Az ​indián hercegnő (Pokahontasz 1.) 48 csillagozás

Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

„A nagy játszma”, „A hínáros tenger” és „A királynő kalózá”-nak írója ezúttal is távoli időkbe, messzi, kalandos utakra hívja olvasóit. A történet színhelye az első amerikai angol település: Jamestown erődje. Főhőse pedig John Smith kapitány, a Magyarországot is megjárt híres kalandor katona, akit ma méltán tisztel nemzeti hősként Amerika. De nem egyedül csak róla szól a regény. Hiszen előttünk válik a félszeg, álmodozó nyársforgató gyerekből, Tom Savage-ből, megrázó élmények és egy szép szerelem hatására talpig férfi, valóságos hős, és szemünk láttára lesz a nagyravágyó, különös-kedves indián lányból, Pokahontaszból az angol gyarmatalapítás másik hőse: az „indián hercegnő”. Hármuk fordulatos, romantikus históriája egyben Amerika sok véren, kínlódáson keresztültörő első időszakának jelképe is. A titokban, izgalmakban, tengeri viharokban és indián csatákban bővelkedő regényt Szecskó Tamás rajzai díszítik.

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 1983
392 oldal · ISBN: 9631132986
>!
Móra, Budapest, 1979
388 oldal · ISBN: 9631117049 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1973
410 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás

1 további kiadás


Enciklopédia 31


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Amolyan „Robinson Crusoe” érzésem volt a regény olvasása közben, a fejezetek, alatta a „mi történik benne” jelzésekkel, az elmesélés módja. Virginiába utazunk vissza Tom Savage elbeszélésében, aki mint John Smith kapitány apródja vetődik az indiánok földjére, s írja le nekünk mi is volt valójában Pokahontasszal, az indiánokkal és az első (vagyis nem is az első) telepesekkel, hogy éltek, mit rontottak el. Főképp ez utóbbi, mert a kötetből világosan látszik, hogy a fehér ember mennyire kapzsi, egoista, hataloméhes, erőszaktól vissza nem rettenő, pénzéhes figura. Képet kapunk az akkori világról, az emberi butaságról (ismét főként a pénzéhség függvényében), a betegségekről és lehetőségekről. Egy kicsit Tom alakja túlontúl naiv volt a hajón, nem igazán értettem, miért akart állandóan hinni James-nek, akivel már az elejétől nem voltak jóban (én biztos, hogy kerültem volna a vele lévő barátkozást, csevegést és tuti, hogy nem hallgattam volna rá) (még jó, hogy egyszer Smith kiosztja és akkor már okosan viselkedik) :-D

Izgalmas, fordulatos kis regény egy nagy hírű történetről. Kár, hogy Pokahontasz a végén nem hitt Tomnak (nem is értem igazából, miért, hiszen láthatta-átélhette, hogy igazat mondott)…

2 hozzászólás
Agatha>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Én azt hittem, minden Rónaszegi Miklós könyvet olvastam, de ezek szerint ez valamiért hiányzott a könyvtárunkból. Sajnálom, mert biztos, hogy jóval nagyobb élményt jelentett volna akkor mint most – válogatós lettem, na.
Nagyon szeretem az írót, és a stílusával most sem volt baj, inkább azzal, hogy a történet első felére esküszöm, szinte semmi szükség nincs. És kábé addig a mi kis címszereplőnknek sincs se híre, se hamva.
A történetet egy 12 éves árva kisfiú meséli el nekünk, aki az egyik gyarmatosító apródjául szegődik. Nyilván ezzel lehetett volna ezt az alapjaiban véve cseppet sem vidám történetet gyermekbaráttá tenni, de nekem nagyon furcsa volt Tom elbeszélésmódja, olyan kis koravén. Nyilván azokban az időkben gyorsan fel kellett nőni, de nekem nagyon érződött, hogy egy felnőtt adta a szájába a szavakat.
A történet elejéről annyit, hogy elindul egy rakás ember hajón az új világ felé egy új gyarmatot létrehozni, és a hajón megy a politikai huzavona, meg intrikálás, meg nyalizás, hogy kik lesznek benne az új gyarmat kormányzótanácsában.
A kalandok Virginiában kezdődnek igazán, lényegében Pocahontasz történetét olvashatjuk Rónaszegi Miklós tolmácsolásában – és ez nagyon jól sikerült. Hitelesen megírta a telepesek mindennapi életét, és az indiánokat sem valami romantikus módon kezelte, mindenhol jellemző volt a kegyetlenség, a széthúzás, a kapzsiság – valahogy én is így képzeltem Amerika dicső kezdeteit…

Lahara IP>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Újraolvasást után újraértékelt értékelés. Jó, de annyira nem nyűgöz le, mint elsőre, lehet, hogy John Smith törökverő kalandjai kissé túlságosan erőszakosak voltak, és a második megemlítéskor már én is azt kérdeztem, hogy mit keresnek ebben a könyvben. Még akkor is, ha John Smith valóban harcolt a magyarok oldalán a törökök ellen. (Nem maga a cselekedet volt erőszakos, hanem az oktatójelleg, ami néha áradt a könyvből kifele.)
Jó pont viszont annak, hogy habár regény, sőt ifjúsági regény, Rónaszegi igyekezett minél hitelesebb képet kialakítani a korról és Virginiáról, az akkori életről, szemléletről és történelmi tényekről. Ez a könyv sokkal hitelesebb és hihetőbb, mint a Disney cukormázas musicalje (amit különben szeretek). És érdekes, hogy az a rajzfilm sok dologban pont épp az ellenkezője ennek a könyvnek, például a hajnali kukoricatörés versus Disney Pokahontasza megmutatja John Smith-nek, mi az „arany”.

kregina>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Olvasmányos, gördülékeny, szép a stílus. Az emberi természet árnyoldalait jól megragadja az író: tragédiák közepette is egymással marakodnak a szereplők, arra sincsenek tekintettel, akinek az életüket köszönhetik. Ezt ellenpontozza a narrátor és a címszereplő között kialakuló szép barátság.

