiket nagyon szerettem. Tetszett, hogy nem mindegyik egy kaptafára készült, a novellák nagyon változatos témákat vitattak meg: volt itt szó a házasságról, magányról, szeretetről, szexről, húsevésről, főzésről, vallásról, hagyományokról, történelemről, politikáról, szóval tényleg mindenről. Ezeket a kis történeteket a vissza-visszatérő és állandó szereplőink fűzték össze, valamint a saját életükre és tapasztalataikra vetítették le a történetek tanulságát. Nagyon aktuálisnak érzem a novellák témáját, hiszen több történetben is megjelenik például a menekültválság, de olyan öröklétű dolgokat is új perspektívába vezet, mint a vegetarianizmus, holokauszt. Az is nagyon megnyerő volt számomra, hogy sok érdekes receptet találunk a könyvben különböző kóser és kevésbé kóser ételekre, egy párat biztosan kipróbálok.

Néhol vicces, néhol komoly, néhol szarkasztikus és van benne egy jó nagy adag igazság, az biztos. Nem vártam ennyire mély gondolatokat ettől a könyvtől, de nagyon elgondolkoztatott és sok új dologra rávilágított. Szerintem nagyon tanulságos és érdekes, én nem bírtam letenni sem. És ha esetleg attól félnétek, hogy nem olvastátok a Barheszt, ezért nem értenétek, ne féljetek: abszolút érthető és élvezhető önálló kötetként is. De az biztos, hogy én ezek után a Barheszt elolvasom. Meg mindent, amit ez a nő ír.

>!
clarisssa P
Rubin Eszter: Bagel

@Etike értékelése keltette fel az érdeklődésemet a könyv iránt, az egri könyvklub októberi gasztroregényes témája pedig arról gondoskodott, hogy minél előbb beiktassam az olvasását is. Tetszett az alapötlet: a történetek közös pontja Virág bagelboltja, ahol egymást követik a ráérős beszélgetések, az ínycsiklandozó ételleírások, az élet apró-cseprő, illetve meghatározó dolgai körül zajló eszmecserék, változatos élettörténetek, ismeretlenek vallomásai és régi barátok vidám trécselése. Rendszeresen megéheztem olvasás közben, el is döntöttem, hogy minél előbb ki kell próbálnom a Szegeden néhány hónapja megnyílt bagelezőt. Azonban szép lassan mégis csökkenni kezdett a lelkesedésem… Valami hiányzik nekem ebből a könyvből, kicsit olyan, mintha a finom falatok íze egy idő után egybefolyna és unalmassá válna. Talán az tette volna szerethetőbbé a könyvet, ha Virágot is jobban megismerhetem, ha nem helyeződik a hangsúly ennyire a gasztronómiára és a többiek történeteire. Arra is rájöttem, hogy nem kedvelem különösebben a gasztroregényeket, hiszen a random felbukkanó ételreceptek megakasztják és kissé hiteltelenné teszik a történetet. Valljuk be, nem túl gyakran történik meg, hogy egy csajos trécselés közepette egyszer csak megemlítem, hogy tegnap tökfőzeléket készítettem vacsorára, majd elejétől a végéig a receptjét is ledarálom.
Mindezek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a finom ízekkel, izgalmas ételekkel és érdekes életekkel teli könyvet, amiből a zsidó kultúráról, múltról és jelenről is sok újdonságot ismerhettem meg. Könnyen lehet, hogy csak a találkozásunk időzítése volt rossz, nem voltam kellően ráhangolódva.

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935799
>!
Etike P
Rubin Eszter: Bagel

Rettenetesen szeretem a bagelt. Meg a Bagel című könyvet is. Valami csodálatos volt. Akár novellának, akár kisregénynek olvassuk, fantasztikus.

Virág bagelboltot üzemeltet, ahol finomabbnál finomabb étkeket szolgál fel, meg el is mondja, hogy készíti őket. Közben megtudunk ezt-azt a magánéletéről is, a barátairól és a barátjáról, akikkel együtt beszélgetnek az élet nagy kérdéseiről, vallásról, aktuális problémákról. Valamint megismerjük a bagelező törzsvendégeinek életét, történetét.

Letehetetlen volt, élvezettel üldögéltem én is a boltban, és hallgattam, ki mit mesél.

