Kosztolányi ​Dezső 0 csillagozás

Rónay László: Kosztolányi Dezső

1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. „Március 29-e – írja a többi között – 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle.” A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott… (tovább)

Róla szól: Kosztolányi Dezső

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nagy magyar írók Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 1977
306 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632805534

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

1926. március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit.
„Március 29-e – írja a többi között – 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: 'szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle'.”
A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias önszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Előszó, 5-6. o.

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Czére Béla: Krúdy Gyula
Tüskés Tibor: Illyés Gyula
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc
Rába György: Babits Mihály
Pomogáts Béla (szerk.): Déry Tibor
Horváth Károly: Madách Imre
Pomogáts Béla: Radnóti Miklós
Tüskés Tibor: Pilinszky János
Bakcsi György: Blok világa
Levendel Júlia: Vörösmarty Mihály