Drága ​Tess! 168 csillagozás

Rosamund Lupton: Drága Tess!

A „Drága Tess!” idehaza a tavaly ősszel indult – és máris több sikerkönyvet listáján tudó – Carta Light-sorozat részeként jelenik meg. Elbeszélője a New Yorkban élő angol Beatrice, akinek vasárnapi ebédjét riasztó hír szakítja meg: édesanyja telefonál Londonból, és közli, hogy Tessnek, Beatrice húgának néhány napja nyoma veszett. A „Drága Tess!” óriási sikerének legfőbb titka az, hogy a regény egyszerre feszültségteli, érzelemgazdag családi dráma és fordulatos, gyomorszorítóan izgalmas detektívtörténet, e két eleve népszerű műfaj igen eredeti és páratlanul ügyesen kivitelezett ötvözete.

Eredeti mű: Rosamund Lupton: Sister

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Cartaphilus, Budapest, 2011
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632662183 · Fordította: Varsányi Anna

Enciklopédia 4


Kedvencelte 21

Most olvassa 1

Várólistára tette 136

Kívánságlistára tette 104

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
tmezo P
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Hm, hm. Érdekes volt, és az utolsó oldalakat elolvasva és visszagondolva az egészre, egész más színbe öltözteti a történetet.
Meglepő, nem tudok rá jobb szót.
Végig olyan nyomasztó volt ez a sok mesélés, és igazán csak a végén nyert értelmet. Egész addig haragudtam a könyvre, mert nem kedvenceim az ilyen tudatfolyamok, de ennek a vége feltornázta a csillagok számát.
A krimi vonatkozása annyiban volt különösen érdekes számomra, hogy tényleg nem volt semmi ráutaló jel, hogy valójában mi történt. Mindenki furcsa volt a könyvben, minden gyanús volt, és csak egészen sokára gondoltam hasonló megoldásra.

5 hozzászólás
>!
Niko_oka
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Sokkal inkább érzem családregénynek, mint kriminek, és ekképp is tudom értékelni. Egyszerűen bámulatos, ahogy az írónő szavak segítségével forrasztja össze a tragikus fájdalom, a mély veszteség, a testvéri szeretet és az összetartozás kakofóniáját. Mint egy színtenger; magam előtt láttam, ahogy örvénylenek a papíron; az érzések tapinthatóvá, láthatóvá váltak, én pedig csak hagytam magam elveszni benne. Így Beatrice-szel együtt merültem alá, fuldokoltam, semmisültem meg, majd végigéltem, ahogy a fájdalom tisztítótüzéből, hamvaiból éledt főnixmadár képében egy teljesen új főhőst kapunk. Rosamund Lupton igazi művész, az írás Picasso-ja.

>!
Lénaanyukája P
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Elkezdtem olvasni, és ahogy egyre jobban belemelegedtem, folyton ott motoszkált a fejemben, hogy én ezt a könyvet már olvastam, pedig nem. Aztán rájöttem, hogy nagyon hasonlít egy korai Robin Cook könyvhöz, gőzöm sincs, melyikhez, igazából mindegyikhez. Csak ez egy ilyen levélregény, vagy hogy is mondjam. A gyilkost könnyen ki lehetett találni, már azt hittem, hogy az lesz az a nagy fordulat a végén, amiről mindenki beszél. De nem. Elmondom, mi történt. Felébredtem olyan hajnal három körül, nem tudtam visszaaludni, na, mondom, befejezem én ezt, alig van már belőle. Bele-belebóbiskoltam, aztán egyszer csak jött az a fordulat, hát én úgy felébredtem, hogy csak na. Mindenre gondoltam, de erre nem, tuti ötlet volt. Nem is tudtam visszaaludni, csak olyan négy körül, köszi, Rosamund.
Mar csak ezért is megéri elolvasni, meg a szép gondolatok miatt a testvéri szeretetről.

>!
Zanit
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Picit csalódott vagyok, de csak egy „félcsillagnyit.”.
Nekem ez túl lassú volt, bár azt hozzáteszem, hogy végig fenntartotta az érdeklődésem.
Valahogy úgy voltam vele, mint amikor idős nénik-bácsik sztorizgatnak, belevéve mindent, ami nem lényeges és az emberből legszívesebben kitörne: De hogy végződik?
A befejezés spoiler Ez még egy ideig biztos piszkálni fogja a fantáziám.
A borító gyönyörű, egyből felkeltette az érdeklődésem.

2 hozzászólás
>!
brena
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Ezt mindenkinek el kellene olvasnia. Megrázó,megható,gyönyörű gondolatokkal van tele. Na és a vége..ahh..meglepetés hegyek…izgalmas volt.Nekem nagyon tömény volt,lassan tudtam olvasni ízlelgettem a mondatokat közben.

3 hozzászólás
>!
Renkaa
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Bele kell rázódni ebbe a könyvbe.
Az elején, nekem is kicsit nehezen ment. Az első nap, úgy 50 oldalig jutottam, akkor kicsit megijedtem, hogy bajlódni fogok vele. Lehet, hogy az E/2 miatt, mert hiába olvastam már ilyen szemszögű könyvet, mégis fura még egy kicsit. De aztán másnap már nem volt vele gondom. Megszoktam az írásmódot és egyre jobban érdekelt a történet.
Olvastam már a könyvről pár értékelést, ezért a végén kíváncsian vártam a „nagy csavart”, és már azt hittem, hogy kitaláltam, egy kicsit még bosszankodtam is, hogy ez volt az? De hát már igaz, hogy csak pár oldallal előtte, de akkor is rájöttem, sejtettem, hogy köze lesz hozzá.. na mindegy, azért örültem is, hogy háhh, kitaláltam!
Éés.. hát nem! :D
Mert aztán olvastam tovább és bumm.. derült égből fasírt villámcsapás.
Hát ez aztán tényleg nagy csavar. Erre igazán nem számítottam.
Zseniálisan – és néhol igazán gyönyörűen – lett megírva ez a könyv!

2 hozzászólás
>!
Trudiz P
Rosamund Lupton: Drága Tess!

A hosszú, hosszú levélben, -melyet Bee ír húgának- minden újabb rátörő érzelmet, élethelyzetet oly lélekemelő könnyedséggel, egyszersmind fokozottan kifejezőn önt szavakba, hogy minden második mondatát idézném. Izgalmas, kitartó nyomozását követhetjük nyomon.

>!
brigi11 P
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Egyetlen egy levél. Egy 368 oldalas levél. Beatricetől Tessnek. Tele szeretettel,fájdalommal, drámával. 100 százalékban átéreztem a fájdalmat, újra végig jártam a gyász minden egyes lépését, sőt volt olyan rész, amit képtelen voltam elolvasni, mert még mindig fájnak a saját sebeim.
Ehhez a könyvhöz fel kell nőni. Sokkal többet ad, mint amit a borító és a fülszöveg sejtettni enged. Az utolsó csattanóért pedig le a kalappal az írónő előtt.

>!
mate55 
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Rengeteg kritika éri a romantikus krimiket (főleg a férfiaktól), mondván: közhelyesek, kiszámíthatók, nyálasak és túl sok bennük a …… A lelkünk mélyén tudjuk, hogy ezeknek van is némi alapja, de kit érdekel? A többség ugyanis szereti az ilyen könyveket, (én is) még akkor is, ha „sírunk” a végén. Bármit a történetről leírni durva spoiler lenne, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy az árnyalatnyi hibák ellenére /közepén kicsit R. Cook-os/ a „Drága Tess” is üt, mégpedig gyomorszájra és erőset. Az írónő „kötélszerűnek” ábrázolja az egy családon belüli érzékeny, bonyolult testvéri viszonyulásokat,(egyedi, rengeteg érzelemmel átitatott bensőséges levélregény/) hogy hogyan reagál a kötél másik vége, ha elszakítják. A végén, pedig, azon gondolkozhatunk, hogy a szeretet az egyetlen, ami (majdnem) mindent helyre rakhat ebben az őrült világban.

1 hozzászólás
>!
szilvamag
Rosamund Lupton: Drága Tess!

Nagyon tetszett a könyv, én nem is tudom, hogy miért várattam ennyi ideig a polcomon. Ez az írónő első könyve és hát le a kalappal előtte. Olyan gyönyörűen ír a szeretetről, a fájdalomról és a gyászról, hogy szinte tapinthatóak az érzelmek a könyvben. A szereplők részletgazdagsága, valamint a történet hátborzongató és nyugtalanító atmoszférája teljesen levett a lábamról.
http://szilvamagolvas.blogspot.hu/2012/10/rosamund-lupt…


Népszerű idézetek

>!
Trudiz P

Szex és nevetés. Egy kapcsolat szíve és tüdeje.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nevetés · szex
>!
torbet

Ám a legvégső viszonzatlan szeretet a gyász.
Akármilyen odaadással és akármennyi ideig szeretünk valakit, aki eltávozott közülünk, az érzelmeink nem találnak viszonzásra.
Legalábbis így érezzük…

2 hozzászólás
>!
Trudiz P

(…) az idő a miénk, és minden pillanatát meg kell ragadni.

2 hozzászólás
>!
mate55 

Emlékek százai és ezrei kötnek össze minket, és olyan mélyre ülepedtek bennünk, hogy már nem is emlékek, hanem az egyéniségünk részévé váltak.

366. oldal

>!
nagyange P

Nem hallja az énekemet. Mert soha nem is énekeltem neki. Mint ahogy senki másnak sem. Lehet, hogy én azok közé a madarak közé tartozom, amelyek csak a riasztót tudják utánozni.

>!
Trudiz P

Néha a láthatatlan sebet viselőknél is elkél a szakember segítsége.

>!
cassiesdream

A pillantásunk találkozik, és néma bajtársi viszony szövődik közöttünk; egyazon háború veteránjai vagyunk, megfáradt, érzelmi sebekből vérző katonák.

>!
bmgrapes I

… a legvégső viszonzatlan szeretet a gyász. Akármilyen odaadással és akármennyi ideig is szeretünk valakit, aki eltávozik közülünk, az érzelmeink nem találnak viszonzásra. Legalábbis így érezzük.

228. oldal

>!
Trudiz P

A családi összejövetelekre mindig bepofátlankodott egynéhány kísértet: tabutémák, melyek létét senki sem merte elismerni, amik körül lábujjhegyen lopakodtunk, minduntalan belefutva a hallgatás zsákutcájába.

>!
mate55 

– Ezt egy antikvásárban vettük múlt héten, vasárnap délelőtt.

15. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ania Ahlborn: Vértestvérek
Paula Hawkins: A víz mélyén
Jussi Adler-Olsen: Palackposta
Ian Caldwell: Az ötödik evangélium
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd
Réti László: Budapest Boulevard
Angela Marsons: Egy élet ára
Réti László: Kaméleon
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem