Indián ​halál 16 csillagozás

Rónaszegi Miklós: Indián halál

Új kiadásban jelenik meg Rónaszegi Miklósnak, a kalandos történelmi históriák írójának szép regénye. Virginiába vezeti olvasóit, a jól ismert erdőkbe, kedves indiánjai közé. Izgalmas csatározások, erdei lopakodások, elkeseredett párbajok és derűs pillanatok váltogatják egymást a történetben, amelynek főhőse Pokahontasz, az „indián hercegnő”. Neve jól ismert név Amerika történelmében. Elválaszthatatlan Jamestownnak, az első amerikai angol gyarmat megalapításának históriájától. S ezzel máris érthető, hogy a regény címe nemcsak néprajzi érdekességre utal, hanem jelképes értelemben egy ősi életforma gyengéit is jelzi. Történelmi, néprajzi, természetrajzi hitelesség – mindez csak ráadás. Az Indián halál elsősorban mindvégig lebilincselően izgalmas, érdekes olvasmány, maradandó élmény az indiánregények kedvelőinek.

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1982
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631129306
>!
Tatran, Pozsony, 1968
280 oldal · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1968
280 oldal

Kedvencelte 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
SteelCurtain
Rónaszegi Miklós: Indián halál

Emlékszem karácsonyra kaptam és egyetlen nap alatt kiolvastam.Ez azért még egy izgalmas könyvnél sem mindennapos. Ma is bátran ajánlom mindenkinek, aki tíz év körüli fiúnak akar ajándékot adni. Lányoknál valószínűleg nincs akkora sikere, de közöttük is akadnak olyanok, akik kedvelik ezt a fajta ifjúsági irodalmat.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
s_emese0612

Az indián halál…
Milyen is az? Miért más, mint a fehér emberé?
Az indián csak hősként halhat meg.
A gyávák halálára, a bűnösök halálára az égbolton túli örök vadonságban nincs megbocsátás. Aki küzdelem nélkül hal meg, azt a hős apák és a hajdani ősök, a csatákban elesett nagyszerű harcosok örökké gúnyolják odaát. A gúny, mint óriási szörnyeteg, rohan utánuk, és hiába bújnak előle vihar jajgatásába, korhadó fák odvába, hajnal hidegébe.
Mindenki más hős lehet. Hős az aggastyán, akit szelíd álom közben ér utol az elmúlás. Számtalan csatában hősként viselkedett, ellenség kezétől megmenekült, öregkorára bölcs lett. Csak a hősök lehetnek bölcsek – így tanítja az erdő.
Hős az is, akit betegség pusztít el. A halál ellenség, amellyel a beteg ember megküzd, mielőtt az legyőzné őt.
De jaj annak, akit büntetés ér utol, mert rabolt, gyilkolt, nem teljesítette a parancsot, vagy éppen árulóvá lett!
Százszor is jaj annak, akit az ellenség foglyul ejtett! Szégyenszemre csatában alul maradt, élve jutott az ellenfél kezére – az ilyen harcos számára nem megváltás a halál.
Hacsak…
Ne higgyétek, hogy a kínzócölöp csupán ocsmány kegyetlenkedés eszköze. A csatában szerzett foglyot odakötözik, kezét is, lábát is, hogy mozdulni se tudjon, bátorságát, keménységét kegyetlen próbáknak vetik alá. Szörnyű diadaltáncot járnak körülötte, majd nekiront a tömeg, gúnyolják, mocskolják, nevetnek rajta, asszonyok is, gyermekek is egyaránt. Jön a törzsfőnök, és a szemébe köp; jön a varázsló, és sarat dob reá; jönnek a harcosok, és fűzfából hasított tüskéket döfnek a testébe, nehéz szíjakkal korbácsolják; a gyerekek célba lőnek reá.
Jaj neki, ha kegyelemért könyörög!
Tüstént megölik. Jaj neki, ha szótlanul tűri a kínzásokat, hamar végeznek vele. Akkor odaát is rajta marad a bélyeg, hogy gyáva volt.
Hányszor láttam fogoly harcosokat a kínzócölöpön. Szörnyű sebek borították őket, ömlött testükből a vér, ők mégis tovább ingerelték kínzóikat.
– Gyáva vénasszonyok, a róka is rajtatok nevet! A tomahawkot sem tudjátok fogni, reszket a kezetek…
És azon igyekeztek, hogy fájdalmas sikoltásuk is gúnyos nevetésnek tűnjön.
Helytállni a kínzásban – szörnyű küzdelem ez, amelyet test és lélek egyszerre folytat, és amely hőssé magasztosítja azt, aki más küzdelemben alulmaradt.
Ezért mondottam, a kínzócölöp hőssé avatás. Rettentő tiszteletadás.

85. oldal, Hatodik fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyv
Hosszú Toll: A Sós Sziklák Völgye
Szürke Bagoly: Két kicsi hód
James Fenimore Cooper: A nagy indiánus-könyv
Korda István: A mocsarak visszaütnek
Karl May: Az Ezüst-tó kincse
Celia Rees: Bűbájos Mary
Karl May: A Medveölő fia
B. Traven: Embervásár Mexikóban
Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója