Brunelleschi ​kupolája 46 csillagozás

A firenzei dóm építésének története
Ross King: Brunelleschi kupolája Ross King: Brunelleschi kupolája

Még napjainkban is csodálat övezi a firenzei dóm épületegyüttesét, különösen a hatalmas kupolát. A 15. századi Firenze polgárai a lehetetlenre vállalkoztak: megalkotni minden idők legnagyobb, az építés során állványzattal alá nem támasztott kupoláját. A terv Filippo Brunelleschi ötvösmester agyából pattant ki: a vérbeli reneszánsz figura magának való mechanikai zseni volt, összeférhetetlen alak, híres verekedő. A kupola építését, melyet ő irányított, viták, torzsalkodások, emberi tragédiák és fényes sikerek kísérték. Ross King oxfordi kultúrtörténész impozáns tudásanyag birtokában, színes, olvasmányos stílusban meséli el a már-már a krimik izgalmával vetekedő történetet.

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
Park, Budapest, 2018
226 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554722 · Fordította: Makovecz Benjamin
>!
Park, Budapest, 2012
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633550038 · Fordította: Makovecz Benjamin
>!
Park, Budapest, 2008
226 oldal · ISBN: 9789635308347 · Fordította: Makovecz Benjamin

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Filippo Brunelleschi · Paolo dal Pozzo Toscanelli

Helyszínek népszerűség szerint

Firenze


Kedvencelte 4

Most olvassa 9

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 47

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Nita_Könyvgalaxis>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Soha nem gondoltam volna, hogy valaha egy építészetről szóló könyvet fogok a kezembe venni, sőt, izgulni is fogok rajta!

Ross King nagyon érdekesen mutatja be a firenzei dóm építésének történetét, elsősorban a kupolára fókuszálva, de sok más mindent is megismerhetünk közben. Hogy milyen nehézségeket okozott akkor egy ilyen vállalkozás, mennyire nehéz volt egyes nyersanyagokat szállítani, hogyan éltek a munkások, akik az építkezésen dolgoztak, és hogy micsoda verseny folyt azért, hogy egyesek nyomot hagyhassanak a dómon.

Ráadásul a reneszánsz Itáliáról kialakulásáról is többet megtudhattam, amiben Brunelleschinek is nagy szerepe volt azzal, hogy az elsők között volt, aki értéket talált az ókori romokban. Ráadásul vannak olyan építészeti megoldásai, amelyekről a mai napig nem tudják a tudósok, hogy az akkori tudásával hogyan valósíthatta meg.

Nem mondom, hogy az építészeti részekből mindent értettem, de így is egy roppant érdekes könyvet foghattam a kezembe. Az utazásnak vannak ilyen kellemes mellékhatásai: több leszel tőle és olyan dolgok is elkezdenek érdekelni, amelyekre korábban nem is gondoltál.

Aurore>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Az idei kétszer olvasott könyvek listáját gyarapítja.

Érdekes, sőt lenyűgöző a régi mérnökök, építészek munkájáról olvasni. Sokkal művészibb és időtállóbb építményeket hoztak létre, mint mi a modern technikánkkal. Igaz, egy építkezés néha több évtizedig vagy akár évszázadig eltartott. Az egyetlen mai párhuzam a barcelónai Sagrada Família templom 1882 óta épül, és még mindig nincs kész, pedig minden modern felszerelés adva van hozzá, az anyaga pedig nagyrészt nem márvány, nem is kő, sőt tégla sem, hanem beton. Csók!

Tetszik, ahogy az építkezés menetével párhuzamosan mind Filippo alakjával, mind pedig a korabeli történésekkel is megismerkedhetünk. Szerepelnek benne mulatságos anekdoták is, melyek egy kicsit oldják az építészeti és technikai leírások szárazságát. Az biztos, hogy Ross King derék kutatómunkát végezett, az eredmény pedig egy (ha lassan is, de) olvasható, alapos ismeretterjesztő mű lett, melyet minden reneszánsz, építészet és Firenze iránt érdeklődőnek bátor szívvel ajánlok.

És igen: a kupolát talán utána lehet(ne) csinálni, de meghaladni nem. Még 500 év után sem. Erre varrjatok gombot.

Sister>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Az 1400-as évek elején járunk, amikor is egy nagyratörő, tehetséges ötvösmester, Filippo Brunelleschi nyeri el a Santa Maria del Fiore kupolájának megépítésére kiírt pályázatot. Ám az építés menete korántsem megy könnyen, sőt…
A viszontagságokkal teli, sokak által lehetetlennek bizonyuló megoldás mai szemmel nézve is elképesztő. Filippo korát meghazudtoló megoldásokkal rukkolt elő – nem véletlenül vált a század egyik legismertebb géniuszává.

Azon felül, hogy végigizguljuk a kupola megvalósításának minden egyes mozzanatát, a korabeli polgárok, művészek és egyszerű emberek életébe is betekintést nyerünk. Firenze olyan művészek szülőhelye, akik átírták a történelmet, és ámulatba ejtő terveikkel, ötleteikkel forradalmasították az építészetet, vagy épp a képzőművészetet.

Ross King hihetetlenül olvasmányos, izgalmas stílusban tárja elénk Brunelleschi kupolájának történetét – mindenkinek csak ajánlani tudom! Ezzel már csak egy dolog vetekedhet: amikor az ember lánya maga fedezheti fel ennek a csodának minden négyzetcentiméterét, és bátran kijelenthetem: lenyűgöző élményben lesz részünk! :)

Teetee>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Roppant szórakoztató.
Avagy a régi korok művészei/szakemberei semmivel sem voltak kevésbé hiúk és gyarlók, mint a mai „celebek”. Brunelleschi zseni volt, megoldást talált egy száz éve megoldatlan problémára – hogyan építeni kupolát a firenzei Santa Maria del Fiore székesegyház roppant tere fölé –, de neki is meg kellett harcolnia a városvezetéssel, a riválisokkal (főleg Ghibertivel, aki sokáig elhitette az illetékesekkel, hogy ő is ugyanolyan szakember, mint Brunelleschi), a saját fiával és a rosszakaróival.
Nagyszerű dolog arról olvasni, hogyan született meg egy olyan lenyűgöző, monumentális alkotás, mint a firenzei dóm kupolája, hogy egyrészt mennyire maiak az emberi reakciók, a viszonyok, és nyilván mennyire nem mai a technikai, statikai, mérnöki háttér az egészhez…
Aki volt már Firenzében, vagy készül oda, annak különösen ajánlott.

ishi>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Alapos, átfogó ugyanakkor rendkívül szórakoztató könyv. Bemutatja Brunelleschi, korát meghaladó építészeti technikákat felsorakoztató mesterségbeli tudását, géniuszát. Kitér fiatal korában elsajátított ötvösmesterségbeli tudására és az ennek köszönhetően felfedezett érdeklődésére az óraművek iránt. Ennek később nagy hasznát veszi, hiszen az általa tervezett leleményes szerkezetek, melyek többek között a Firenzei dóm építését segítették, fogaskerekekkel működtek. Az általa alkalmazott bonyolult technikák kifogtak kortársain. Számtalanszor megpróbálták kigáncsolni irigyei. A küzdelmek és nehézségek ellenére révbe ért és még életében megépült a Santa Maria del Fiore, amely nem csak monumentális építészeti teljesítményével befolyásolta Firenze történelmét. Az izgalmas átvezetésekkel tarkított szöveg -köszönhetően Ross King mesélő tehetségének – többek között kitér arra, hogy a dómon Paolo Toscanelli által elhelyezett napóra miként segíthette elő a hajózás fejlődését a használatban lévő csillagászati tabellák pontosításával és tette lehetővé, hogy a tengerészek felfedezetlen területekre merészkedjenek. Illetve megtudhatjuk, hogy a kupola munkálatain dolgozó egyik szobrász tanonca egy, Leonardo da Vinci nevű tehetséges fiatalember volt, aki nagy érdeklődést mutatott a Brunelleschi által tervezett tehermentesítő szerkezetek iránt.

Gabber777>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Kitűnő könyv, művészetről, építészetről némi műszaki affinitással rendelkezőknek!

Kooczka>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Érdekes könyv; bár nem vastag, sok minden helyet kapott benne. A fő téma persze a firenzei Santa Maria del Fiore székesegyház kupolája – a megépítésének előzményei, az építkezés menete; de nagyon jó arányban adagol mellé politikai, történelmi, művészettörténeti ismereteket, van benne dráma és 13. századi kis színes. Brunelleschi nagyot alkotott ezzel a kupolával, de engem talán még jobban lenyűgöz az, mennyi különlegesen működő szerkezetet talált fel az építkezés közben, hogy a kupola a tervek szerint készülhessen el.

Lauranna>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

szuper leírás egy hihetetlen építészeti csoda születéséről… érdekes volt olvasni, bár egy nem szakmabelinek biztos nem olyan érdekes

Manawydan>!
Ross King: Brunelleschi kupolája

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

'Ugyan kicsoda, habár a legkeményebb vagy legirigyebb szívű ember legyen is, ne magasztalná Pippót, az építészt, ha megpillantja ezt az egekbe törő, roppant építményt, amelynek árnyékában Toszkána egész népessége hűsölhetne, s amelyet minden gerendázat vagy bonyolult állványzat alkalmazása nélkül épített." – írta róla kortársa Leon Battista Alberti.
A fentieknek megfelelően a könyv nem árul zsákbamacskát, a korszak építészeti csodájának kivitelezéséről és Brunelleschi életrajzáról szól. Építészet történet iránt érdeklődök nem fognak csalódni.


Népszerű idézetek

shadowhunter1975 P>!

1972-ben Filippo (Brunelleschi) maradványait kiemelték arról a helyről, ahol közel 500 éven át nyugodtak az egyszerű márványlap alatt. A csontok már csaknem teljesen elporladtak, szívszorító ellentétben a fölébük tornyosuló, roppant kupola máig szilárdan álló íveivel.

192. oldal, 18. fejezet (Park, 2012)

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Aurore>!

A Santa Maria del Fiore kupolájából vagy harangtornyából nézve a Firenzért övező táj egy fekvő emberi test érzéki vonalait idézi fel.

91. oldal, 8. fejezet: A kőanbroncs (Park, 2008)

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

2 hozzászólás
sophie P>!

A folyamat oly sok pontján volt esélye a balszerencsének, hogy az idő múltán Michelangelo minden alkalommal misét mondatott, mielőtt belefogott egy-egy bronzszobrának kiöntésébe.

26. oldal

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Kapcsolódó szócikkek: Michelangelo Buonarroti
sophie P>!

[A kupola] Látható egyes templomok, például a San Miniato del Monte lépcsőiről, a szállodák erkélyeiről (ahogy Lucy Honeychurch E.M. Foster Szoba kilátással című regényében felfedezi) és a kávéházak teraszairól.

204. oldal - A gyönyörűségek fészke

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Kapcsolódó szócikkek: Firenze
Aurore>!

Krisztus után 148-ban Nonius Datus római vízmérnököt az algériai Saldae városába küldték, s ott a kormányzó azzal bízta meg, építsen vízvezetéket a hegységen át. Nonius annak rendje és módja szerint felmérte a terepet, megrajzolta az alaprajzokat és a metszeteket, kiszámította az alagút tengelyének irányát és lejtését, aztán felügyelte, hogy gyakorlott alagútfúrók két csoportja a hegy két oldala felől nekilát a munkának. Dolga végeztével visszatért Rómába, s bizonyos volt benne, hogy a munka nélküle is szépen halad a maga útján. Négy évvel később azonban sürgős hívást kapott Saldaeból. Amikor megérkezett a szárazságtól szenvedő városba, a lakosság elkeseredett hangulatban fogadta. Úgy esett, hogy mindkét alagútfúró csoport kissé jobbra tért a helyes iránytól, így aztán nem találkoztak a hegy közepén. Nonius még jókor érkezett, és segített a bajon, de ha késik – mint mesélte –, egy helyett most két alagút vezetne a hegyen át.

104. oldal, 10. fejezet: A quinto acuto (Park, 2008)

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

shadowhunter1975 P>!

A firenzei templomokat lassan egészen ellepték a síremlékek;egy 15. századi püspök amiatt nyugtalankodott, hogy Isten házát nem szentségteleníti-e meg a rengeteg tetem. Aggodalmát közegészségügyi tények mindenesetre igazolni látszanak, mert pestis idején mindig a templomhoz legközelebb álló házak lakói fertőződtek meg legelőször.

