Meteorok ​viharában 29 csillagozás

Fantasztikus elbeszélések
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Színes, izgalmas világ tárul az olvasó elé ebben az utópisztikus-fantasztikus novellagyűjteményben: egy bolygó lakosságának tragédiája és megmenekülése; egy lelki erőfeszítés története, amellyel a majdani emberiség egy ifjú képvieslője megszabadul az elavult geocentrikus világnézettől; egy XXV. századbeli űrhajós visszatérése hatezer éves útja után a kozmoszból a Földre, ahol kortársai közül természetesen senki nem él már. Hogyan állják meg a helyüket a gyökeresen megváltozott életkörülmények és társadalmi viszonyok között ezek az emberek? A küzdelem formája mindig más és más, de lényege azonos: az emberi értelemnek a világmindenség kozmikus méretű erővonalai és roppant energiazónái között is diadalmaskodnia kell.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A művek szerzői: Vlagyimir Szavcsenko, Ilja Varsavszkij

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Kárpáti / Móra, Budapest / Uzsgorod, 1969
142 oldal · puhatáblás · Fordította: Apostol András · Illusztrálta: Hegedüs István

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

galaxis


Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Nuwiel P>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Habár a Delfin könyvek kiadása abban az évben ért véget, amikor én születtem, amikor megtanultam olvasni, akkor ötösével kezdtem el hazahordani nagyszüleimtől ezeket, és amikor lett zsebpénzem is évekkel később, nekiláttam bővíteni is a gyűjteményt azokkal a darabokkal, amik hiányoztak. A Meteorok viharában is valahogy így került először hozzám, de hogy el is olvastam-e? Rég volt, tán igaz sem volt, most már azonban a Molyon látszik nyoma, hogy olvastam.

A nosztalgikus hangulatú és a korszak szocialista sci-fijének minden nyomát magukon viselő novellák közül az első és az utolsó kettő volt igazán jó, a második és harmadik érdekességnek jó. Közös vonása mind az ötnek, hogy egy egyesült, általános jólétnek örvendő emberiség képét rajzolják fel, a fejlődés folyamatos, és a csillagok meghódítása is. A naiv világkép mellett azonban sokkal izgalmasabb az, ahogy az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel lehetőségeit, mikéntjeit boncolgatják az írások, ami különösen az utolsó, a kötet címadó novellájában erős. Koruk ellenére ma is jól olvashatóak, tudom ajánlani minden sci-fi szerető embernek ezeket.

2 hozzászólás
NyZita >!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Nagyon kellemes meglepetés! És nem is mondanám kifejezetten ifjúsági könyvnek, aki szereti az ötvenes-hatvanas évek szovjet szerzőinek kellemesen ódivatú sci-fi írásait, annak nagyon ajánlom ezt a novellagyűjteményt. Megvan benne minden, ami ennek a kategóriának a jó tulajdonságai közé tartozik, a jövő tökéletes Földjének utópiája, hősies hősök, a nulla százalékhoz közelítő romantika és nőnemű szereplő, bátor űrhajósok, okos tudósok, idegen bolygók.

Ilyen-olyan formában mindegyik történet a földönkívüli életformákkal való első találkozásról szól, a lehetőségek pedig igen széles skálán mozognak, vannak itt patkánylények, klónozók, kristály-teremtények, elektromos sugarakat kibocsátó óriáshüllők, vagy akár szuperintelligens galaxis-építészek.

Szinte sajnálja az ember, hogy annyira rövidek, szinte bármelyiket szívesen olvastam volna regény hosszúságban is.

pwz I>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Abszolút egyetértek az előttem értékelőkkel, így @jezsek-kel és @Ndrew-val. Érdekes volt már csak azért is most olvasni a könyvet, mert előtte olvastam az Androméda-köd-öt. A 60-as években írt novellák nem titkoltan erre a műre alapoznak, amit több helyen is észre lehet venni . Valójában csak Varsavszkij lógott ki a dologból, de ő ilyen! :) Elég ehhez elolvasni a Molekuláris kávéház-at, hogy rájöjjünk, miért! :D

4 hozzászólás
gyuszi64>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

A molyon alacsonyra értékelt könyvet a Delfin-korszakomban félbehagytam, de ez inkább a sorozatszerkesztő hibája. Nem illeszkedik a tizenéveseknek kiírt Delfin-könyvek közé, azoknál komolyabb (pl. a sorozatban előtte megjelent sci-fi a Merénylet a világűrben, ami ugyan szórakoztató, de igen gyengécske). Az 1960-65 közötti novellák nyersek, lazán váltogatják a teret és az időt, a cselekmény is gyakran ugrik, még üzenni is akarnak – szóval nem könnyen olvashatók, elég vegyes az összbenyomás.
Szavcsenko: Az Első találkozás politikai problematikáját boncolgatja, nem volt rossz, megoldást persze nem tud (de hát a klasszikus példák, a briliáns Jefremov: A Kígyó Szíve vagy a túlértékelt Leinster: Az első találkozás sem igazán adtak).
A Scserbakov-novella egy szép lírai szösszenet, tetszett.
Orgonaszínű bolygó: A „felejthetetlen Varsavszkij”-tól (Kuczka) soha nem olvastam még igazán jó novellát. Most is ragyogó az ötlet, és most is teljesen elnagyolt a kidolgozás. Ez már nem lehet véletlen, ez már inkább stílus, mint felületesség; valami „szovjet új hullám”-ot érzékelek.
Kolpakov: A hosszabb elbeszélésben szép plasztikusan lefestett egy űrutópiát; kitágította az időt (én nem tudtam felfogni); majd a teret is széthúzta, és kaptunk egy hősiességről szóló űreposzt.
Altov: Meteorok viharában: Hosszabb filozófiai eszmefuttatás az Értelem kereséséről, annak kozmoszbeli tevékenységéről. Érdeklődtem a téma iránt, de még így is sok volt; legkevésbé ez az elbeszélés „delfinkönyves” (a többi valamekkora hányadban azért az).

Az öt elbeszélés irodalmilag elég csiszolatlan (többségük regény-átdolgozásért kiált), de az üzenetekkel éppenséggel lehet azonosulni. Szokatlan hangulatuk, nyerseségük, a szocialista-utópista báj nekem új színfoltot jelentettek. A reális 4 csillaghoz (jó értékelés) egy felet hozzáadok.

Ndrew>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

3 rövidebb és 2 hosszabb szocialista sci-fi novella; van egy hangulatuk, amit én nagyon szeretek. Leginkább az tetszett bennük, hogy a jövőre felelősséggel gondolnak és általában pozitív képet adnak róla, ellentétben a mai, hasonló műfajú irományokkal.

jezsek P>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

A könyv novelláiban a téma a közös: az idegenekkel való Találkozás vagy egy ismeretlen bolygó felderítése valamennyinek a témája, melyből a hosszabb novellák esetében érdekesebb, eredetibb novellák kerekedtek, míg a két rövidebb (a 2. és a 3.) kevésbé sikerült.

Vlagyimir Szavcsenko: MÁSODIK EXPEDÍCIÓ A KÜLÖNÖS BOLYGÓRA
Tetszett az ötlet, hogy létezhet-e szervetlen alapú és egyben értelmes létforma.

Vlagyimir Scserbakov: SZUHAREV VISSZATÉRÉSE
Furcsa volt, mert azonkívül, hogy kikövetkeztették, hogy értelmes és fejlettebb civilizáció segített a címszereplőn, nem derült ki, hogy pontosan mit csináltak, és mik lettek a következmények. Kidolgozatlan, befejezetlen volt.

Ilja Varsavszkij: ORGONASZÍNŰ BOLYGÓ
Ez az egyetlen történet, aminek a végén csattanó van, de nem sikerült túl jól.

Alekszandr Kolpakov: AZ ERIDANUS ALFÁJA
Ez volt a legizgalmasabb történet, kalandfilmbe illő hőssel és nehézségekkel. Lassan indult be, mivel az elején a csillagközi utazásról visszatérő űrhajósok beilleszkedéséről szólt. Eszerint a hatezres években nagyon jó lesz a Földön élni, és az űrhajózás célja nem a tönkretett Föld helyett egy új lakóhely keresése, hanem az értelmes lények felkutatása.

Heinrich Altov: METEOROK VIHARÁBAN
Félrevezető a cím, ez volt a legfilozofikusabb mű. Tetszett, hogy a főhős nem közvetlenül meséli el tapasztalatait, hanem a sérült üzenetet rekonstruáló tudós ismerteti a megfejtett tényeket, és mondja el az ezek alapján kialakult következtetéseit az embernél elképzelhetetlenül fejlettebb értelemről.

darkfenriz>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Vlagyimir Szavcsenko – Második expedíció a Különös bolygóra: Életformák, gondolkodó lények találkozása, kapcsolatfelvétele. Ezerszer megírt téma. De vegyük figyelembe, hogy a ’60-as évekből és szovjet (ukrán) szerző tollából. Mindenki másképp határozna egy feszült helyzetben, ez természetes. És amikor váratlanul, a számításokat keresztülhúzva történik valami, akkor ráébredünk arra, hogy mi emberek nem vagyunk mindenhatóak és nem feltétlenül agresszívan kell hozzáállni egy teljesen más létalapú életformához. Progresszív rakéták…hmm… 3,5
Vlagyimir Scserbakov – Szuharev visszatérése: Meglehetősen zavaros. De valószínűleg sokan elgondolkodunk azon, hogy valóban azok vagyunk akik. 3,5
Ilja Varsavszkij – Orgonaszínű bolygó: Ez már izgalmasabb történet volt a kozmikus régészet bugyraiból. Mert hiszen mennyivel nehezebb rekonstruálni egy letűnt civilizációt?És mekkora tévedésekre adhat okot? Melyekből tanulhatnánk és a végzetet el lehetne kerülni. Remélhetőleg sosem csapódik be egy aszteroida egy ilyen degenerativitást kiváltó vírussal pórusaiban. 5,0
Alekszandr Kolpakov – Az Eridanus Alfája: Megindító történet a jövőbeli csúcstechnológia sikeréről, a folyamatos fejlődésről, amikor lehetővé válik, hogy egy, a mi évszázadainkból a távoli csillagok felé indult ember a messzi jövőben találhatja magát. De még ekkor sem rest új kalandok felé, jelesül az Eridanus Alfájához indulni a Pallasz űrhajóval. Itt aztán csak a lélekjelenlétén múlik, hogy társait sikerül és önmagát sikerül megmenteni. A Földhöz képest abszolút szokatlan bolygó, a küzdeni akarás és tudás, valamint az ész diadala. A kötet legjobbja. 5,0
Heinrich Altov – Meteorok viharában: Egy másfajta kapcsolatfelvétel, melynek során a szerző az értelmes lényeket oly magasrendűnek tartja, hogy azok képesek befolyásolni a galaxis képét. Hasonlóan a Föld kontinenseinek folyamatosan változó képéhez, melyet ma még nem befolyásolhatunk, de egyszer…ki tudja. 3,5

1 hozzászólás
Mzoltan1>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Közel húsz éve olvastam, és azóta sok-sok könyvvel a hátam mögött bizonyára másként hatna, DE! Élénken emlékszem, hogy mennyire demonstrálja a kötet a sci-fi műfajában rejlő korlátlan lehetőségeket. Ezen a műfajon belül – úgy érzem – sokkal inkább szárnyalhat az írók fantáziája, mint például a történelmi, vagy fantasy keretein belül. Itt változatosabb, szabadabban megválasztható (lehet) a környezet, a társadalmi berendezkedés, a technikai fejlettség foka stb. más szórakoztató műfajokhoz képest. (Természetesen csak akkor, ha az író és a kiadó mer újat alkotni/kiadni és nem a sematikus/biztosan eladható kategóriát célozza meg.)

zombie67bp>!
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Szovjet írók fantasztikus elbeszélései.))))


Népszerű idézetek

Cheril>!

Akadtak olyanok, akik megunták a csillaghajózást. Ők kedvük szerint választottak egy Munka Egyesülést, és belevetették magukat az Új Világ zajos, vidám, lelkes és munkás életébe.

65. oldal

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

    A gép úgy vélekedett, hogy ha idegen és sokkal fejlettebb civilizációval találkozunk, az emberiséget nagyon fiatal embernek kell képviselnie.

117. oldal, Heinrich Altov: Meteorok viharában (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

2 hozzászólás
Carmilla >!

Nem, semmiféle kondicionált levegő nem pótolja a gyantás tűlevelek és a napszítta fű illatát, a majdnem fénysebességgel beszáguldott sok-sok milliárd kozmikus kilométer sem feledteti az utcát, amelyen sétálni lehet, és rá lehet mosolyogni a szembejövőkre, a műszerek és masinák semmiféle bölcsen kiszámított szépsége nem szorítja ki az ember szívéből a földi természet buja, vad és gyengéd, élénk, finom és félelmetes szépségét….

16. oldal, Vlagyimir Szavcsenko: Második expedíció a Különös Bolygóra (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

A huszonegyedik században még a Himalájai Űrközpont működött itt, egyike annak a három bázisnak, ahonnan az emberiség a csillagok felé tört. És bár a huszonegyedik század vége felé az űrhajók már a fény sebességének a nulla egész kilenctizedét is elérték, ez még nem okozott jelentős időlassulást. A huszadik század végétől a huszonkettedig század elejéig a kozmoszból öt expedíció tért vissza a Földre.

63. oldal, Alekszandr Kolpakov: Az Eridanus Alfája (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

Az idő kíméletlen áradatában csak a Jövő homályos messzeségébe lehet hajózni.

67. oldal, Alekszandr Kolpakov: Az Eridanus Alfája (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

Az űrhajósok majdnem mindennap koncertet rendeztek, régi és modern költők verseit szavalták, kedvenc regényeikből olvastak fel részleteket, muzsikáltak, vidám jeleneteket adtak elő.

76. oldal, Alekszandr Kolpakov: Az Eridanus Alfája (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

    A fény sebessége nagy, de nem végtelen. A Galaxis távoli körzeteiből több tízezer év alatt jut el hozzánk a fény. Azt látjuk, ami régen volt: minél távolabb esik tőlünk a megfigyelt körzet, annál nagyobb a szakadék időben a látott kép és a valóság között.

131. oldal, Heinrich Altov: Meteorok viharában (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Kapcsolódó szócikkek: galaxis
Carmilla >!

Arányos, magas termetű, egyszerű öltözékű, vidám és elmélyült arcú, szép emberek voltak. Arcuk, testük és mozgásuk szépsége nem az egyikhez bőkezű, másikhoz fukar természet véletlen ajándéka volt, hanem sok-sok tiszta nemzedék során alakult ki, akik életük lelkesítő értelmét a munkában, az alkotásban találták meg…

16. oldal, Vlagyimir Szavcsenko: Második expedíció a Különös Bolygóra (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

Tudjuk, mire képes a kezünk, az agyunk, felépítettük a tudomány pompás palotáját, kínok árán megteremtettük a tökéletes gépeket és automatákat.

47. oldal, Vlagyimir Scserbakov: Szuharev visszatérése (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések

Carmilla >!

     – Mire alapozza, hogy a patkányemberek a kozmoszból érkeztek, és nem a bolygó őslakói?

56. oldal, Ilja Varsavszkij: Orgonaszínű bolygó (Móra/Kárpáti, 1969)

Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában Fantasztikus elbeszélések


Hasonló könyvek címkék alapján

Kuczka Péter (szerk.): Robur 7.
Ransom Riggs: A különlegesek regéi
On Sai: Esővágy
Veronica Roth: A vég és más kezdetek
Alexandra Bracken: Sötét idők
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050
V. Melentyev: Mi volt – holnap?
K. E. Ciolkovszkij: Séta a Holdon
Pierce Brown: Hajnalcsillag
László Endre: Jóholdat, Szíriusz kapitány!