A nemrégiben elhunyt kitűnő írónak, Rónay Györgynek, csakúgy, mint nemzedékének, a mai hatvan-valahány éveseknek, kétségkívül a második világháborúhoz és a felszabaduláshoz kapcsolódnak a legfontosabb és a legmegrázóbb élményei.
Kortársaihoz hasonlóan, ő is számos művében, prózában és versben egyaránt gyakran foglalkozott ezzel az időszakkal; többek között az 1963-ban megjelent Esti gyors c. regényében is, amelyből később film készült, s amely a most induló életműsorozatunk első kötete.
„Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem” – hirdeti a Juhász Gyulától választott mottó, röviden és frappánsan összefoglalva a regény mondanivalójának lényegét. Áruló, közvetve gyilkos volt-e 1944-ben Kerekes Kálmán, a Balatonbogdányban élő, hetvenöt éves, nyugdíjas gyógyszerész, vagy csak az eseményekkel sodródó, gyáva, erős képzelőtehetséggel rendelkező, szerencsétlen és tehetetlen értelmiségi? Mennyiben felelős a Szilágyi-Silbermann család elhurcolásáért és… (tovább)
A nemrégiben elhunyt kitűnő írónak, Rónay Györgynek, csakúgy, mint nemzedékének, a mai hatvan-valahány éveseknek, kétségkívül a második világháborúhoz és a felszabaduláshoz kapcsolódnak a legfontosabb és a legmegrázóbb élményei.
Kortársaihoz hasonlóan, ő is számos művében, prózában és versben egyaránt gyakran foglalkozott ezzel az időszakkal; többek között az 1963-ban megjelent Esti gyors c. regényében is, amelyből később film készült, s amely a most induló életműsorozatunk első kötete.
„Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem” – hirdeti a Juhász Gyulától választott mottó, röviden és frappánsan összefoglalva a regény mondanivalójának lényegét. Áruló, közvetve gyilkos volt-e 1944-ben Kerekes Kálmán, a Balatonbogdányban élő, hetvenöt éves, nyugdíjas gyógyszerész, vagy csak az eseményekkel sodródó, gyáva, erős képzelőtehetséggel rendelkező, szerencsétlen és tehetetlen értelmiségi? Mennyiben felelős a Szilágyi-Silbermann család elhurcolásáért és lemészárlásáért? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ kíméletlen őszinteséggel a szerző, részletesen föltárva Kerekes Kálmán morális problémáit, érzékletesen ábrázolva és elmondva egyre jobban elhatalmasodó kínzó bűntudatát, üldözési mániáját, gyötrődésének és öngyilkosságának történetét.
