Szociolingvisztika 9 csillagozás

Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika

„A szociolingvisztia és a nyelvszociológia különbsége nagyrészt hangsúlykülönbség, azon múlik, hogy a kutatót a nyelv vagy a társadalom érdekli-e jobban, és hogy miben van nagyobb jártassága: a nyelvi vagy a társadalmi struktúrák elemzésében. A két terület közt igen nagy az átfedés, s nem látom értelmét, hogy megpróbáljuk világosabban elválasztani a diszciplínákat, mint amennyire jelenleg elválnak egymástól.”
A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociolingvisztia, a nyelv szociológiája általános fogalmaiba. Nem igényel különösebb nyelvészeti, szociológiai, antropológiai előismereteket, ezért alapszinten is hasznosnak bizonyulhat.

>!
Osiris, Budapest, 2002
364 oldal · ISBN: 9633790468 · Fordította: Pap Mária
>!
Osiris / Századvég, Budapest, 1995
364 oldal · ISBN: 9633790468 · Fordította: Pap Mária

Most olvassa 7

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika

Nagyon sok információt közlő tankönyv. Mind szociológiailag, mind nyelvészetileg alapos, igyekszik minden oldalról körbejárni a nyelv, az ember és a társadalom kapcsolatát. Az evolúciós biológia és pszichológia legújabb megközelítési módjai nagyon hiányoznak belőle, ezért nekem az egész nem állt ösze egy egységes, koherens képpé. Mindent nem is lehet egy könyvbe belezsúfolni, ezért az öt csillag mégis jogos.

>!
eeszter P
Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika

Ebből is tanultam – vizsgáztam, én szerettem ezeket a tantárgyakat.

2 hozzászólás
>!
BZsofi +SP
Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika

Na ez volt az a nyelvészeti szeminárium, amivel a világból ki lehetett volna kergetni. Maga a könyv viszont nem rossz.


Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

…azokban a társalgásokban, amelyeknek férfi és női résztvevői is vannak, a férfiak többet beszélnek, mint a nők. Ha a férfiak férfiakkal beszélnek, a társalgás zöme a versengéssel, az ugratással, a sporttal, az agresszióval és a tevékenykedéssel függ össze. Ha viszont nők beszélnek nőkkel, a téma az én, az érzelmek, a másokkal való kapcsolatok, az otthon és a család. Ha a két nem egymással beszélget, általában a férfiak viszik a vezető szerepet, és hajlamosak elmagyarázni a dolgokat a nőknek, miközben leereszkedőek velük, a nők viszont hajlamosak mentegetőzni. A férfiak gyakran félbeszakítják a nőket, a nők viszont nagyon ritkán…

288. oldal

29 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

A színek neveiről
A színkép folytonos, nincsenek benne szakadások, mi mégis részekre bontjuk, és a különböző részeit elnevezzük különböző színnevekkel. Minden nyelv használ színneveket. „Ha egy nyelvnek csak két színneve van, akkor azok a fekete és a fehér (illetve a sötét és a világos) megfelelői. Ha ezek kiegészülnek egy harmadik névvel, akkor az a piros. A negyedik és ötödik szó a sárga és a zöld lesz. A hatodik és hetedik szó a kék és a barna. Ezek után jönnek az olyan szavak, mint a szürke, a rózsaszín és a bíbor. A technikailag fejletlen társadalmak használják a legkevesebb színmegnevezést. Pl. az új-guineai jalék kettőt, a nigériai tivek hármat. A névadás gyakorlatának hasonlósága az emberi gondolkodás szükségleteiből következik.

206-207. oldal

23 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Hogy melyik ragozást sajátítja el valaki, az szinte teljesen a születés véletlenjén múlik, de ha az történetesen nem a társadalmilag preferált változat, akkor komoly hátrányt jelenthet. A pigdinek (ezek bizonyos nyelvváltozatok) kényelmesen elműködnek ragok nélkül, de nem meglepő, hogy vannak emberek, akik ezek hiányát a nyelvek és beszélőik fogyatékosságának és alsóbbrendűségének tekintik, mint ahogy abban is azt látják, ha valaki nem a preferált (uralkodó, elit, irodalmi, szabvány) nyelvi normát sajátítja el.

62. oldal

7 hozzászólás
>!
cassiesdream

Számos megfigyelő írta le, hogy a nők beszéde eltér a férfiakétól (lásd Báron, 1986).
Azt is meg kell jegyezni, hogy itt szerepet játszik egy elfogultság is: a férfiak beszédét
tekintik normának, és ennek alapján ítélik meg a nőkét.

283. oldal, Nyelv és nem

>!
vargarockzsolt P

Európában az elmúlt ezer évben félelmetesen elszaporodtak a „teljesen kifejlett nemzeti nyelvek”. Időszámításunk kezdete után 900-ban számuk hat volt: a latin, a görög, a héber, az arab, az angolszász (azaz az óangol) és az egyházi szláv. 1225-re ez a szám tizenhétre emelkedett, s nagyjából ennyi maradt a 19. század kezdetéig, miközben persze a nyelvek változtak, mert a héber, az arab, az ófelnémet, a katalán és a norvég vagy elsüllyedtek, vagy inaktívvá váltak, és olyan nyelvek váltották fel őket, mint az angol, a holland, a lengyel, a magyar, a török. A 19. században a teljesen kifejlett nyelvek száma harmincra emelkedett, és azóta is folyamatosan nő. Minden új ország saját új nyelvet akar (pl. finn, ukrán, bolgár, ír, grúz, héber).

311. oldal

22 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Egy francia nem kis biztonsággal arra következtethet, hogy az a férfi egyetemi hallgató, aki rendszeresen tegeződik a nőhallgatókkal, helyeselné az ipar államosítását, a szabad szerelmet, a próbaházasságot, a halálbüntetés eltörlését és a nemzeti, illetve vallási lojalitás eltörlését.

237. oldal

7 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Labov azt találta, hogy egy olyasfajta kérdés, mint az, hogy " Volt már olyan helyzetben, amikor komoly esélye volt annak, hogy meghal? szinte mindig stílusváltást eredményez, a beszélő a gondos beszédről áttér a köznyelvre, és így olyanfajta adatokkal látja el a nyelvészt, amilyeneket keresett.

22-23. oldal

3 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Sajnos gyakran nagyon is befolyásosak azok, akik úgy vélik, hogy egy nyelv standardizálható és örök időkre „rögzíthető”. Gyakran könnyen hozzáférnek a médiához, ahol azon siránkoznak, hogy az angol mondjuk „degenerálttá” és „romlottá” válik, s azt tanácsolják, hogy a beszélők térjenek vissza oda, amit ők egy tökéletesebb múltnak tekintenek. Gyakran tanusítanak ellenállást általuk „veszélyesnek” vélt újításokkal, például egy szent szöveg modern nyelvre való átültetésével vagy egy új szótár kiadásával szemben. Mivel a nyelvek egyik aspektusa a belső változatosság, egy másik pedig az a tény, hogy folyamatosan változnak, nem rokonszenvezhetünk túlzottan az ilyen nézetekkel.

35. oldal

6 hozzászólás
>!
cassiesdream

A nyelveket használó emberek szexisták vagy nem szexisták: a kínaiban, a japánban, a perzsában, a magyarban és a törökben nincsenek olyan szexkülönbségek, mint az angol névmási rendszerben, de azért nehéz lenne azt mondani, hogy azok a férfiak, akik ezeket a nyelveket beszélik, kevésbé szexisták, mint az angolul beszélő férfiak!

285. oldal, Nyelv és nem


Hasonló könyvek címkék alapján

Reinhart Koselleck: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája
Seppo Lallukka: The East Finnic Minorities in the Soviet Union
Kézdi Balázs: A negatív kód
Réger Zita: Utak a nyelvhez
Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink
Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében
Gábor Zaicz (szerk.): Zur Frage der uralischen Schriftsprachen / Вопросы уральских литературных языков
Pap Mária – Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv
Szépe György (szerk.): A nyelvtudomány ma
Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet