Husserl a következőképpen cáfolta a hagyományos leképezéselméletet: ha tudatunk leképezi a dolgokat, akkor a képmást meg kell különböztetnünk tárgyi eredetijétől egy képmástudat segítségével, amely magát a különbséget képezi le, majd a leképezett különbséget kell megkülönböztetnünk egy újabb képmástudat segítségével az eredeti különbségtől, és így tovább a végtelenségig. – De vajon törvényszerű-e, hogy a leképezéselmélet a végtelen regresszusba fusson, bizonyítva saját önellentmondásos jellegét? Vagy alkalmas-e rá, hogy meghatározott feltételek esetén az igazság megragadásának eszközéül szolgáljon? Ilyen kérdéseket boncolgat a szerző legújabb könyvében, amelyben megkísérli rendszerezni a dialektikus logika kategóriáit és törvényeit, felkutatni a formális logika ontológiai alapjait, felsorakoztatni és értelmezni a jelzett problémákhoz kapcsolódó paradox jelenségeket a módszertan buktatóitól az idő ellentmondásosságán át a halmazelméleti antinómiákig.
Az igazság paradoxonjai 0 csillagozás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hamvas Béla: Scientia sacra 92% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: A babérligetkönyv / Hexakümion 94% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Eksztázis 94% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis 97% ·
Összehasonlítás - Weöres Sándor: A teljesség felé 92% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: A száz könyv 91% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Silentium 89% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Tabula Smaragdina / Mágia szutra 88% ·
Összehasonlítás - Szathmári Sándor: Kazohinia 88% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Arkhai 96% ·
Összehasonlítás