Mágnások ​lakberendezője 0 csillagozás

Rostás ​Péter 1972-ben született Budapesten. Művészettörténész, a Kiscelli Múzeum igazgatója és bútorgyűjteményének kurátora. Rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon. Számos tanulmánya jelent meg a 19-20. század bútor- és enteriőrművészetének történetéről, valamint a Kiscelli Múzeum és a Budai Várpalota történetéről.
Schmidt Miksa lakberendezőt a magyar közönség főleg mint a rejtélyes körülmények közt megölt Mágnes Elza szeretőjét vagy mint a kiscelli kastély egykori dúsgazdag tulajdonosát ismeri.
A művészettörténet azonban a 19. század második fele és a 20. század eleje bútor- és enteriőrkultúrájának egyik kiemelkedő alakjaként, a Friedrich Otto Scmidt lakberendezőház vezetőjeként tartja számon.
Az Osztrák-Magyar Moarchia egyik legjelentősebb enteriőrművészeti vállalkozásának története 1858-ban kezdődött, amikor Schmidt Miksa édesapja társával megalapította az F.Schmidt & Sugg céget. Alapvetően kárpitos-dekoratőrként működtek, de… (tovább)

Rostás ​Péter 1972-ben született Budapesten. Művészettörténész, a Kiscelli Múzeum igazgatója és bútorgyűjteményének kurátora. Rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon. Számos tanulmánya jelent meg a 19-20. század bútor- és enteriőrművészetének történetéről, valamint a Kiscelli Múzeum és a Budai Várpalota történetéről.
Schmidt Miksa lakberendezőt a magyar közönség főleg mint a rejtélyes körülmények közt megölt Mágnes Elza szeretőjét vagy mint a kiscelli kastély egykori dúsgazdag tulajdonosát ismeri.
A művészettörténet azonban a 19. század második fele és a 20. század eleje bútor- és enteriőrkultúrájának egyik kiemelkedő alakjaként, a Friedrich Otto Scmidt lakberendezőház vezetőjeként tartja számon.
Az Osztrák-Magyar Moarchia egyik legjelentősebb enteriőrművészeti vállalkozásának története 1858-ban kezdődött, amikor Schmidt Miksa édesapja társával megalapította az F.Schmidt & Sugg céget. Alapvetően kárpitos-dekoratőrként működtek, de nevükhöz fűződik az első német reneszánsz stílusú enteriőr megalkotása a Monarciában. A cégvezetés második generációja a századforduló sokszínű iparművészeti közéletének fontos szereplője volt. E cég kivitelezte Adolf Loos szinte valamennyi korai munkáját 1897–1903 között, és ők rendezték be a Secession épületét Bécsben. Szoros kapcsolatban álltak Európa legnevesebb iparművészeivel( Henry Van de Veldétől Louis Majorellen át, Émile Galléig és Bernhard Pankokig, a müncheni Ludwig Bernheimer cégtől a berlini Hohenzollern Kunstgewerbehausig és a párizsi L'Art Nouveau galériáig). Eközben híressé váltak arról is, hogy pontos bútormásolatokkal, kő- és műkő tárgyakkal történeti stílusú enteriőröket rendeztek be a Habsburg-család tagjai és a Monarchia főúri rétege számára.
Abban a korban, amikor a lakberendezés ügye szenvedélyes „ hitviták” tárgya és világnézeti kérdés lett, a Friedrich Ott Schmidt cég által kínált történeti és modern stílusegyveleg a született és a pénzarisztokraták rétegének volt önkifejezési, önreprezentációs eszköze.
Rostás Péter több mint 700 képpel illusztrált könyve minden bútor-és enteriőrművészet iránt érdeklődő számára rendkívül izgalmas olvasmány.