Elmúlt ​a nyár 66% 64 csillagozás

Kicsit elfogult vagyok Rosamunde Pilcher-rel és a Skóciában játszódó történetekkel szemben. Szeretem az írónő műveit, de ez nem ütötte meg az általam elvárt mércét. Sajnos, ha megfeszülök, akkor sem tudok három és fél csillagnál többet adni erre a könyvre. Annyira egyszerű és semmilyen volt.
A szereplők nem túlzottan fogtak meg. Talán egyedül Sinclair volt többé-kevésbé izgalmas karakter. Szimpatikusnak persze nem nevezném, mert ő volt a család feketebáránya a lóverseny- és kártyaszenvedélyével, a tetemes adósságaival, a luxus sportautójával. Szívtelen érdekembernek tartottam, de azért a halála durva volt. Én nem hiszem, hogy így kellett őt eltávolítani.
Jane és David Stewart között nem éreztem olyan nagy szerelmet. Az igaz, hogy jól érezték magukat a másik társaságában. A romantikus szálat bővebben ki lehetett volna fejteni.
Ami viszont nagyon tetszett: a gyönyörű tájleírások, az a megfoghatatlan béke. Én is szeretnék egy kicsit egy skót birtokon élni csak úgy, nem foglalkozni semmivel, csak az egyszerű, ház körüli teendőkkel.

    Édesanyám szereti ezeket a könnyed olvasmányokat – is.

    Alighanem én még nem leszek R. P,-rajongó, de azért azt nyugodt szívvel írhatom, hogy könnyebb volt olvasni még annak ellenére is, hogy sokféle élethelyzetet állított elém.

    Lehet, hogy néha kölcsönkérek egyet-egyet. Majd.

Könnyed, de nem súlytalan, érzelmes, de nem csöpögős. Szerkezetében arányos, meseszövésében logikus. Miért kellene ennél többet tudnia egy jól megírt romantikus regénynek? A fordítás nagyon jó, mint minden, ami Borbás Mária kezéből kikerül..

Nem tudom, hogy kinek miért nem tetszett a könyv, nem igazán szeretem befolyásolni magamat a könyveket illetően, de nekem ez a könyv igenis tetszett. Igaz kicsit félve kezdtem neki, mert sokan kritizálták és molyon sem kapott valami sok csillagot.
Nekem ez a könyv most úgy esett, mint egy forró csésze tea egy hideg skót estén. Mivel nem teát iszom és hideg sincs főleg nem Skóciában vagyok, így nagyon üdítően hatott rám ez a könyv.
Ami kiverte nálam a hepajt az az ulpiusnak a szokásos könyvmegjelenéssel kapcsolatos dolgai. Nem tudom miért kell ennyi megjelenést tenni a könyv végére. Én kis naiv olvastam volna még tovább a könyvet, erre hopp itt a könyv vége és jönnek a könyvajánlások….. a másik negatívum a könyv ára….ilyen vékony könyv és ennyit kérni érte kész rablás….

Gyönyörű tájleirásokkal tűzdelt, családi karmát cipelő regény. Néhol hiányosnak éreztem, többet szerettem volna megtudni Jane édesanyjáról, a nagymama fiatalkoráról, Jane édesanyja és testvére kapcsolatáról. Érezni lehetett végig, hogy valami történni fog, hiszen a család nehéz karmát cipel. Hiszen azért menekült el Sinclairt édesapja, és Jane édesapja is. De ezt úgy érzem jobban is kifejthette volna az irónő. Kicsit hiányos volt, elkapkodott történet.

Egyszerű, könnyed, mondhatni egynyári olvasmány, melyet a szerelem fűt, hat át. Azt hiszem holnapra már nem fogok rá emlékezni, de most kedvesnek és aranyosnak találtam, no persze semmi bonyodalom, s rejtély nem volt benne, amit már előre ne lehetett volna látni. Kedves történet, sok szép tájleírással.

Egy könnyen, hamar elolvasható, de semmi különös típusú könyv. Pilchertől azért többet vártam. A sztori nagyon egyszerű: a régen apja által Amerikába vitt fiatal lány hazatér, rájön, hogy nem a régi álomlovagja az igazi, sőt ő egy rosszindulatú, önző senkiházi és egy váratlan fordulattal az őt hazahozó ügyvéd karjába omlik. (aminek amúgy addig nem sok jele volt) Hát na…. :)
1. Kifejezetten furcsa volt számomra – és akkor finoman fogalmaztam- hogy az általa istenített Sinclair, aki amúgy minden további nélkül feleségül is vette volna- az első unokatestvére volt. Mi van??????????
2. Volt benne egy-két nagyon jól megírt rész, ami kifejezetten tetszett- pl. az elején, amikor éjszaka az ügyvéd meglátogatja Jane-t.
3. Említették mások is már , de tényleg gáz, hogy a könyv utolsó kb. 15-20 oldala más regényekből részlet, amolyan kedvcsináló.
4. Összeségében semmi különös, sablonos, kidolgozatlan történet, megint csak örülök, hogy rukkolán keresztül jutottam hozzá, megy is vissza, nem fog fájni érte a szivem.

Egy tipikus, váratlan fordulatokat mellőző könyvecske volt.

Könnyed kikapcsolódást nyújt ez a könyv. Nem terhelte le az agyam, érdekelt Elvie története, a különös családi szálak, Sinclar nem volt szimpi, végig érezhető volt az érdekembersége…. Még jó, hogy akciósan vettem meg, mert az oldalak száma az árával valahogy nincs összhangban….

Azt hiszem, ez volt az első Rosamunde Pilcher regény, amit olvastam. Akkor fedeztem fel ezt a nekem nagyon tetsző világot! Azóta talán minden, magyarul megjelent könyvét elolvastam, és még a gyengébbeket sem untam. Olyan, mintha lenne egy idős barátnőm, aki a kiterjedt családjának történetét mesélné alkalmanként újra, de kicsit átköltve vagy más irányokba kibővítve. De mindig nagy-nagy szeretettel és a láttatás igen erős tehetségével.