Konfliktus ​és erőszak – A harcművészetek hatásossága valódi konfliktusokban 9 csillagozás

Rory Miller: Konfliktus és erőszak – A harcművészetek hatásossága valódi konfliktusokban

A ​tapasztalt harcművész és veterán nevelőtiszt, Rory Miller őrmester, megosztja ismereteit a börtönbeli verekedések, a taktikai műveletek és rajtaütések során megismert különbségekről a harcművészet és az utcai erőszak között, mely utóbbival ugyancsak a harcművészet lenne hivatott foglalkozni. Miller őrmester bemutatja a mítoszokat, metaforákat és elvárásokat, amiket a legtöbb harcművész dédelget arról, mi mindent fog tanulni egy dojóban. Ezt a gyűjteményt azután összehasonlítja az erőszak igen összetett valóságával.

A második fejezet megvizsgálja az erőszakkal kapcsolatos kritikus gondolkodást, az ismeretforrások értékelésének módját, és világosan elmagyarázza a stratégia és taktika fogalmát.

A harmadik és negyedik fejezet az erőszak dinamikájára összpontosít és a ragadozókra, akik fenntartják. Több száz összecsapás és a bűnözőkkel eltöltött több ezer óra tapasztalatára támaszkodva Miller őrmester elmagyarázza az erőszak típusait: hogyan, hol, mikor és miért… (tovább)

>!
Lunarimpex, Budapest, 2010
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639219779 · Fordította: Edelényi Gyula

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Solymár_András IP
Rory Miller: Konfliktus és erőszak – A harcművészetek hatásossága valódi konfliktusokban

Mit keres egy különleges rendőrként és börtönőrként dolgozó ember könyve egy irodalommal foglalkozó oldal könyvajánlatai között? Helye van itt is, mert nemcsak irodalommal él az ember, a költő, az író, a kritikus.
Hiszem és vallom, hogy egy jó írónak, de nem kevésbé egy művelt embernek, olyanná kell válnia, amilyennek Ceausescu elvtárs megálmodott, “Multilateral dezvoltat”. Ahhoz, hogy a valóságot minőségében (akár úgy is mondhatjuk HD-ben) élhessük meg, minél több olyan torzító gondolatot, világnézetet és illúziót kell levetkőznünk, amiken keresztül elferdülve szemlélődünk. Rory Miller erről beszél leginkább, de nem csak, saját szakterületének tükrében.
Egyik fő gondolata, hogy a küzdősportok és harcművészetek, mivel a küzdőfelek testi épségét védelmező szabályok mentén működnek, elkerülhetetlen, hogy tisztes távolságra sodródjanak egy utcai küzdelem valós természetétől. Ha ezt megtoldjuk napjaink emberének törékeny, burokban nevelkedett pszichéjével, az eredmény katasztrofális lehet.
Ez a könyv illúzióromboló. Rámutat a halálos hibákra, a jóhiszeműség árára és megmutatja, hogyan használják ki ezeket azok, kiknek nem az irgalom a kenyerük. A világ pokol és menny egyszerre, attól függően melyik irányba fordítjuk a fejünket. Rory Miller már nagyon régóta bámul a szakadékba, s nemegyszer ereszkedett le egy mózeskosárban.
Főbb témái:
– Harcművészetekkel kapcsolatos mítoszok
– Az erőszak pszichológiája
– Ragadozók, bűnözők, adrenalin és a megváltozott tudatállapot
– Az edzésmódszerek igazítása a valósághoz
– Hatékony önvédelem
– Az erőszak utóhatásai
Kiknek ajánlom? Mindenkinek, mert ráébreszt arra, hogy mennyire torz elképzeléseink vannak a valós világról. Amennyiben valaki foglalkozik harcművészetekkel, akár gondolatban is, a könyv évek tapasztalatára alapozva tiszta képet ad a harc, a küzdelem természetéről.
Néhány gondola a könyvből:
“Azok számára, akik tényleg szeretnék megváltani a világot, az egyik legkiábrándítóbb dolog, hogy a paraziták, mely csoportba tartozik szinte az összes bűnöző, csaknem mindent kiforgatnak, hogy a saját céljaiknak megfeleljen, nem számít, mennyire nemes az eredeti szándék. A családlátogatás lehetőségét hétvégi eltávra veszik igénybe, a börtönökből a csavargók egészségügyi menhelyei lettek, az egészségmegőrzés és az egyhangúság enyhítésére biztosított testedző eszközöket arra fordítják, hogy még keményebb, erőszakosabb és jobb erőnlétű bűnözőt faragjanak magukból, a kábítószer-elvonó programok helyszíneit kapcsolatépítésre használják ki, valamint hogy kibújjanak a foglalkoztatás elől, azaz, hogy a kényelmetlenségek nélkül élvezzék a börtönben töltött idő számos előnyét.
A bűnözői életmód alapja, hogy az ember gyakorlott parazitává válik.” 125. Old.
“Kering egy videó az interneten egy orosz kokaincsótányról, ahogy odamegy egy tizenötéves lányhoz, a földre teperi, többször rátapos a fejére, mielőtt a tárcájáért nyúl. Utána még néhányszor rátapos és rááll a fejére, csak azután kutatja át a lány zsebeit. Amikor megmutatom ezt a felvételt a tanulóimnak, hangsúlyoznom kell, hogy ez nem valami szuperragadozó. Csak egy vézna drogos, aki túl gyors, biztonságos és könnyű pénzszerzési módot talált. De nem szokatlan.” 131. Old.

>!
Acélparaszt
Rory Miller: Konfliktus és erőszak – A harcművészetek hatásossága valódi konfliktusokban

Kedvemre való fickó Miller őrmester. Nem hablatyol , hanem belevág a lecsóba: arany bögyörőim, az élet nem habos torta. A ragadozók kinn várnak, s ti vagytok a prédáik. Persze nem muszáj prédává válni. El is lehet kerülni. Hogy hogyan? Na, hát erre nincs tuti recept. Még ha nagy bunyós vagy, akkor sem garancia, hogy ép bőrrel megúszod a mindent letaroló erőszakot. Viszont lehet magad mentálisan (s persze fizikailag) kondicionálni. Akár megtanulhatod előre kiszúrni a potenciális konfliktus „gócokat”. Pld.: a „Há' bátyja, nincs egy szál cigid?” megszólításra nem kezdünk el szabadkozni, hogy nem dohányzunk, nem kutakodunk a zsebünkben cigiért, mert a meghunyászkodó és együttműködő magatartást könnyen két kivert fog és egy voltnincs mobiltelefon követheti. Nem árt, ha a ragadozók érzik, hogy nem adod olcsón a bőröd. Persze az ezerarcú erőszak mindenkit megtalálhat úgy, hogy nincs rá felkészülve, és ez könnyen az életébe kerülhet. Mindegy, hogy egyszálbél lánykák, vagy SEAL kommandósok vagyunk. Amit mindenki tehet, hogy tudomásul veszi, a legapróbb sejtjéig magába szívja, az utolsó idegszálába is belegyömöszöli, hogy az erőszak nagybetűs VALÓSÁG, s nem a filmes szakma ijesztgető kelléke. Ezek után tudni kell magunkat ebben az elkövető-áldozat koordináta rendszerben minél jobban pozicionálni. És ez bizony pokoli nehéz feladat. De kell, ha nem akarunk az esti Kék fény kevésbé irigyelt szereplői lenni.

Miller „őrmi” tehát járt a Hold a sötét oldalán, s visszajött, hogy elmondja a tapasztalatait (némi keleti filozófiával fűszerezve). Kire érdemes figyelni, ha ő rá nem?


Népszerű idézetek

>!
Gunnar

Először is, olvass. Olvass el legalább egy nyomorult könyvet. Olvass el rengeteg könyvet. Amikor jössz-mész, hallgass hangoskönyveket, üres idődben, amikor nincs semmi a való életben, amire figyelned kéne, csapj fel egy könyvet. Olvass, amennyit csak olvashatsz, annyi témában, amennyit csak elérsz, kételkedj, de hagyd nyitva az elméd. Engedd be az új eszméket, de ne nyeld le őket megrágatlanul, egy darabban. Csak azért, mert megjelent, nem feltétlenül igaz.
Inkább ismeretterjesztő könyveket olvass, mint szépirodalmat. A világ hatalmas és csodálatos, azonkívül a történelem és az antropológia annyi furcsaságot nyújt, ami mögött a kitalált történetek irodalma elbújhat. És szert tehetsz néhány felismerésre, mert minden kapcsolódik mindennel.

214. oldal

>!
Gunnar

Azok számára, akik tényleg szeretnék megváltani a világot, az egyik legkiábrándítóbb dolog, hogy a paraziták, mely csoportba tartozik szinte az összes bűnöző, csaknem mindent kiforgatnak, hogy a saját céljaiknak megfeleljen, nem számít, mennyire nemes az eredeti szándék. A családlátogatás lehetőségét hétvégi eltávra veszik igénybe, a börtönökből a csavargók egészségügyi menhelyei lettek, az egészségmegőrzés és az egyhangúság enyhítésére biztosított testedző eszközöket arra fordítják, hogy még keményebb, erőszakosabb és jobb erőnlétű bűnözőt faragjanak magukból, a kábítószer-elvonó programok helyszíneit kapcsolatépítésre használják ki, valamint hogy kibújjanak a foglalkoztatás elől, azaz, hogy a kényelmetlenségek nélkül élvezzék a börtönben töltött idő számos előnyét.
A bűnözői életmód alapja, hogy az ember gyakorlott parazitává válik.

125. oldal

>!
Gunnar

Ez egy szubkultúra, a hozzá tartozó életmóddal. Az 1980-as évek elején egy szociológiai projekt részeként rövid időt „hajléktalanként” töltöttem, menhelyeken húztam meg magam, a misszióknál ettem, és csavarogtam. Miközben Ronald Reagen a képernyőkről állította, hogy a hajléktalanok maguk választják a hajléktalanságot, én a saját szájukból hallottam ugyanezt.
Azt mondták, hogy minden kötelezettség – állás, jelzálogfizetés vagy család – csak a rabszolgaság egy formája. Hogy marhaság dolgozni, ha mások hajlandóak adakozni, és adakoznak is, ha kéred őket. Mindegy volt, hogy jótékonyság, lejmolás vagy kormányzati segítség formájában – az okosok pénzt kaptak, a hülyék meg adakoztak.

127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hajléktalanság
>!
Gunnar

Rengeteg feltevésünk még a gyerekkorunkból ered. De már nem vagyunk gyerekek.
Sok a tanulmányaink kezdetéről való – már felnőttünk, és megváltoztunk azóta.
Sokat megbízhatatlan forrásokból szereztünk be. Most már másképp gondolhatjuk.
Ne hagyjuk, hogy olyasvalami bénítson meg, ami csak a fejünkben létezik.

49. oldal

>!
Gunnar

Mondanom sem kell, hogy a börtön se el nem rettenti, se meg nem javítja ezeket a bűnözőket. Szó szerint rekreáció az életvitelükhöz. Annak szükséges és elengedhetetlen része.

130. oldal

>!
Gunnar

Kering egy videó az interneten egy orosz kokaincsótányról, ahogy odamegy egy tizenötéves lányhoz, a földre teperi, többször rátapos a fejére, mielőtt a tárcájáért nyúl. Utána még néhányszor rátapos és rááll a fejére, csak azután kutatja át a lány zsebeit. Amikor megmutatom ezt a felvételt a tanulóimnak, hangsúlyoznom kell, hogy ez nem valami szuperragadozó. Csak egy vézna drogos, aki túl gyors, biztonságos és könnyű pénzszerzési módot talált. De nem szokatlan.

131. oldal

>!
Gunnar

Így hát szeretek, mert szeretek – bármilyen eredmény vagy értelem elvárása nélkül. Együtt lógok emberekkel, és örülök, hogy vannak, de ha tovább lépnek, akkor tovább lépnek. Úgy cselekszem, hogy büszke lehessek rá, nem azért, hogy példát mutassak vagy mert kötelező, hanem mert ez okoz örömet. Szeretem az erős embereket – én is erős leszek. Szeretem az ügyes embereket – én is tanulok. Szeretem azokat az embereket, akik gondoskodnak másokról – így hát szolgálok és védek, és ha meghalok szolgálatteljesítés közben, király, mert így is, úgy is meg fogok halni, és egyébként meg kit érdekel?

213. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Clint Emerson: 100 halálos technika – a túléléshez
Harmat László: Taekwon-do
Martin J. Dougherty: Önvédelem kézikönyv
Watakushi Ningen – Fudemaru No Chinmyo: Melyiket válasszam?
Galla Ferenc: Judo
Szabó Pál: Ninja 2.
Vojtech L. Levsky: A karate önvédelem alapjai
Kelemen István: Ju-jitsu (nem csak) nőknek
Szabó Pál: Ninja 3.
Szabó Pál: Ninja 4.