A ​cigányság hagyomány- és hiedelemvilága 2 csillagozás

Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága

Évszázadok óta élünk e hazába s keveset tudnak rólunk, kultúránkról, nyelvünkről, hiedelemvilágunkról. Amelyik nép elfelejti múltját, elszakad gyökereitől, asszimilálódik, más szóval kihal. Ha kételkedünk abban, szükségünk van-e a visszatekintésre, ahhoz hogy előre haladhassunk, meggyőződhetünk róla, hogy gyökerekhez való ragaszkodás nem pusztán, – ahogyan sokan elmarasztalóan; minősítik – „néprajzos romantikázás, hanem az éltető forráshoz való visszatérés. Kötelességemnek érzem, hogy minden lehetőségemmel küzdjek népem és kultúránk életben maradásáért.

>!
150 oldal · ISBN: 9632187393
>!
126 oldal · ISBN: 963004269X

Enciklopédia 20


Várólistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Carmilla 
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága

Bizonyos alapvető ismereteket feltételezni látszik az olvasóról, hogy pl. a cigány nyelvű szövegek kiejtési szabályaira nem tér ki, és váltakozva fordul elő az írott és a kiejtés szerinti mód. (Pl. ch – cs.) Szerintem praktikusabb lett volna, ha következetesen végigviszi egyiket vagy a másikat. A mellékletben látható képanyag is lehetne jobb, a tartalomhoz jobban illeszkedő. Ami azonban legjobban zavart, az a helyesírási és tördelési hibák sokasága.
    Ezektől eltekintve érdekes és hasznos olvasmány.

>!
126 oldal · ISBN: 963004269X

Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

    Ha a halott hazajár, akkor az udvaron éjszaka meg kell gyújtani egy gatyamadzagot, s többet nem fog jönni.

86. oldal, A halál-hiedelmek (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: halott
2 hozzászólás
>!
Carmilla 

    A férfiak dísze a nagy bajusz. Ha valaki levágatja, tekintélyén esik csorba. A nők nagy hajjal szépek. Ha levágatják a hajukat, átok, szerencsétlenség fogja utukat kísérni. Őket még egy súlyosabb jelző is kíséri, a kurva.

49. oldal, A házassággal kapcsolatos babonák (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: bajusz · haj, hajszál
>!
Carmilla 

Ma is elterjedt a természetgyógyászat, de sokkal hasznosabb orvoshoz fordulni.

88. oldal, Gyógynövények, gyógyszerek (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

>!
Carmilla 

    Újholdkor a zsebben lévő pénzt rázni kell, közben körbeforogva köpködni, hogy az illetőnek szerencséje legyen, és a pénz minden pénzt odacsaljon.

77. oldal, Egyéb szokások és hiedelmek (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: pénz · szerencse
>!
Carmilla 

    A sündisznó (kanralo balo) valamikor ember volt. Egy nagy egyiptomi városban volt egy szent hely, ahová a hívők jártak imádkozni, vezekelni bűneikért. A templomi szertartások alatt a templomkertben a papok (kispapok) paráználkodtak. Az Isten meglátta őket, a paráználkodókat sündisznóvá változtatta, és azzal súlyosbította a büntetést, hogy legyenek tüskések, és ne férjenek egymáshoz.

81. oldal, Állatokkal kapcsolatos szokások és hiedelmek (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

>!
Carmilla 

    Mielőtt a gyógyításhoz kezdtek volna, meg kellett állapítani, hogy melyik démon idézte elő a bajt, a betegséget. A cigányok hiedelemvilágában kilenc betegségi démon ismeretes.

110. oldal, A betegségek démonai - (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: démon
>!
Carmilla 

Mivel a cigányok állandó mozgásban, vándorlásban voltak, törvényenkívüliségben éltek, sok,a társadalmon kívül rekedt nem cigány ember talált náluk menedéket. Ezeket a cigányok befogadták, ők pedig megtanulták a nyelvet, átvették a szokásokat. Házasságot is kötöttek. Ilyenek voltak például a katonaszökevények, a bujdosók, a politikai szökevények. Egy időre Puskin orosz költő is a cigányoknál talált menedéket.

29. oldal, A közösségi erkölcs (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Alekszandr Szergejevics Puskin
>!
Carmilla 

Ha a gyerek tejfoga kiesik, akkor azt mondják a varjúnak:
Me dav le kokala-dand, tu de man rupune dand!
(Én adok csontfogat, te adj nekem ezüstfogat!)

41. oldal, A születéssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos hiedelmek, jóslatok (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

>!
Carmilla 

(…) Az utcán nem szoktak énekelni, csak a temetőben. A sírba pénzt, italt, cigarettát, ételt dobálnak. A sírra pálinkát, bort öntenek. A halott a túlvilágon is eszik, iszik, dohányzik, úgy, mint amikor itt élt a földön. Aki elmulaszt erre figyelni, az vét a hagyományok ellen.
    A fejfára általában lópatkót szoktak tenni (különösen a híres lókupecére, vagy annak, aki szerette a lovat). A kész sírra teszik a koszorúkat, virágokat. Oda is szórnak cigarettát, pénzt, tesznek ételt, hogy a halott ehessen a másvilágon is.

85. oldal, Halotti szokások (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: bor · cigaretta · halott · pálinka · pénz · temető
2 hozzászólás
>!
Carmilla 

Akit megoperáltak, az a túlvilágon nem teljes értékű ember, ezért idegenkednek a műtéttől és a művi vetéléstől.

85. oldal, A halál-hiedelmek (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
Ráth-Végh István: A varázsvessző
Ráth-Végh István: Két évezred babonái
Kovács Endre: Doroszló hiedelemvilága
Deborah Murrell: Babonák könyve
Ráth-Végh István: A fáraó átka
Carlo Levi: Ahol a madár se jár
Derek Hall: Vámpírok – Múlt és jelen
Luby Margit: A parasztélet rendje