Magyarország ​története a XX. században 48 csillagozás

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

A könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt „ nem középiskolás fokon” érdeklődnek.

>!
Osiris, Budapest, 2010
688 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632761794 · Illusztrálta: Sebők László
>!
Osiris, Budapest, 2005
668 oldal · ISBN: 963389719X
>!
Osiris, Budapest, 2004
668 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633895901

4 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 8

Most olvassa 13

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

>!
madárka
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

azt hiszem, nem túlzok, hogy ha azt mondom, hogy az eddigi 3 éves egyetemi pályafutásom legjobb tankönyve volt…

>!
Hanging_Moss_9102
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

A 20. századot ebben a könyvben meglehet ismerni. Bár néha kicsit száraznak éreztem.

>!
marcsy
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

Nekem is főiskolai tankönyvem volt. Jó pár nehéz zh-ra készültem ebből.

>!
Mes
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

Egyetemi tankönyv volt, de bárkinek odaadnám olvasásra. Tényleg jó volt belőle tanulni. ;)

7 hozzászólás
>!
SignorFormica
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

Romsics történészi remeklése. Egy szuszra habzsoltam végig, hogy aztán szemezgessem ízlelgessem finom részleteit. A legfontosabb könyvünk a szerencsétlen és degenerált 20. századunkról.

>!
Rozsomak69
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

A legjobb könyv ebben a témában. Vélhetően az is marad, amíg újabb titkosításokat nem oldanak fel, amik bizonyos gazdasági, társadalmi vagy politikai kérdéseket más megvilágításba nem hoznak.


Népszerű idézetek

>!
apple_pie

Az Egyesült Államok, amely a Pearl Harbor elleni japán támadás következtében a brit hadüzenet másnapján vált hadviselő féllé, Magyarországot és szomszédait a náci Németország olyan vazallus államainak tekintette, amelyekben a kormányok szava és politikája nem tükrözi a lakosság többségének véleményét. Washington ezért nem gondolt hadüzenetre. Az Egyesült Államokkal így Magyarország nem amerikai, hanem magyar kezdeményezésre került hadiállapotba. A német és az olasz kormány sürgetésének engedve Bárdossy László kormányfő ezt 1941. december 12-én közölte az USA budapesti követével. Lépését Roosevelt elnök nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter, Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő – így nyilván soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását jól jellemző és budapesti ellenzéki körökben széltében-hosszában terjesztett – párbeszéd zajlott le:

– Magyarország ugye köztársaság?
– Nem uram, királyság.
– Akkor van királyuk?
– Nincs, tengernagyunk van.
– Akkor van flottájuk?
– Nincs, mivel nincs tengerünk.
– Van valamilyen követelésük?
– Igen.
– Amerikával szemben?
– Nem.
– Angliával szemben?
– Nem.
– Oroszországgal szemben?
– Nem.
– Hát akkor kivel szemben vannak követeléseik?
– Romániával szemben.
– Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
– Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.

255. oldal; III. fejezet: A Horthy-korszak, 7. A második világháborúban (Osiris, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: II. világháború
1 hozzászólás
>!
duracell

A tanítás minden iskolában rövid imával kezdődött és végződött: az ún. Magyar Hiszekeggyel, amely a régi Mo. eljövendő „feltámadását” mint „isteni örök igazságot” véste a diákok tudatába (Hiszek egy Istenben, / Hiszek egy hazában, / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában!).

181. oldal, III. fejezet - A Horthy-korszak

>!
Lunemorte MP

S mégis, akárhogy is, az az egy bizonyos, hogy a magyar nemzet ma is él, és rég elpusztult volna, ha politikai meggondoltsága fenn nem tartja. Sajátságos módon, harcos és tüzes nemzet létére országa megmaradását mindig inkább evvel biztosította és vitte tovább, mint kényszerült vagy virtusos harci tetteivel. Jellemző, hogy európai helyzetét és lehetőségét igazában azzal alapozta meg hogy lemondott a harcról. A fiatal ragadozó madár, megtépázva, de ép karmokkal, fészkébe vonult, nem zsákmányolt többé sőt fészkébe bocsátott idegen szárnyasokat. S azon túl is egész élete a józan megalkuvások sorozata, a lehetőségekkel való folytonos számolás.

Babits Mihály : A magyar jellemről (1939)

>!
apple_pie

Ez a társadalmat urakra és nem urakra, s az urakat is kisebb és nagyobb urakra osztó mentalitás tükröződött a címek és rangok szigorú hierarchiájának továbbélésében, s a külföldiek számára teljességgel felfoghatatlan magyar érintkezési és köszönési formák bonyolultságában. Akkor, amikor Franciaországban már mindenki Monsieur, Madame vagy Mademoiselle, az Egyesült Államokban pedig Mister, Mistress vagy Miss volt, és a főrangúakat jobbára Angliában is egyszerűen csak Ladynek vagy Sirnek szólították, amikor asszony és asszony között a formalizáltabb német világ is csak a gnädige jelző használatával tett különbséget, akkor Magyarországon „Kovácsot” vagy „Kovácsnét”, sőt még „Kovács urat” is csak a társadalom alantas szféráiban lehetett sértődés nélkül keresni. Egyébként el kellett dönteni, hogy az illetőt tekintetes, nagyságos, méltóságos vagy kegyelmes úrnak, illetve asszonynak szólítjuk-e, s ha főnemes volt, akkor azt is, hogy egyszerűen csak gróf vagy báró úrnak, illetve kegyelmes vagy méltóságos gróf, illetve báró úrnak. Horthy Miklósnak a főméltóságú kormányzó úr megszólítás járt. „Jó napot”-tal vagy „Jó napot kívánok”-kal csak kispolgárok és munkások köszöntek egymásnak, illetve az urak a nem uraknak, „Dicsértessék”-kel vagy „Adj'isten”-nel pedig a falusiak. Az egymással egyenrangú és tegeződő urak többnyire úgy üdvözölték egymást, hogy „Szervusz” vagy „Szerbusz”, s ha nem voltak egyenrangúak, vagy nagy korkülönbség választotta el őket, akkor az alacsonyabb rangú, illetve a fiatalabb hozzátette: „Kérlek”, „Kérlek alássan” vagy „Tiszteletem”. A nem urak az urakhoz a rang megjelölése előtt gyakran az „Alázatos szolgája” vagy „Alázatos tiszteletem” megszólítással fordultak, s a cselédek a ház urát és asszonyát egyaránt „Kezicsókolom”-mal üdvözölték. Az 1930-as évek populárisabb légkörében többen javasolták ezen anakronisztikus érintkezési formák felváltását demokratikusabb és uniformizáltabb megoldásokkal. Foganatja ezeknek azonban alig lett.

195. oldal; III. fejezet: Horthy-korszak, 3. Társadalmi viszonyok és életkörülmények (Osiris, 2010)

>!
duracell

Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. […] mi fajunk egyharmadáról örök időkre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk. […] Ha valaki mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek és a győzők az őrzők. […] nekünk más határokra van szükségünk.

237. oldal, III. fejezet - A Horthy-korszak, 6. alfejezet - Külpolitika, hadsereg, revízió

>!
madárka

[Adyról:] Egy új Petőfi Sándor robbant be magyar irodalmi és politikai életbe, egy XX. századi Petőfi, aki legalább annyira forradalmár volt, mint XIX. századi elődje, ám aki ahhoz hasonlóan írt, mint Baudelaire és Verlaine.

I. fejezet, 6.

>!
Gazella P

(…) Keszi Imre pedig Füst Milánt oktatta ki arról, hogy Lenint nem lehet a „homlokán ülő ború” szókapcsolattal illetni, miután Lenin „az optimizmus záloga”.

332. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lenin
>!
LNB

Vezetőjük a 32 éves Kun Béla, volt újságíró és szakszervezeti funkcionárius volt. 1918. december 7-től megjelenő lapjuk, a Vörös Ujság nyíltan hirdette a magántulajdonon alapuló rend, a kapitalizmus megdöntését, s a demokratikus parlamentarizmus felváltását az orosz típusú tanácsrendszerrel. Teljes egyenlőséget, jólétet, a kizsákmányolás megszüntetését ígérték, utópiáikban a tanácsköztársaságok egész Európát körbeölelő internacionalista rendszerében a nemzeti ellentétek jelentőségüket vesztik. Demagóg-populista szólamaikkal a legszegényebb és elesettebb rétegek, a munkanélküliek, a hadirokkantak, valamint az élettapasztalat nélküli romantikus fiatal értelmiségek (pl: galileisták) egyre növekvő számú tömegeit édesgették magukhoz.

>!
LNB

A Monarchia felszámolásának terve az I. világháború utolsó évétől, 1918 tavaszától élvezte a később győztes nagyhatalmak támogatását. Az antant hivatalos álláspontja szerint többé nem volt képes ellátni rendeltetését Németország ellensúlyaként, továbbá mint ütközőállam, az Oroszország felöl megindult bolsevizmus ellenében sem.

>!
LNB

(Trianonról)
Organikus folyamatok eredményeként, a nyelvi-kulturális közösségekre épülő modern nacionalizmus előbb-utóbb a térség összes multietnikus birodalmát – majd államát – felbomlasztotta.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gunst Péter (szerk.): Európa története
Johancsik János: Magyarország külpolitikája 1918–1999
Horváth Jenő – Paragi Beáta – Csicsmann László: Nemzetközi kapcsolatok története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Kardos Gábor – Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog
Marton Péter – Balogh István – Rada Péter: Biztonsági tanulmányok
Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények
Marie-Helen Maras: A terrorizmus elmélete és gyakorlata
Carl J. Jensen – David H. McElreath – Melissa Graves: Bevezetés a hírszerzésbe