7 ​nap szerelem 25 csillagozás

Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Mikor a fiatal Sarah megismerkedik Eddie-vel, rögtön egymásba szeretnek. A lány egy hét után úgy érzi, az élete végre elkezdődött. És a dolog kölcsönös. Mintha Eddie is rá várt volna. Sarah még soha nem volt ilyen biztos semmiben, ezért amikor Eddie elindul régóta tervezett vakációjára, és megígéri, hogy a reptérről felhívja, Sarah-nak nincs oka kételkedni benne. De a férfi nem telefonál… Sarah barátai azt mondják, felejtse el Eddie-t, de képtelen erre. Tudja, hogy valami történt, kell lennie magyarázatnak. Képtelen elengedni a férfit, és egyre kétségbeesettebben kapaszkodik még a leghalványabb reménysugárba is, hogy kiderítse az igazságot. Ám közben telnek a hetek, a hónapok és az évek. És aztán egyszer Sarah rájön, hogy mégis igaza volt. Van oka Eddie eltűnésének, mégpedig az egyetlen dolog, amit nem osztottak meg a másikkal: egy fájdalmas titok, mely összeköti, de el is szakítja őket egymástól.

Eredeti mű: Rosie Walsh: Ghosted

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Maxim, 2018
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632619361 · Fordította: Stier Ágnes

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Eddie David · Sarah Mackey · Tommy


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 104

Kívánságlistára tette 105

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Tóth_Orsolya_3 P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

„Én már nem csak én vagyok. Mi vagyunk.”

Hihetetlenül magával ragadó. Megfog és nem ereszt. Annyira szeretnél választ kapni a miértekre, hogy szinte görcsben van a gyomrod. Aztán választ kapsz, és leesik az állad, és annyi minden más értelmet nyer.
Jó párszor megríkatott és megnevettetett ez a gyönyörű történet. A levelekért pedig egyszerűen rajongtam.
Az év egyik legmeghatározóbb könyve lett számomra.

6 hozzászólás
>!
kellyolvas P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Egy apró hiba van a fülszövegben, ugyanis nem telnek el évek a kereséssel, még egy egész év sem, szóval nem nő ki az olvasó szakálla, mire fény derül a rejtélyre és nem öregszenek meg a szereplők sem. Meg kell mondanom, engem nagyon meglepett a történet fordulata, a szerző mesterien megvezetett, ha valamit sejtettem is a csavarból, végül rátett egy lapáttal. De hangsúlyoznom kell, hogy ez a regény nem csak erről szól, sokkal több rétegű. A kibontakozó családi dráma csak az egyik szál, bár nagyon fájdalmas, hiszen testvérek elszakadásáról van szó, ami nekem különösen húsbavágó. Érdekes Sarah két barátjának esete, miért kellene megtartani egy rossz kapcsolatot, csupán azért, hogy ne legyünk magányosak? Mindig van kiút, és merni kell megtenni a változás felé a lépéseket.
Minden olvasóban felmerül a kérdés: tényleg kialakulhat egyetlen hét alatt olyan intenzív érzés, ami a főszereplők között létrejött? Szerintem igen, pedig nem vagyok menthetetlenül romantikus típus, de el tudom képzelni. Sarah megkapta Eddie-től azt a figyelmet, ami régóta hiányzott, olyan érzéseket, amire vágyott, ami hiányzott az életéből és mindezt olyan természetes módon, mintha magától értetődő lenne. Sarah erős nő, erősebb legalábbis mint sokunk, de a múlt felidézése mély sebeket tép fel, ezt már nem könnyű kezelni. Eddie-vel kapcsolatban szerintem pont annyit tépelődik és vívódik, mint amennyit bármelyikünk tenne, ha valamiben biztosak vagyunk, nincs az a körülmény ami bizonyíthatná az ellenkezőjét. Eddie karaktere érdekes volt, kevés ilyen pasi van, bár az, hogy angol, sok mindent megmagyaráz. Nagyon együttéreztem vele, és imádtam a végén a türelmetlen oldalát.
Az írásmód tetszett, bár a leírásoknál rezgett a léc, mert túl lírainak éreztem, kicsit sok volt időnként a tájból. De összességében megszerettem a szerző stílusát, az érzelmek megjelenítésével hatni tudott rám, izgultam a szereplőkért rendesen. A szerkezet jól felépített, sikerült pár dologgal átvágnia, de még az is spoileres, ha megmondom mire gondolok, elég az hozzá, hogy minden apró részletre figyelni kell. Imádom egyébként a levélrészleteket, posztok beszúrását, ezekből volt bőven.
Megadtam a maximális pontot, mert meg tudott lepni, hatással volt rám a történet, érdekelt az első pillanattól az utolsóig, mi lesz a szereplők sorsa, megtalálják-e a boldogságot.

>!
KönyvMoly_1989
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Aludtam egyet erre az értékelésre, mert azt hittem, hogy másnap pozitívabban fogok érezni.
Nem így történt… Olyan szépeket hallottam erről a könyvről, hogy egyértelműen a KELL kategóriába került nálam és beszerzés után szinte azonnal nekikezdtem.
Nos, ez a könyv hihetetlen unalmas és nem ad semmi újat… Egy langyos limonádé… Illetve de… Adva van főhősnőnk, aki egyetlen hét leforgása alatt olyan mélységes szerelembe esik az akkor megismert hímmel, hogy elválásuk után hívogatja, folyamatosan ír neki, attól függetlenül, hogy az úr nem reagál semmire… Nem írok többet a sztoriból, mert mélyen spoileres lenne.
A lényeg, hogy a hölgy nem egy tapasztalatlan 20 éves, akinek pióca mód rá kell tapadnia arra, akibe egyetlen hét alatt belezúgott. Szerintem. Nagyon gáz, ahogy szenved, és nem tudtam volna a barátai helyében nem ellátni egy józanító pofonnal… Ha valaki nem keres, annak oka van, nem kötelező ennyire megszállott csitriként viselkedni. Várni kell, ha akar valamit, úgyis jelentkezik az illető.
Természetesen kínlódásunk végén kiderül az ok, ami szerintem kellő meggondolás után, érett, felnőtt fejjel spoiler. Persze aztán azért a vége spoiler, főleg, hogy az alatt az egy hét alatt persze nem spoiler

Egyáltalán nem tetszett, és sajnálom, hogy időt pazaroltam rá. Most egy Sparks könyvvel bebújok a takaró alá olvasni. Benne sosem csalódom.

16 hozzászólás
>!
ap358 P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Megható, fordulatos, drámai és egyben romantikus történet.
Az elején lassan indul be, és habár voltak sejtéseim, hova fogunk kilyukadni a végén (hiszen rajta van a romantikus cimke), mégsem éreztem azt a nagy szerelmet, vagy a mindent elsöprő vonzódást. Sarah kezdetben egy zavarodott, kétségbeesett nőnek tűnt, aki nem bírta feldolgozni a csalódást. Már én magam is inkább egy levakarhatatlan spinének láttam, mintsem egy szerelmes nőnek.
Az írásmód egyedi, sokat ugrál az időben, és ezt keveredik a karakterek által írt levelekkel.
A családtagok és Tommy kívételével egyik mellékszereplő se került közel a szívemhez, elhanyagolhatónak találtam őket.
Ahogy halad előre a történet, úgy távolodunk a románctól, majd egyszer csak jön egy fordulat, és fájóan szívszorítóvá válnak a cselekmények.
A csavar meglepett spoiler.
Gyönyörűen megírt, egyedi történet, de türelem kell hozzá, mert az utolsó 100 oldal az, ami felejthetetlenné teszi a könyvet.

>!
moonchristal P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Ez a könyv számomra csupa meglepetés volt, abszolút a pozitív értelmében. Mostanában elég sok, nagyon várt történet okozott csalódást, így itt sem számítottam már sok jóra, átlag szerelmi történetet vártam, átlagos fordulatokkal. Szerencsére azonban nagyot tévedtem.
Az első néhány fejezetben ugyan hozzá kellett szokni a stílushoz, mert furcsa volt a sok időbeni ugrálás, bele kellett rázódni a történetbe, megismerni, ki kicsoda, éppen hol van, és mit gondol. Aztán beszippantott: alig tudtam letenni, reggelenként, mikor beértem munkába, nagyon rossz érzés volt, hogy csak délután tudom folytatni.
Gyorsan megkedveltem a szereplőket, és hamar rájöttem, hogy nem egy átlag szerelmi történet, annál sokkal mélyebb, mert sokféle emberi érzésről szól elgondolkodtató módon, életről, halálról, szeretetről, barátságról, megbocsátásról.
A fő fordulat benne teljesen meglepett, talán nem figyeltem a jeleket, nem is tudom, de megdöbbentő a volt a felismerés arról, mi is történt valójában, kicsit hasonlított a Joanne Harris-féle csavarokhoz, spoiler.
Tetszett az írásmód, a karakterfejlődés bemutatása, az egész stílus megkapó, a borító pedig egyszerűen lenyűgöző. Örülök, hogy megvettem és elolvastam, jó döntés volt, tele jó gondolatokkal. spoiler Ha valaki szereti az efféle, kicsit drámai, nehéz emberi sorsokról szóló, de szép, szerelmi történeteket, akkor csak ajánlani tudom.

>!
Mariann_ P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

A 7 nap szerelem megélése, a visszautalások rá, a maga szófukarságával , a leheletfinom érintésekkel, az az életérzés, amikor „csak ” annyit érzünk, hogy egyszerűen jó volt, na ezt adta nekem ez a könyv.
Már régóta vágytam egy ilyen kevés szavakkal sokat mondó könyvre, ezt a 40 felé közeledő pártól kaptam meg.
Talán nem említi az ajánló, hogy erről a korosztályról van szó.
Az elválasztó ok ?
Találgatások sora , végre nem a jól bevált betegség, megjegyzem tudom mit jelent a beteg ember a családban, gyakorlom én is, de mostanság a könyvekben nekem olyan hatásvadászatnak tűnik.
Szóval nagyon sokáig nem derül ki, helyette kapunk bepillantást főszereplőink életébe , barátok, szülőtől való függés.
Csupa valós élethelyzet.
Lassan körvonalazódik a tényállás, megértünk mindent, aztán egy kis csavarral szembesülünk, talán-talán rendeződnek a sorok.
Nekem egy nagyon kellemes meglepetés volt, már a 7 nap szerelemért megadtam volna a maximum csillagozást.
Ez az én ízlésemnek megfelelő , csodás könyv volt.

2 hozzászólás
>!
sztrapacska1213
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Ez a könyvet már régen kinéztem magamnak, és úgy álltam neki, hogy nem néztem meg, hogy szerepel a molyon és az értékeléseket sem olvastam el, szerencsére :), így nem is befolyásolhatták a véleményemet. Sajnáltam volna kihagyni ezt a történetet, ami persze messze nem volt tökéletes, a karaktereinek a viselkedése valóban nem volt szokványos, mindketten „túlszenvedtek” és a hét nap alatt hatalmas szerelembe esés szerintem is ritka. Viszont nem véletlenül van rajta a romantikus címke, ne számítsunk realista regényre, amikor kinyitjuk:), a romantikába pedig szerintem bőven belefér a rózsaszín cukormáz és az első hallásra szerelem.
A fülszöveget azért kicsit kritizálnám, a fiatal Sarah 39 éves, ez azért kissé félrevezető, a keresés közben pedig nem évek, hanem mindössze néhány hét telik el.
A kicsit érdektelen és nyavalygós indítás után magával rántott a történet, tetszettek a levelek, nagyot koppant az állam, mikor a múlt összeállt, néhány szemszögváltás úgy jött ki, mintha egy folytatásos teleregény izgalmas részénél egyszer csak megjelenne a vége felirat, ahogy egy ország várta, hogy Magdi anyus megbotlik-e a galacsinban:)
Az öt csillagot nem azért adtam, mert ez volt a legjobb romantikus regény, amit valaha a kezembe vettem, hanem azért, mert a történetvezetésével képes volt elérni, hogy hajnalig olvassam. És bár jócskán elmúltam már 39, és párom is van, magamnak megmaradtam (öreg)lánynak :)))

>!
Belle_Maundrell 
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Biztos én vagyok szkeptikus, de teljesen értetlenül állok azelőtt, hogy ez a könyv 89%-on áll. Persze én most biztos lehúzom, mert nem leszek elnéző. Már többszörösen bebizonyosodott, hogy a tingli-tangli chick lit nem az én műfajom, de azért reménykedtem. Még szerencse, hogy nyereménykönyv, és nem úgy vettem meg, mert egyáltalán nem érte volna meg. Vagyis csak egy icipicit a borító miatt, nagyon cukik ezek a színes pöttyök; de jobban szeretem, ha belül több pozitívumot találok.
Sajnos azt leszámítva, hogy gyorsan olvasható hogy minél előbb megszabaduljak, és villant némi bájos, angol vidéki hangulatot, semmilyen szép dolgot nem tudnék mondani, több sebből vérzik az egész. Mondhatnám úgy is, hogy iszonyú gagyi és hatásvadász, kb. mintha valami délutáni nyálas szappanoperát nézne az ember. Pedig igazán lelkesen kezdtem bele.
Eleve nevetséges az alapszituáció, hogy két közel negyven éves ember egy nap alatt úgy egymásba szeret, hogy egy hétig turbékolás után biztosra veszik, hogy ez egész életre szól. Sarah mániákus viselkedése meg inkább illene egy első szerelmét üldöző tinilányhoz, mint egy harminchét éves nőhöz. És még úgy se lenne normális. Egyszerűen szánalmas volt, ahogy naponta többször hívogatta Eddie-t, üzeneteket írt neki, meg még nyomozásba is kezdett. A barátai helyében biztos lekevertem volna neki egy jótékony taslit, hogy térjen már észhez és kapja össze magát. Ennél nyilvánvalóbb már nem lehetett volna, hogy nem akar beszélni vele. Ráadásul az a valóságban is halálra idegesít, amikor mondjuk valakivel beszélgetek vagy kajálunk, és nekiáll a telefonján prüntyögni, vagy mással beszélni. Mármint ha valami életbevágóan fontos dologról van szó, akkor oké, de amúgy szerintem hatalmas bunkóság. Én se veszem elő a könyvem, akkor a másik is figyeljen már rám. Szóval minden olyan jelenet kiakasztott, amikor Sarah ezt csinálta, főleg, amikor a volt férje barátnőjével ismerkedett meg, aki amúgy tök kedves volt, meg az alapítványukban is segíteni akart, és lehet, hogy megérdemelte volna a figyelmet. És akkor lehet, hogy arra is rájött volna, hogy mi motiválta. De nem, neki éjt nappallá téve azt kellett lesnie, mikor ír vissza a kis egyhetes kalandja, mintha csak a gimiben lenne. Istenem, kikészített ez a nő. (És ha már nő: ugye nem én vagyok az egyetlen, aki szerint iszonyú béna, amikor ennyi idős nőket lánynak hívnak? Alig várom, hogy egyszer valami olyasmit olvassak, hogy „a lány újabb ráncokat fedezett fel őszülő halántékánál” vagy „a lányt nagyon megviselték a változókorral járó hőhullámok”. Nem azt mondom, hogy öreg, de azért a fiataltól is messze van.)
Egyébként a bohócdoktoros alapítványt is utáltam, persze a motiváció nagyon szép, tényleg vidítsuk fel szegény beteg gyerkőcöket, de én nem szeretem a bohócokat, tök idegesítőek. Meg egy csomó ember fél is tőlük, sosem értettem, miért nem lehetnek mondjuk tündérek, varázslók, kedves kalózok, vagy valami cukibb. Béna az a piros orr.
Eddie pedig egyszerűen nem érdekelt, üresnek és sótlannak éreztem a karakterét. A viccei meg nem is voltak viccesek. Szinte hallottam azt a rémes filmes konzervnevetést is. spoiler
A nagy dráma erőltetett volt, simán megbeszélhették volna a dolgokat ahelyett, hogy Eddie szó nélkül lelép, és akkor egy csomó felesleges hisztit megúszhattunk volna. Mindenben annyira gyerekesek a szereplők, mintha tényleg fele ennyi idősek lennének.
A barátok és a családtagok Eddie anyját kivéve teljesen feleslegesek, nincsen semmi funkciójuk, csak úgy vannak, hogy azért lássuk, egyikük sem teljesen magányos farkas.
Volt egy egész pozitív hullám a háromnegyedénél, amikor Sarah mindent elmondott arról a bizonyos június másodikáról, és én pont fordítva képzeltem el a szerepeket, szóval meglepett, de ez a tömény rózsaszín befejezés teljesen kinyírt mindent, ha valameddig fel is tornázta magát a könyv, utána gyors mélyrepülés következett. Egyébként végig biztos voltam a happy endben, de ilyen vastag cukormázra azért nem számítottam. spoiler
Komolyan mondom, azon csodálkozom, hogy a végén nem volt egy hatalmas nagyölelés-jelenet, ami után szépen kézen fogják egymást, és eléneklik a Kumbayát, vagy valami szivárványosat.

14 hozzászólás
>!
cintiatekla P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Több ez a kötet annál, mint amire első blikkre gondolnánk; igaz, romantikus, de tényleg több van benne, mint először hittem. Egy nagyon szép és fájdalmas történet arról, hogy ha a sors ad is valamit, azzal a lendülettel el is vehet, és kőtömböket állíthat az utunkba. Nagyon szerettem a 7 nap szerelmet olvasni, igazi meglepetés volt számomra.

Bővebben: http://www.teklakonyvei.hu/2018/07/rosie-walsh-7-nap-sz…

>!
Pöfivonat P
Rosie Walsh: 7 nap szerelem

Az elején nagyon nehezen hangolódtunk egymásra, olyannyira hogy majdnem félre is raktam, de végül győzött a kíváncsiságom és abszolút nem bántam meg. Meglepő fordulatokkal teli, gyönyörű történet volt, amin többször is sikerült elérzékenyülnöm. :) Az első buktatoktól eltekintve a 7 nap szerelem egy csodálatos könyv szerelemről és megbocsájtásról, ajánlom mindenkinek! :)


Népszerű idézetek

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Miért nem mondta senki, hogy az összetört szív nem csak metafora?

102. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sarah Mackey
>!
Tóth_Orsolya_3 P

Talán ott vagy mindenhol. Ez a gondolat tetszik legjobban. Odafent a rózsás színű felhőkben. Idelent a hajnali harmatban.
Bármerre járok, téged kereslek. És bárhol vagyok, téged látlak.

165. oldal

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Csend volt, aztán meghallottam a hangját, ahogy köszön. Pont, mint az álmaimban, de ez most valóság volt. Ismerős és idegen, tökéletes és szívet tépő. Az ő hangja.

224. oldal

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Nem az vagyok, akinek hiszel. Vagy talán az vagyok, akinek nem hiszel.

160. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie David
>!
Tóth_Orsolya_3 P

Van választásunk, mondtam neki aznap, amikor találkoztunk. Nem csak életünk áldozatai vagyunk. Választhatjuk azt, hogy boldogok leszünk.

328. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie David
>!
Tóth_Orsolya_3 P

– Egy néma telefon a legrosszabbat hozza ki belőlünk – felelte Tommy. – Mindenkiből.

173. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sarah Mackey · Tommy
>!
Tóth_Orsolya_3 P

De aztán megismertem Sarah-t, és eszembe jutott, hogy ilyen is lehetne az élet. A könnyedség, a lazaság, a nevetés. Az élet dúrban dalolt.

281. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie David
>!
Tóth_Orsolya_3 P

– Te vagy az egyetlen, aki mellett sosem szorongok. Az egyetlen, akivel bármikor bármiről beszélhetek. Hiányzol, ha kimész a szobából. Még akkor is, ha túl gyakran hívsz „kiváltságos seggfejnek”.

181. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tommy
>!
Belle_Maundrell

– Elkeserítő tud lenni, ha azt nézzük, hogy mindenki a problémái miatt panaszkodik és sosem a megoldásról akar beszélni. Azt hiszik, mások, önmaguk vagy a világ áldozatai.

60. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie David
1 hozzászólás
>!
ap358 P

– A szerelmet nem lehet törvényekkel szabályozni – felelte vidáman.

40. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie David

Hasonló könyvek címkék alapján

Susan Elizabeth Phillips: Angyali csók
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
Susan Elizabeth Phillips: Zsák a foltját
Susan Elizabeth Phillips: Törékeny szív
Julianne Donaldson: Edenbrooke
Janet Evanovich: A négy fejvadász
Jojo Moyes: Páros, páratlan
Kylie Scott: Lead – Szóló