A ​Közel-Kelet története 4 csillagozás

Rostoványi Zsolt: A Közel-Kelet története

A ​XX. század a nagy várakozások kora volt. A sorozat kötetei az úgynevezett rövid XX. század (1914–1991) történéseit ölelik fel, vagyis az első világháború végétől a bipoláris rendszer felbomlásáig tartó hét évtizedes periódust. Az egyes monográfiák a Föld összes nagy, illetve nagyságától függetlenül Magyarország számára fontos országának vagy régiójának eseményeit villantják fel. Bemutatják, hogy ebben az időszakban mi történt az egyes országokban, az ekkor kialakult vagy megerősödött intézmények, társadalmi és politikai eszmék mennyiben határozzák meg életünket. Gyakran érezzük úgy, hogy jó lenne teljesen új alapokon építkezni, mindent újra kezdeni, és ennek érdekében megszabadulni a múlt béklyóitól, sőt a múlt ismeretétől is. Lehet, hogy ez kívánatos, de nem lehetséges. A múltat nem lehet eltörölni. Amit tehetünk: próbáljuk kissé megérteni. Éppen a jobb megértés céljából indul útjára ez a könyvsorozat, melynek szerzői a tudományosságot, a közérthetőséget és az olvasmányosságot… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A rövid XX. század Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 2011
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630966542

Enciklopédia 2


Most olvassa 2

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Tarr_László>!
Rostoványi Zsolt: A Közel-Kelet története

Precíz, aprólékos munka, rengeteg adat közlésével. Marokkótól (Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Szudán, Szaud-Arábia, Jemen, Izrael, palesztinok, Jordánia, Szíria, Libanon, Törökország, Irak) Iránig, néha még Pakisztánt és Afganisztánt is érintve részletes és bőséges információt kaphatunk ezen térség országairól és sorsuk alakulásáról. Az Oszmán Birodalom kivételével mind gyarmati sorból váltak önálló országgá. Befolyásolták sorsukat az angol, amerikai, orosz, francia, német birodalmi törekvések, pánarabizmus, pániszlamizmus, két világháború, a hidegháború, az olajért való küzdelem, Szuez, arab-izraeli konfliktus, és még egy rakat minden. Állandó háborúk, polgárháborúk, katonai puccsok, forradalmak, „kenyérlázadások”, a vallás és a politika összefonódása jellemzi e térséget. Szinte lélegzetvételnyi szünet sincs a háborúskodások között a Közel-Keleten, annyira, hogy nem sok biztató jel mutatkozik a jövőre vonatkozóan sem. emberi erőfeszítésből béke ott nem lesz, az biztos.


Népszerű idézetek

Szelén>!

A 19. század végén, a 20. század elején még egyáltalán nem volt bizonyos, hogy a mind többek által vágyott zsidó nemzeti otthon konkrét helyszíne Palesztina lesz. A nemzetközi politikai feltételek, a nagyhatalmi érdekviszonyok és gyakorlati szempontok alapján más térségekben kedvezőbbnek tűntek a feltételek. Így merült fel lehetőségként a Sínai-félszigeten fekvő el-Áris, a kelet-afrikai Uganda (a mai Kenya térsége), Angola, a líbiai Kirenaika, sőt Ausztrália és Dél-Amerika egyes részei is.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Palesztina · Sínai-félsziget

Hasonló könyvek címkék alapján

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz
Michael Ledeen – William Lewis: Bukás: amerikai kudarc Iránban
Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története
Borsa Brown: Az Arab öröksége
Germanus Gyula: A félhold fakó fényében
Jean Sasson: A fátyol mögött
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó
Csicsmann László: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában
Goldziher Ignác: Napló
Tass Saada: Arafat harcosa voltam