151. oldal, 14. fejezet (Park, 2012)

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

shadowhunter1975 P>!

A kivégzések a falakon kívül történtek, a Prato della Giustizián (az Igazságtétel terén). Népszerű látványosságok voltak – annyira népszerűek, hogy nemegyszer más városoktól kellett bűnözőket vásárolni, hogy a lakosságnak a kegyetlen látvány iránti éhségét kielégítsék.

167. oldal, 15. fejezet (Park, 2012)

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Aurore>!

    Toscanellinek a Santa Maria del Fiore kupolájának csúcsáról eszközölt megfigyelései lehetővé tették, hogy jelentősen pontosítsa az Alfonz-táblázatokat, s így minden korábbinál jobb helymeghatározó eszközzel ajándékozza meg a térképrajzolókat és a tengerészeket.
    Maga Toscanelli is élénken érdeklődött a térképek és a felfedezések iránt. 1459-ben beszélt számos portugál tengerésszel, akik jól ismerték Indiát és Afrika nyugati partvidékét, hogy pontosabb világtérképet készíthessen. Talán ez a térkép vezethette egy új és meglepő gondolatra. Tizenöt évvel később, 77 éves korában levelet írt lisszaboni barátjának, Fernão Martinesnek, Alfonz portugál király udvari kanonokjának, amelyben arra biztatta, hogy keltse fel királya érdeklődését egy indiai utazás iránt, s biztosította, hogy az Atlanti-óceánon át vezet a legrövidebb út a Kelet fűszertermő tájaira – sokkal rövidebb, mint a kereskedők által használt szárazföldi útvonal. Egy ilyen tengeri útvonalra nagy szükség volt akkoriban, az Indiába vezető szárazföldi út ugyanis lezárult az európaiak előtt, amikor 1453-ban Konstantinápolyt elfoglalták a törökök. Minden valószínűség szerint Toscanelli volt az első ember a világon, aki felvetette a gondolatot, hogy nyugat felé hajózva is el lehet érni Indiát.
    Alfonz király nem hajlott arra, hogy a szokatlan gondolatot magáévá tegye. Tengerész Henrik unokaöccse volt ugyan, de sokkal jobban érdekelte a mórok gyilkolászása, mint hogy új szigeteket fedezzen fel az óceán közepén. Hét évvel később azonban megkereste Toscanellit Fernão Martines egyik rokona, egy érzékeny és nagyralátó genovai tengerészkapitány, bizonyos Kolombusz Kristóf. Tapasztalt hajós volt: ekkorra már bejárta az ismert világ tengereit Görögországtól Izlandig, és eljutott az afrikai Aranypartra is. Afrikai útja során vette észre, hogy a tengeri áramlat rengeteg uszadékot sodor: hatalmas fenyőtörzseket, vastag nádakat meg mindenféle fát, s ebből arra a következtetésre jutott, hogy nyugat felé valami ismeretlen szárazulatnak kell lennie. Portugáliába visszatérve aztán meglátta Toscanelli Martinesnek írt levelét, amely annyira felcsigázta az érdeklődését, hogy le is másolta egyik könyvének előzéklapjára – a kötet egy geográfiai értekezés volt, amelyet magánál tartott mind a négy, az Újvilágba tett utazása során.
    Toscanelli Kolumbusznak írt válaszlevelében ismét hangsúlyozta meggyőződését, hogy Indiába tengeri út vezet nyugat felé. Még egy térképet küldött, amelyen Kína tengeri távolságát – fölöttébb optimista számítások nyomán – 6500 mérföldben (kb. 12 000 km) jelölte meg. Ez persze súlyos alulbecsülése volt a velódi távolságnak, de vérmes reményeket keltett Kolumbuszban, akinek lelkét lángra gyújtotta a térkép és a levél. Ám ő sem járt több szerencsével, mint Toscanelli, amikor megpróbálta rávenni a portugálokat, hogy vállalkozzanak a nagy kalandra, így aztán 1486-ban kihallgatást kért kasztíliai Izabella királynő és aragóniai Ferdinánd udvarában. A többi már történelem. Hat évvel később, 1492. augusztus 3-án, miután megteremtették a pénzalapokat, és számtalan, a legkülönbözőbb jutalmakra és kitüntetésekre szóló ígéretet tettek Kolumbusznak, a három hajóból álló kicsiny flotta útnak indult a Cartagena közelében lévő Palos-foktól egy órával pirkadat előtt. És noha Kolumbusz később a rá jellemző pimaszsággal állította, hogy útja során sem térkép, sem semmiféle matematikus semmilyen számítása nem segítette, igencsak kérdéses, eljutott volna-e európai ember az Újvilágba ilyen korán és ilyen könnyedén, ha nem állnak rendelkezésére azok a csillagászati tabellák, amelyeket Paolo Toscanelli pontosított a Santa Maria del Fiore kupolájából végzett észleléseivel.

187-188. oldal, 17. fejezet: A lanterna (Park, 2008)

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Kapcsolódó szócikkek: 1459 · 1492 · Paolo dal Pozzo Toscanelli
sophie P>!

A zseniális terv minden jel szerint füstbe ment.
    Filippót persze mélyen sértette és felháborította a goromba bánásmód, s csak még jobban elmélyítette lesújtó véleményét arról, amit. tíz évvel később úgy nevezett: a tudatlan csőcselék. Firenzében azonban – ahogy Vasari is megjegyzi – senki sem ragaszkodik túlságosan soká az ítéIetethez. Hogy a felügyelők mitől ismerték fel Filippo tervének nagyszerűségét, nem tudható. Vasari elbeszél egy éppoly szórakoztatő, mint amilyen képtelen és valószínűtlen anekdotát, olyasfajta legendát, mint amilyen a fürdődézsában ülő Arkhimédész vagy az almafa alatt ejtőző Newton története. A mese úgy szól, hogy Filippo azt javasolta a felügyelőknek: az kapja meg a megbízást, aki képes függőleges helyzetben megállítani egy tojást egy simára csiszolt márványlapon, s amikor az összes többi pályázó belebukott a feladatba, ő kicsit határozottabban odaütötte a tojást,
amely persze szilárdan megállt a beroppant fenekén. A vetélytársak tiltakoztak, mondván, erre ők is képesek lettek volna, mire Filippo kijelentette, hogy ha rnegismernék az ő terveit, akkor már a kupolát is meg tudnák építeni. Ezután – zárja a történetet Vasari – Filippóé lett a megbízatás.
    Teljességgel elképzelhetetlen, hogy az Operade' Duomo komoly és megfontolt gyapjúmágnásai efíéle vásári trükkök alapján ítéljenek oda bárkinek is egy ekkora és ilyen fontos feladatot. Az anekdota nyilvánvalóan légből kapott, de érdemes észrevennünk azt is, hogy az egyszerű tojás milyen hosszú időn át foglalkoztatta a tudósokat és mérnököket. Aphrodiszíaszi Alexander és az idősebb Plinius is megcsodálták, hogy hosszanti irányban mily nagy, Plinius szerint „emberfolötti” nyomás elviselésére képes. A jelenségen Galilei is elgondolkodott. Fiához írt egyik levelének ránk maradt részletében teszi fel a kérdést: „Miért, hogy a csúcsa és boldogabbik vége felől két ujjunk közé szorított tojást el nem roppanthatjuk, bármint is erőlködjünk?”

57. oldal

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története

Vierre>!

A középkori városokhoz hasonlóan Luccánai is esemény teli történelem jutott, hol az egyik harcias városállam, hol a másik hatalmába került. Az előző száz év során megszállták a bajorok, eladták a genovaiaknak, a cseh királyé lett, zálogba adták Parmának, átengedték Veronának, s végül Firenze vásárolta meg.

153-154. oldal

Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles FitzRoy: Reneszánsz Firenze napi öt forintból
Judith C. Brown: Szemérmetlen cselekedetek
Görföl Jenő – Kovács László: A felvidéki bányavárosok középkori templomai
Martin Collcutt – Marius Jansen – Isao Kumakura: A japán világ atlasza
Hitre, tudásra
Paul Johnson: A reneszánsz
Bierbauer Virgil: A magyar építészet története
Rózsa Péter: Barangolás ősi kultúrák világában
Baldavári Eszter: Templomok
Richard Waterstone: India