>!
Gvendolin P
Rubin Eszter: Bagel

A könyv pontosan olyan, mint a beszélgetős műsorok többsége, csak épp írásban. Sok üres fecsegés, ami természetesen része a mindennapi életnek, csak épp nem ír belőle könyvet az ember. Időnként azt sem tudom, komolyan gondolja-e azt, amit leír (pl. migráció, nácik és zsidók kérdése). Virág bagelboltjában mindenféle ember megfordul, köztük a barátnői is, akik vagy az életüket mesélik el, vagy valamilyen kérdésben nyilatkoznak meg (pl. udvarlás, húsevés), hosszan fejtegetik nézeteiket, időnként nyugodt szívvel lapoztam kettőt a könyvben. A történeteket gyakran szakítják meg ételek leírásai, amelyek igazából érdektelenek, hiszen nincs hozzájuk konkrét recept (legalább mellékletben), hogy ha valami megtetszik, azt az olvasó is elkészítse.
A könyv elején még van néhány olyan részlet (macska, férje családjának története), ami alapján a könyv reménykeltően indult, és sokkal jobbra értékeltem volna, ha ilyen hangvételben és stílusban folytatódik.

>!
siors
Rubin Eszter: Bagel

Kivételesen gyors egymásutánban olvastam el Rubin Eszter két könyvét. Míg a Barhesz kötet után elég kétkedve gondolkoztam az olvasottakon és tetszik-nem tetszik részekre kellett bontanom a könyvet, addig a Bagel olyan volt, mintha egy igazi, illatos, élményekkel és emberi beszélgetésekkel teli helyre csöppentem volna. Hatalmas különbség van a két könyv között, mind stílusában, mind írói kézjegyekben, élményvilágában és értékben. A Barhesz nem győzött meg, bár sok helyen megérintett a múlt, de túl laza szerkezetű és átláthatatlan volt, töredékes mondataival és – számomra már túlzásba vitt – felsorolásaival. A Bagel viszont magába szippantott és igazi olvasmányélményt jelentett, történetmesélő, követhetően sodró, igazi emberekről szóló fejezeteivel, hagyomány és modernség, filozofálgatás és hétköznapiság összefonódásával (és az értelmezhető receptekkel). Remélem, hogy Rubin Eszter a Bagel világát viszi tovább most születő írásaiban!


Népszerű idézetek

>!
mrsp

Másnapos kimchi palacsinta, hidegen a legjobb. Pizsamában. Ez fontos.

5. oldal

>!
mrsp

De Virág, mondd meg nekem, minek kell az embert folyton kritizálni? Miért nem lehet elfogadni olyannak, amilyen? Pedig azt hiszem, valami ilyesmi lehet az igazi szeretet.

25. oldal

>!
mrsp

A lakásbérlésnél az a lényeg, hogy jó fej legyél, vagy legyen nagy melled.

38. oldal

>!
mrsp

Mindaddig, amíg a szív dobog… még nem veszett el reményünk.

77. oldal

>!
mrsp

Mindent a szex irányít, minden más csak pótcselekvés.

119. oldal

>!
mrsp

Európa egyáltalán nem demokrácia, hanem hipokrácia.

141. oldal

>!
mrsp

Először minden hihetetlenül finomnak tűnik Amerikában, hatalmas adagok vannak, kétszer akkorák, mint itthon megszoktuk, de pár hét után úgy érzed, egyforma íze van az összes kajának.

33-34. oldal

>!
mrsp

Csak annyit kell tenni, hogy az eddig magától értetődő dologra hirtelen bizonyos távolságból tekintesz, rácsodálkozol, és mindjárt egészen elképesztő lesz.

120. oldal

>!
mrsp

Eszedbe jutott már, hogy a háború után a zsidók nem ültek be német éttermekbe, ruhájuk alatt kézigránátokkal felszerelkezve? Nem robbantottak kávézókat és buszokat, pedig biztosan nagyon megértő lett volna velük a világ közvéleménye. Szimpátiatüntetéseket szerveztek volna az öngyilkos zsidó merénylők mellett, akik kabátjuk alatt testükre szerelt bombáikkal ártatlan német áldozatokat, családokat, gyerekeket válogatás nélkül tépnek darabokra. Meg lehetett volna érteni, elvégre mennyit szenvedtek szegények a koncentrációs táborokban.

143. oldal

>!
Gvendolin P

Gyuszi imádta hallgatni a dédpapa szbadságharcban megélt hőstetteit. Máig legkedvesebb emlékei közé tartoznak a forradalmár varázslatos történetei, annak ellenére, hogy Jakab 1848-ban született.

55. oldal, Instant zsinagóga (Athenaeum, 2016)


Hasonló könyvek címkék alapján

Cserna-Szabó András – Fehér Béla: Ede a levesben
Vámos Miklós: Apák könyve
Fenákel Judit: A fénykép hátoldala
Chitrita Banerji: Végigettem Indiát
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége
Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója
Fehér Béla: Kossuthkifli
Papp Diána: Kerek perec
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai