Otthon ​I-II. 52 csillagozás

Rosamunde Pilcher: Otthon I-II. Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

A ​második világégés előestéjén Judith Dunbar családja Angliából Szingapúrba költözik, és a tizennégy éves lány kénytelen elszakadni szeretteitől, hogy azután egy lányiskolában kezdje el felnőtt életét. Hamarosan igaz barátnőre talál Loveday Carey-Lewis személyében, és valóságos fogadott gyermeke lesz egy gazdag családnak. Miközben Anglia fölött a háború felhői gyülekeznek, Judith megismeri az arisztokrácia képmutató világát, megízleli a szerelmet, és megtanulja miként viselje el a bánatot. Rosamunde Pilcher regényeit olvasva érzelmes világba lépünk, melyet olyan karakterek népesítenek be, akiket rögtön a szívünkbe zárunk, és még sokáig őrizünk az emlékezetünkben. Történeteit valódi szenvedélyek, igaz örömök és bánatok, nagy szerelmek és csalódások, vagy éppen tökéletesen boldog pillanatok töltenek meg. Pilcher őszinte, érzelmes és mindenekelőtt olvasmányos regényeivel negyven országban boldogítja rajongóit. Könyveiben gyógyír rejlik a sebzett lélekre, vallja több mint százmillió… (tovább)

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
1234 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632541891 · Fordította: Borbás Mária, N. Kiss Zsuzsa
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
1054 oldal · ISBN: 9635484933 · Fordította: Borbás Mária, N. Kiss Zsuzsa

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Victoria pályaudvar


Kedvencelte 13

Most olvassa 2

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
tonks 
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Azt hiszem 17 éves koromban, karácsonyra kaptam ezt a könyvet a bérma-keresztanyámtól, mert ő is nagyon szerette fiatalabb korában. És bár a Téli napforduló már akkor nagy kedvencem volt az írónőtől, a két, bevallom unalmasnak tűnő kötet a könyvespolcomra költözött és egyre csak halogattam az olvasást. Mindenesetre ez volt az egyik első könyv, amit felpakoltam a várólistámra és a kihívásoknál érdeklődve vártam, meg akad-e rajta valaki szeme. És pont a legjobbkor megakadt :)

Mi ez a könyv? Romantikus regény, történelmi dráma – II. világháború hétköznapjai és borzalmai Angliában és Ázsiában –, családregény. A főszereplő, Judith 14 évesen jelenik meg először és 24 évesen köszönünk el tőle; és most kimondottan szomorú vagyok, hogy tovább nem kísérhetem az útján… több mint 1000 oldalt töltöttem vele és a barátaival, családjával és az ismerőseivel, mégis úgy érzem, hogy nem elég, rettenetes érzés volt becsukni a II. kötetet.
Pilcher nagyon jól ír – a Téli napfordulót sem véletlenül olvastam már vagy ötször –, nagyon olvasmányos volt, minden bekezdés a helyén, a szereplők felskiccelése zseniális, sokszor voltam végtelenül szomorú, de nagyon boldog is. A vége is tetszett, örültem, hogy a két számomra fontos happy end összejött, de Pilcher nem esett bele a romantikus nyálba, bőven kijárt a boldog vég a szereplőknek.
Nem tudom mennyi minden életrajzi ihletésű a regényben, de gyanítom elég sok dolog (Pilcher 1924-es születésű).

Az ilyen II. világháborút feldolgozó könyvek kezdenek egy összefüggő képpé, térképpé állni a fejemben. Például mikor megemlítették a Csatorna-szigetek megszállását, egyből eszembe jutott a disznópásztor és a krumplihéjpite esete.

Jobb könyvvel be sem fejezhettem, ill, el se kezdhettem volna ezt az évet. És imádom, hogy a polcomon van, és ha kedvem lesz, bármikor újra olvashatom.

1 hozzászólás
>!
szakcsgab
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Ez volt a második könyvem az írónőtől. Teljesen magával ragadott a történet, nem tudtam letenni…

1 hozzászólás
>!
baritimi
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

olvastatja magát, csodálatos hely lehet Cornwall! de vhogy a második kötetnél már túl sok volt. és hiányzott nekem belőle az erős karakter. viszont megtanultam, h a tea minden búra, bajra, örömre, reggelire….fogyasztható/orvosság :)

>!
adriana23
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Imádtam ezt a könyvet, ez a kedvencem Pilchertől. 2 kötetes de nagyon olvasmányos és még szívesen olvastam volna tovább a történetet, sajnáltam hogy vége lett. A könyvei hatására szeretnék egyszer eljutni Cornwallba, nagyon szép hely lehet.

>!
murka
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Nekem nagyon tetszett, szeretem a hangulatát. A Téli napforduló után a második helyen áll nálam a Pilcher könyvek között…

>!
Zsuzsi74
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Ez a kedvenc Pilcher-könyvem, éreztem a végén azt a bizonyos dekárhogyvége érzést :)

>!
korkata
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Csodálatos könyv. Magával ragadott a hangulata. Hosszú könyv, mégis sajnáltam amikor vége lett.

>!
Noncsianyu
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Két kötetes, kötetenként több mint 500 oldalas regény. Az első kötet kb. 500. oldaláig nagyon nehezen jutottam el. Maradandó élményt nem hozott az olvasása. Könnyed, sok szereplős, elnagyolt. Egyetlen szereplő jellemrajza sincs kidolgozva, egyik szereplőt sem ismerjük meg igazán. Egyetlen párkapcsolat sem tűnik elég mélynek és megalapozottnak ahhoz, hogy akkora hűhót csapjanak körülötte a második kötetben. Teljesen megalapozatlannak tűnik. Gyorsan átfut jeleneteken, kapkodva ugrál a színhelyek és színterek között. Úgy ér véget a regény, hogy a főhősnő, Judith jellemét sem bontja ki igazán. Néha meg-megvillantja, de nem bontakozik ki. Pedig többet érdemelt volna ő is és barátnője Loveday is. Összességében egyszer és gyorsan, elolvasható könyv. Az elvárásaim pedig lehet, hogy túl nagyok és egy bestseller, romantikus regénybe csak ennyi fér bele.

>!
matraimelinda
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.

Szenzációs életregény egy fiatal lány szemével…Nem bántam meg, hogy elolvastam. A második világháborút, a veszteségeket, a sok szenvedést, de a mindennapi örömöket, felejthetetlen, és jelentős eseményeket is lehelet finoman ábrázolja sz írónő.


Népszerű idézetek

>!
tonks 

Pénzen, mint tudjuk, nem lehet boldogságot venni, de legalább megvan a kényelmünk a búslakodáshoz.

II. kötet, 304. oldal

>!
Noncsianyu

Te most érzelmi dzsungelbe kerültél és ilyenkor az a legokosabb, ha
az ember egyenesen belemarkol a csalánba… Ha másért nem azért, hogy
megtámogassa az önbecsülését.

627. oldal, I. kötet

>!
tonks

Hát igazság az, hogy végre beleszeretek az egyetlenbe, és az a ronda állat Hitler elhappolja?

47. oldal, II. kötet

>!
hangya68 P

Az 1918-as fegyverszünet után azt mondtuk magunknak, hogy ez soha többé nem történhet meg. Hogy fiatalemberek egész generációját pusztították el a lövészárkokban. Az összes barátom eltűnt. És tudja, mit csináltam? Nem gondoltam rájuk. Nem emlékeztem rájuk. Egyszerűen kirekesztettem az egészet az agyamból, elzártam, mint egy csomó ócska lomot egy ládába. Lezártam, leszíjaztam, a poros padlás leghátsó zugába toltam. De most, alig húsz év elteltével, elölről kezdődik minden, és akaratlanul is emlékszem. Szörnyű dolgokra. Ahogy elmentem a Victoria pályaudvarra elbúcsúzni, és valamennyi fiú katonaruhában volt, és mindent elborított a mozdony gőze. És ahogy kigördült a vonat, és mindenki integetett… és az anyák és nővérek és szerelmek ott maradtak a peronon. Aztán napról napra a veszteséglisták, oldalszám az apróbetűs nevek. Mindegyik név egy fiatal férfi, akit lekaszabolt a háború, mielőtt egyáltalán ideje lett volna élni.

I. kötet 574. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Victoria pályaudvar

Hasonló könyvek címkék alapján

Ian McEwan: Vágy és vezeklés
William Somerset Maugham: A színes fátyol
William Somerset Maugham: Színes fátyol
Joss Stirling: Lélektársak – Crystal
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Joss Stirling: Storm és Stone
Jane Austen: Meggyőző érvek
Anne Brontë: Wildfell asszonya
Lana Millan: Átkozott Hannah Brown
John O'Farrell: A férj, aki elfelejtette a feleségét