Lilian 17 csillagozás

Ronil Caine: Lilian

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy japán cég titkos szolgáltatást nyújt gazdag emberek számára: képesek lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Robert Turner amerikai multimilliomos a feltörekvő színésznőt, a csodálatos szépségű Liliant rendeli meg. A másolat tökéletes, és mesterségesen elfojtott emlékekkel, boldog tudatlanságban élvezi a nyaralást a megrendelővel, mit sem sejtve arról, ki is ő valójában. A projekt azonban félresiklik. A másolat emlékei kezdenek előjönni…

Ronil Caine lenyűgöző első regénye új színt hoz a science fiction zsánerébe egy friss, feszes és félelmetesen aktuális történettel.

>!
320 oldal · ISBN: 9786155508653
>!
320 oldal · ISBN: 9786155508646

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bori_L 
Ronil Caine: Lilian

Hát, az mindenesetre kiderült, hogy a szerző kedveli a nagymellű, szőke nőket. Meg hogy lövése sincs a klónozásról.
Ennél sokkal többről nem tudok beszámolni.

22 hozzászólás
>!
Noro MP
Ronil Caine: Lilian

Nem tökéletes sci-fi és nem is tökéletes thriller. Mindkettőnek olvasható, de így is, úgy is hiányzik belőle valami, ami a zsáner keményebb rajongói szerintem elvárnának. Mint sci-fi, nem sok újat mutat, hiszen a klónozást ebből a konkrét irányból már régen megtámadták (pl. a 89-es Midas). A tudományos párbeszédek nem épülnek szervesen a könyvbe: bennem leginkább olyan érzést keltettek, mintha a hozzá nem értő olvasónak szóló lábjegyzeteket olvasnék. Szép dolog nyitni a nagyközönség felé spoiler, de ezen még finomítani kellene.
Amiben erős, az laikus ember találkozása (nem írhatok átlagembert, mivel milliomosról van szó) a csúcstechnikával, és ennek morális következményeivel. Ennek az aspektusnak viszont hiányoltam a logikus lezárását: Turner nem jut el odáig, hogy döntésre jusson a számára szokatlan erkölcsi kérdésben, mert a véletlenek kiveszik a kezéből az irányítást. Szerintem izgalmasabb lett volna megtudni, hogy ő maga mire jut a lelkiismeretével. (Egyébként az egész könyv végtelenül cinikus és hímsoviniszta – de akinek ez nem jött le a borítóról és a fülszövegből, az magára vessen.)

Az első fejezetek egyértelműen thrillert sejtetnek, ami könnyen lehetne is a történetből. De a sztori, talán az utolsó harmadát leszámítva, igencsak lassú, időnként kifejezetten eseménytelen. A két főszereplő lelkiállapotáról ugyan sokat megtudunk közben, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ehhez fél tucat strandolás, vacsora és bevásárlókörút segítségével lehetett a legjobban eljutni. A végén akad ugyan egy-két váratlan fordulat, de ez is inkább meglepő, mint izgalmas. Így a cselekmény-központú regények rajongóit sem hinném, hogy maradéktalanul kielégítené a könyv.

>!
WerWolf
Ronil Caine: Lilian

Kicsit tartottam a regénytől, amikor elolvastam a fülszöveget, illetve az interjút a Galaktika oldalán a szerzővel. Azonban a témája mégis vonzott, hiszen annyi lehetőség van benne.
Az elején úgy éreztem, hogy körbe-körbe haladok és nagyon lassan indul be a történet. Aztán lassan elkezd csordogálni és olyan érzésem volt, mintha clarkei elbeszélést alkalmazna az író. Azaz nem is a cselekmény az érdekes, hanem a mögötte lévő tudomány, ahogy a párbeszédekkel és a leírásokkal az olvasó elé tárja a klónozás lehetőségeit illetve magát a folyamatot. Természetesen izgalomból sincs hiány, de arra várnunk kell a kötet feléig. Addig pedig szépen tájékozódhatunk a klónozás tudományáról.
Egy igazi sci-fi – thriller történet, amiben megvan minden ami ehhez a két műfajhoz kell. Maga a klónozás egy kicsit túl van gondolva a tudomány mai állásához képest, de ez szükséges a történet szempontjából. Viszont érdekessége a regénynek, hogy nem esik túlzásokba. Részletesen kidolgozott, olyannyira, hogy az elején beszúrt, feleslegesnek tartott pici dolgok is a végére a helyére kerülnek. Nagyon jól felépített és megírt történet.
A lassú, de bőséges folyású történet nem az akciót kedvelő olvasóknak ajánlott első sorban, hanem inkább a klasszikus sci-fit és a jó thrillert kedvelőknek.
Külön élmény volt, hogy bár olvasás közben több sablonos befejezés lehetősége is felvetődött bennem, mégsem volt teljesen kiszámítható a vége. De nem is volt valami hihetetlen, oda nem illő csavar.

3 hozzászólás
>!
Ngie P
Ronil Caine: Lilian

Az első szó ami eszembe jut a könyvről és az olvasásról: „ígéretes”

Ronil fogott egy érdekes sci-fis témát, kicsit megcsavarta, maivá tette. Az meglepett, hogy a főszereplőnk egy már korosodó férfi – eszembe jutott pár költő, akik fiatal koruk ellenére folyton az öregségről írtak (ha jól emlékszem W. B. Yeats volt ilyen) és kicsit el is gondolkoztam, mint akkor, hogy ez vajon miért van.

A történet szépen van vezetve, talán túl finoman érint csak bizonyos 'erősebb' témákat, apró csavarokkal dolgozik, de szép kerek és egész az olvasás élménye.

Kíváncsian várom, Ronil merre megy majd tovább.

https://youtu.be/1Inrpf8wgO0

>!
Pro_SKA
Ronil Caine: Lilian

A fülszöveg szerint ez a könyv új színt visz a SF zsánerbe. Hát, én ezt nem vettem észre.

A regény középpontjában a klónozás áll, és annak üzleti és morális vonatkozásai. Ezzel kapcsolatban számomra a könyv nemigazán tudott újat mutatni. Volt egy-két elgondolkodtató ötlet és lehetőség, de sok dologgal úgy voltam, hogy ezt már korábban ellőtte valaki. Maga a klónozás leírása érdekesnek tűnt, de az nagyon bosszantott, hogy a tudósok nem tudták megmagyarázni, hogy kerülnek át a klónokba a lemásolt személy emlékei.

Maga a cselekmény sem tudott megfogni. Könnyen emészthetően és olvasmányosan lett megírva, de nekem kevés volt. Ahogy kell, a végén volt egy-két csavar, de ezek némelyike is kiszámítható volt. Összességében azt mondhatom, hogy egyszeri olvasásnak elment, de mély benyomást nem tett rám.

>!
Dávidmoly 
Ronil Caine: Lilian

Nem különösebben izgalmas, egyszer olvasható regény. Mivel minden jel arra utal, hogy a szerző sci-fi thrillernek szánta, talán érdemes lett volna megfontolni, hogy egy háromszáz oldalas regény központi csavarját mennyire érdemes lelőni a fülszövegbe, illetve a kettes számú meglepetést érdemes lett volna finomabban felvezetni (vagy csak nekem volt jó napom, de kábé a regény harmadánál rájöttem, szóval a regény végi leleplezésnél nem lepődtem meg).

>!
chibizso
Ronil Caine: Lilian

Be kell vallanom, hogy az elején nagyon utáltam ezt a könyvet. A témája miatt végig volt egy félelmem attól, hogy valami bulváros sztorit fogok kapni és a legelső jelenetek nem igen űzték el a félelmemet. Viszont mikor bejött a sci-fis vonal is (a klónozás) és az egész üzlet bemutatása, akkor kezdett el igazán érdekes lenni a regény. A félelmeim csak néhány szerelmesebb jelenetnél tértek vissza, de csak rövid időre.
Számomra az SF-fel jelent meg a ténylegesen komoly vonala a Liliannek: nagyon is emberi sorsok, a klónok jogainak kérdése és persze ennek az egész üzletnek (az ügyfél csupán két hétig lehet együtt a megrendelt klónnal!) a lelki következményei. Női olvasóként még kiemelném, hogy tetszett, hogy az író Liliant nem csupán kelléknek szánta a történetben (mondjuk mivel címszereplő a hölgy, többet várunk a karaktertől) és a belső világát sem hanyagolta el. Japánért meg külön piros pont.

Az elejét meg néhány későbbi „rózsaszín” jelenettől eltekintve nem rossz regény a Lilian. A borító ne ijesszen el senkit.

2 hozzászólás
>!
Molymacska
Ronil Caine: Lilian

Érdekes könyv, érdekes téma, de valami mégsem volt tökéletes benne. Izgalmas volt végig, és a karakterek is jók voltak, olvastatta magát, de picit kiszámítható (vagyis inkább előre utaló) volt (na jó, a fülszöveg túúúúúúl nagy spoiler sztem :D ) illetve az se jó, hogy folyamatosan ismételget dolgokat (bár a Lilianben még annyira nem volt baj, inkább a novellájában, de itt se tett jót neki) A legnagyobb probléma pedig (ami miatt a fél csillagot nem adom meg) hogy felépít egy történetet, amit egy fél fejezettel összezúz. Következetlen, akarattal alkotta meg a Happy Endet, és így keserű ízt hagyott maga után a könyv. Remélem a következő könyve jobb lesz, már várom nagyon :)


Népszerű idézetek

>!
Molymacska

Délben Turner rendelt egy pizzát. Elmondta Liliannek, hogy hiába tud akármilyen jól főzni az ember, és hiába van pénze, hogy bármelyik étteremben ehessen, van olyan nap, amikor pizzát kell rendelni. Ez az élet egyik nagy alappillére. Olyan biztos, mint a gravitáció.

174. oldal

>!
Bori_L

… egy hajóban eveztek, és ez egy jó nagy hajó, ahol úgy dől a pénz, mintha egy tűzoltóhajóról locsolnák át.

95. oldal

1 hozzászólás
>!
Molymacska

Azt érezte, a fotókkal kapcsolatban, hogy elnyomják az emlékeket, és végül csak a fotóra emlékszik az ember, az eseményre már nem. Úgy gondolta, azok az emlékek sokkal élénkebben élnek benne, amikről nincs egy árva fényképe sem, mint azokról, amikről van.

53. oldal

>!
Molymacska

Fura egy világ van, az biztos, és mintha minden évtizeddel csak egyre furább lenne.

67. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Adam Wiśniewski-Snerg: A robot
J. D. Robb: Halálos származás
Stuart Herrington: A halhatatlan
Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben
Nemere István: Adolf
Didier van Cauwelaert: Jimmy evangéliuma
Danielle Steel: A klón és én
Az élet kultúrájáért
Benyó Károly: Mikroszaporítás
Paul Emberson: A klónozásról és az elveszett hierarchiáról