Dooorka>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Én tavaly olvastam és nagyon tetszett :DD Érdekes,hogy egy fiatal fiú,milyen férfiasan helyt tud állni! :))

SteelCurtain>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Rónaszegi Miklós kiváló mesemondó volt, rengeteg izgalmas kalandregénnyel örvendeztette meg ifjú olvasóit. Kamaszkoromban én is nagy rajongója voltam műveinek, Az indián hercegnő és folytatása, az Indián halál különösen a szívemhez nőtt.

Mircsi P>!
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő

Nekem ez nagyon gyenge volt. A felében szó se volt indiánokról, már amikor hajóztak, de amikor szó volt, a se volt jobb. Untatott.
Értem én, hogy magyar a szerző, de ha magyar témáról akar írni, akkor írjon arról, ha pedig amerikairól ír mégis, akkor nem kellenek ide a magyarok… Még ha tényleg volt is Magyarországon (nem vagyok történész, nem tudom), akkor sem kell fölemlegetni az X ével ezelőtt történteket, mert anélkül is bealszom. Csalódás volt a könyv.


Népszerű idézetek

Jaumijau>!

-Biztosan tudják kegyelmetek, vagy megint csak az eszük szalad összevissza?
-Már kikérem magamnak! Ha a kormányzótanács elnökével beszél, válogassa meg a szavait!
– Nem szoktam megválogatni, tisztelt elnök úr. Egyszerűen nem értek hozzá.

197. oldal

Jaumijau>!

De hát ne várjatok sokat attól, aki mindig csak a tűz mellett kuporogva szőtte álmait, és akinek egyetlen bátorsága, hogy állja az ütéseket… ne várjátok tőle, hogy győztes bajnok legyen.

45. oldal

nagya>!

S egyszerre csak ott álltam a hatalmas tölgyfa alatt.
Ahol ketté ágazik, ott van a kincs.
Felnéztem a lombjukat vesztett ágakra.
Nagyot dobbant a szívem.
A kincs, amelyről gyermekkorom álmait szövögettem. A fa, amelyet annyiszor megálmodtam. Hát minden eljön egyszer, minden álmunk valóra válik. Úgy igaz!
De mégsem! Átkozott legyen az arany, amely megrontja az embereket, átkozott, mert hazugokat nevelt, mert gyilkosokat buzdít, mert tiszta szíveket mocskol! Nem kell! Ezerszer is nem!!

359.

Kapcsolódó szócikkek: arany · emberség · erkölcs · gazdagság · hatalomvágy · pénz · tisztaság · tisztesség
nagya>!

Azt hiszem tehát, hogy a magyaroknak nincs is hazájuk, hanem csak a fejükben meg a szívükben hordozzák a haza képét, úgy, ahogy én anyámról szoktam ábrándozni, aki pedig nincs.

249. oldal

Kapcsolódó szócikkek: haza · hazaszeretet · magyarok, magyarság · Magyarország
Kasztór_Polüdeukész >!

A sas a legmerészebb minden vad között. Magasra repül, és
az erős medve, a vérengző puma, a gyors lábú szarvas csak nézi.

263. oldal Tizennegyedik Fejezet

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · sas
Kasztór_Polüdeukész >!

mérhetetlen gonoszság,
bárgyú nyomorúság a háború, amelyben ember a másik-
nak életére tör – én mondom ezt, aki tudom ám, mit je-
lent meghalni! –, s ebben se pogánynak, se keresztény-
nek nem lehet igazsága isten előtt.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború
Kasztór_Polüdeukész >!

Az igazság olyan, mint a hajnal. Mindig eljön,
ha nem várjuk, akkor is.

361. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hajnal · igazság
Sylvie>!

Megálljatok! Ébredjetek! Hát micsoda köd üli meg szemeteket, micsoda mágia zavarja meg agyatokat? Hát élő ember vagyok én is, húsból és vérből való ember, akihez szólni lehet, és akinek szavát megértitek. Aki együtt örül veletek a világ színeinek, együtt érez veletek, akit szeretni, megérteni és gyűlölni lehet, de megölni nem! Nem!

110-111

gjudit8>!

Aki a természet ölén nő fel, méreg annak minden hazugság.

374-375. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · természet
Kasztór_Polüdeukész >!

– Ej, de nagy kópé vagy te!
Ismét felnevetett, bájosan vad hangján, s bólintott.
– Pokahontasz. – És a homlokára mutatott.
Ebből végképp megérthettem, hogy a pokahontasz dévajkodó, tréfálkozó
valakit jelent.
Az indiánok rendszerint jellemző tulajdonságok alapján
nevezik el gyermekeiket legalább addig, amíg fel nem
nőnek. Akkor új nevet kapnak: maguk választják, vagy a
törzs adja nekik. S meglehet, hogy az életük során még több-
ször is változtatják a nevüket: hol egy álom, hol egy hőstett
emlékére.

211. oldal Tizenkettedik fejezet


A sorozat következő kötete

Pokahontasz sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán
Alberto Vojtěch Frič: A hosszú vadász visszatér
Rick Riordan: Neptunus fia
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Kertész Erzsi: A hógömb fogságában
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás
Póli Matilda: Futó tűz
Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas