Dühödt ​ámulat 15 csillagozás

Claude Monet és a Vizililiomok
Ross King: Dühödt ámulat

Ross ​King a rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét.
Claude Monet vízililiomos képei a múlt század legismertebb és legnépsze­rűbb műalkotásai közé tartoznak. Ezek az igéző festmények a művész zavaros, gyötrelmes és szomorú életsza­kaszában ke­letkeztek. A háttérben megbúvó dráma alig ismert. Ross King könyve most elő­ször meséli el a teljes törté­netet, és mutatja be az oly sokak által kedvelt alkotót.
1914-ben kitört az első világháború. Az ekkor a hetvenes éveinek derekán járó Monet a világ egyik leghíre­sebb és legsikeresebb festője volt; vidéken élt egy hatalmas házban, ahol egy egész autóflottát tartott; nevét feltétlen tisztelet és megbecsülés övezte, magánélete azonban romokban hevert. Felesége, Alice 1911-ben bekövetkezett halála, látásának egy évvel később beállt súlyos megromlása, valamint fia, Jean elvesztése után gyakorlatilag… (tovább)

Róla szól: Claude Monet

>!
Park, Budapest, 2017
456 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633553220 · Fordította: Makovecz Benjamin
>!
Park, Budapest, 2017
460 oldal · ISBN: 9789633554197 · Fordította: Makovecz Benjamin

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Vincent van Gogh


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 47

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Lexen >!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Ross Kingtől korábban a Michelangelóról szóló könyvét olvastam, ezért olvasás közben a Dühödt ámulatot automatikusan ahhoz hasonlítottam, és megállapítottam, hogy a Dühödt ámulat egy fokkal kevésbé tetszett. Mindkét esetben a szerző az adott művész életének egy konkrét pontjáról ír, egy konkrét műalkotás megszületését tárgyalja, de úgy éreztem, Monet esetében ebben egyszerűen kevesebb volt. Már a másik könyvnél is az volt a véleményem, hogy Ross King olyan mennyiségű szakirodalmat feldolgozott, hogy valószínűleg utána már nem volt szíve ezeket kihagyni, és nem szelektált eléggé. Nagyon sok érdekesség, társadalmi környezet, a művészek személyes kapcsolatai stb. előfordul mindkét írásban, de ahogy Michelangelo esetében is kissé soknak éreztem Raffaello életének tárgyalását, itt is úgy éreztem, hogy Clemenceau életének, bármennyire is jó barátja volt Monet-nak, nem minden részlete illett ide. Mindig megjelenik előttem a kép, ahogy Ross King ül a jegyzetei között, és idegeskedik, hogy ha már ennyi mindenen átrágta magát, ő bizony beleírja a könyvébe, akkor is, ha az adott dolog csak közvetve tartozik oda. :D Ettől függetlenül négynél kevesebb csillagot semmiképpen nem adok neki, és Ross King minden más írását is szeretném elolvasni. Hihetetlen a belefektetett munka, olvasmányos a szöveg, érdekfeszítő, de nem veszti el a támához illő komolyságot, körüljárja a korabeli történelmet és társadalmat, hozzáértéssel szól a művészetről, de olyan stílusban, amennyire az bármelyik laikust érdekelheti. Nem esik abba a hibába se, amibe néhány mostanában a kezembe került könyv, hogy a szakirodalom vagy az ismeretterjesztés látszatát keltve anekdotákat vagy butaságokat írna. Az viszont nagyon zavart, főleg a könyv első felében, hogy többször elmondott egyes dolgokat, ezzel ugálva a kronológiai sorrendben, ami teljesen összezavart. Remélem, fog még több hasonló témájú könyvet alkotni. A kötet kivitelezése szép, a borító frappáns, a kiadás dicséretre méltó, a fordítás remek.

Gabber777>!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

A könyv Monet utolsó nagy dobását örökíti meg és a barátságot a festő és Clemenceau között. Egy elismert de már a kortársak szerint meghaladott öregember harcát az őt körülvevő halállal és az elfeledés rémével. Kissé hihetetlenül hangzik, hisz, hogy is lehetne a nagy Monet-t elfeledni, de halála után hamarosan művészeti öngyilkosságnak titulálták magnum opusát és így ha az 50-es években nem fedezik fel újra, ma talán a nevét sem ismernénk. Szerencsére nem így történt.
A könyv első felét, a hátországban játszódó, háborús regényként jellemezném. A kirobbanó Első Világháború nem sok helyet hagy a festészetnek. Clemenceau kiemeli a csüggedt franciákat a háború sokkjából és újra erőt önt a nemzetbe, mindeközben még arra is van energiája, hogy Monet barátját istápolja lelkileg, aki ahogy romlik a testi állapota egyre inkább hajlamosnak tűnik feladni a küzdelmet. A festő végül sikerrel jár így ma is megcsodálhatjuk ezen vérzivataros korszakban alkotott képet a párizsi Musée orangerie-ben.

Ui: nagyon örülök neki, hogy még megtekintésük előtt sikerült elolvasnom ezt a kötetet, mert így nyernek majd számomra igazi értelmet a vízililiomok.

Vikiolvas>!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

A fekete vízililiomok után vágtam bele, mert szerettem volna többet megtudni Monet-ról. Jó könyv, de kb a felénél nekem elfogyott a lendületem. Sok benne a történelmi rész, amit én teljesen pozitívan értékelek. Ami nagy élmény volt, hogy a könyvből tudomást szereztem arról hogy Monet-ről készült film felvétel is, és meg is leltem. Nagyon jó volt megnézni!

CsillaTénia>!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Nagyon tetszett a könyv, nagy részletességgel írja le nem csak Monet életét, hanem a barátai, ismerősei életébe is betekinthetünk. Leírja az akkori társadalmat, történelmet, az I. világháborút, ami nagy hatással volt a művészetre és természetesen Monet-ra is. Nagy mennyiségű szakirodalmon rágta át magát az író és jól állította össze a könyvet. Kicsit zavart, hogy a könyv első felében kicsit ugrált az időben, ezt kissé nehéz volt követni.

Giulia>!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Rendkívül alapos munka, ahogy azt megszokhattuk Ross Kingtől, de kevésbé kötött le, mint az előző könyvei.

5 hozzászólás
Toncsi>!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Csodálatos könyv! Egészen regényszerű, miközben a kis lábjegyzetek folyton figyelmeztetnek a dokumentarista jellegre. Ráadásul az illusztrációként szolgáló festmények és régi fényképek még inkább segítenek megragadni a kort, szinte ott járkál a figurák között az ember, miközben olvas.

nana1>!
Ross King: Dühödt ámulat

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Lenyűgözött. Már tervezem a könyv alapján,hogy jövő nyáron merre kellene biciklizni. És a képekre is kíváncsi vagyok.


Népszerű idézetek

K>!

Tengeri tájképei annyira ismertek és népszerűek voltak, hogy Rodin, amikor Normandiában életében először pillantotta meg az óceánt, így kiáltott fel: „Ó, milyen gyönyörű! Hiszen ez egy Monet!”

27. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

K>!

Clemenceau egyszer hozott neki egy szalonkát; Monet a kabátja zsebébe dugta, aztán tüstént meg is feledkezett róla. Pár nappal később, amikor megérezte a szagát, „nem habozott kivinni a konyhába, ahol elkészítették, s ő nagy élvezettel elfogyasztotta”.

30. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

3 hozzászólás
K>!

„Szánom azokat, akik mindenkivel barátkozni akarnak. Az élet egy csata.” (Clemenceau)

20. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Toncsi>!

Monet régi barátja, Paul Cézanne jóval darabosabban fogalmazott: „Bazmeg, eccerűen ő a legjobb”.

14. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Lexen >!

Azon a nyáron a józan belátás egy világos pillanatában Monet, miközben együtt vizsgálták a rémítő nagyságú és mennyiségű festményt, megkérdezte egy másik vendégétől: „Nem gondolja, hogy teljességgel elment az eszem, amiért ezt mind megfestettem? Hiszen mi az ördögöt lehet kezdeni velük?”

252. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Lexen >!

Amikor 1920 tavaszán New Yorkban ismét rendkívül magas áron keltek el a festményei, rosszkedvűen jelentette ki: „Ez a vásárlóközönség hülyeségén kívül semmit sem jelent.”

247. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Lexen >!

1918 novemberében közfelkiáltással választották meg [Clemenceaut] az Institut de France egy másik tagozata, az Académie Francaise tagjává. Ekkor tette a következő megjegyzést: „Adjatok nekem negyven balfaszt, és én csinélok nektek egy Académie Francaise-t.”

268. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

Lexen >!

Egyik, magát megnevezni nem kívánó barátja decemberben közölte a Le Figaro tudósítójával: [Monet] attól tart, hogy ha az Académie tagja lesz, az emberek azt fogják kérdezgetni tőle, hogy miért, ő pedig jobban szeretné, ha afelől faggatnák, hogy miért nem."

269. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

>!

Monet képeinek jó része a vidék csendjének és nyugalmának gyönyörűséges megjelenítése: napfény és árnyék foltjaitól tarka, délutáni folyópartok vagy a virágos mezőn divatos ruhákban parádézó hölgyek. Ahogy Mirbeau írta: A természet „a szerelem forró leheletével” és „kirobbanó életörömmel” jelenik meg Monet képein. Bájteli, idillikus jeleneteit különlegesen öntörvényű ecsetkezeléssel, vibráló színfoltokkal jelenítette meg; a szemlélők többsége úgy érezte, hogy képei gyönyörködtetnek és elandalítanak szemet és szívet egyaránt, s hogy Monet le peintre du bonheur – a boldogság festője.

47-48. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok

>!

Louis Gillet műkritikus 1909-ben felismerte, mi is annyira különös ezekben a vízi tájképekben: „a fejük tetejére állított festmények”, hiszen az ég van alul, s maga a táj – amit csupán a füzek és más lombos fák fordított tükröződése képvisel – a kép tetején. A szemlélőnek nincs szilárd kapaszkodója, csak bizonytalanul mered a Gillet által „keret nélküli tükörnek” nevezett felületre, a tükörre, amely fordított képét mutatja a világnak, és mögötte a félig elrejtett mélységeknek. Nincs perspektíva, és nincs a méretek érzékelésében segítséget nyújtó tér vagy távolság. A föld, a fák és az ég – minden eltűnt, csak a csíkokként elővillanó, szélben reszkető, hol napfényben fellobbanó, hol az alkonyi árnyékba boruló tükröződésekben lehet őket megsejteni. Valóságos, megfogható formaként egyedül a vízililiomok elmosódott, rózsaszín csomói maradtak.

55. oldal

Ross King: Dühödt ámulat Claude Monet és a Vizililiomok


Hasonló könyvek címkék alapján

Farkas Zsuzsanna: Rippl-Rónai József
Walter Isaacson: Leonardo da Vinci
María Isabel Sanchez Vegara: Frida Kahlo
Chris Rodley (szerk.): David Lynch
Rainer Metzger – Ingo F. Walther: Van Gogh
Csonkaréti Károly: Horthy a tengerész
Ungváry Krisztián: Hősök?
John Lukacs: A párviadal
Anna Maria Sigmund: A nácik asszonyai I.
Charles Brandt: The Irishman – Hallom, szobafestő vagy