Esti ​gyors 6 csillagozás

Rónay György: Esti gyors Rónay György: Esti gyors Rónay György: Esti gyors

A ​nemrégiben elhunyt kitűnő írónak, Rónay Györgynek, csakúgy, mint nemzedékének, a mai hatvan-valahány éveseknek, kétségkívül a második világháborúhoz és a felszabaduláshoz kapcsolódnak a legfontosabb és a legmegrázóbb élményei.
Kortársaihoz hasonlóan, ő is számos művében, prózában és versben egyaránt gyakran foglalkozott ezzel az időszakkal; többek között az 1963-ban megjelent Esti gyors c. regényében is, amelyből később film készült, s amely a most induló életműsorozatunk első kötete.

„Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem” – hirdeti a Juhász Gyulától választott mottó, röviden és frappánsan összefoglalva a regény mondanivalójának lényegét. Áruló, közvetve gyilkos volt-e 1944-ben Kerekes Kálmán, a Balatonbogdányban élő, hetvenöt éves, nyugdíjas gyógyszerész, vagy csak az eseményekkel sodródó, gyáva, erős képzelőtehetséggel rendelkező, szerencsétlen és tehetetlen értelmiségi? Mennyiben felelős a Szilágyi-Silbermann család elhurcolásáért és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1963

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632776750
>!
Magvető, Budapest, 1980
420 oldal · ISBN: 9632712749
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1963
346 oldal

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

dwistvan P>!
Rónay György: Esti gyors

Mementó. A második világháború kegyetlen éveit az őrületbe kergető lelkiismeret furdaláson keresztül ismerhetjük meg, tapintható átéléssel, Rónay György aprólékos és kifejező képleírásával. Megrázó sorsok, megrázó kegyetlenségek. Számomra az a szomorú mérleg, hogy akik igazán aljasságokat műveltek, azokat még a lelkiismeret sem mardosta. Helyettük is másokat kínzott a történtek terhe. A könyv végig érdekfeszítő, mert Rónay György csodálatosan mesél eleven képekkel, és a hétköznapok szereplőinek belső érzelemvilágának felhasználásával.

memoir>!
Rónay György: Esti gyors

Hogy ilyen ember létezik… Borzalmas, undorodtam tőle. De a regény fantasztikus. Sokkal jobb a filmnél.

2 hozzászólás
Emerenz>!
Rónay György: Esti gyors

Az értelmiségi, teljesen civil főhőst az éppen regnáló hatalomtól való félelme mozgatja, sokkal inkább, mint bármi más. Hihetően megírt a viszonya az egykori „barátjával”, az azóta megutált nyilas tiszttel. Legfőbb vágya, hogy lehetőleg megússza az egész háborút, hogy kimaradjon belőle, és hogy mikor lesz már vége. Olvasni itt-ott ítéleteket a többségi társadalom viselkedéséről a Holokauszt idején. A könyv egy példát ír le, de számomra segített jobban megérteni az akkori viszonyokat.


Népszerű idézetek

Emerenz>!

– Belekeveredtem az Eichmann-ügybe – mondta Kerekes.
Érezte, milyen szánalmas. Érezte, hogy bolondnak nézik.
– Nem vagyok bolond – mondta. – Tudom, mit beszélek. Tessék elhinni, amit mondok.
– Természetesen – mondta az ügyész. – Foglaljon helyet kérem. Úgy. És most mondja el.
– Jegyzőkönyvbe – mondta Kerekes.
– Majd – mondta az ügyész. – Egyelőre csak így. Csak így kötetlenül. Először tisztázzuk a kérdést. Megbeszéljük. Aztán majd behívunk egy gépírókisasszonyt, és lediktáljuk, jó lesz?
Jó, gondolta. Hagyd ezt az állatszelídítő hangot. Nem vagyok bolond. Belekeveredtem az Eichmann-ügybe. Mindenkit bele lehet zavarni, mindenkire rá lehet sütni, hogy bolond. Tessék hagyni ezeket a módszereket. Nem vagyok bolond. Okleveles gyógyszerész vagyok, négy félévem van az orvosin. Azért mentem patikusnak, mert az apám is az volt. A nagyapám is. Híres, régi patikus família. Az ükapám Weszprémi Istvánnal levelezett. Meg akarta mondani az ügyésznek, hátha így nagyobb bizalmat kelt benne.

284. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Bauer Barbara: A fekete rózsa
Silingi Terézia: Ómama nyaklánca
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Lontai Léna: Könnyező liliomok