2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és idegen hadseregek kezdték megszállni a történelmi Magyarország részben nemzetiségek által lakott peremterületeit. Eközben két forradalom söpört végig az országon: először, 1918 októberétől a Károlyi Mihály vezette demokratikus jellegű, majd 1919 márciusától a Kun Béla nevével fémjelzett szovjet típusú. Mindkettő elbukott, és 1919 őszétől a konzervatív-nemzeti beállítottságú Horthy-rendszer kezdett kialakulni. Nagy sikerű életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik – a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született,… (tovább)
A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak 10 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 11
Kiemelt értékelések
„A történelemmel hivatásszerűen foglalkozók és a munkáik iránt érdeklődő intelligens olvasók számára egyre világosabb, hogy az, amit történelmi tudásnak nevezünk, csak ritkán bizonyosság, gyakran inkább valószínűség, s mint ilyen sem állandó.”
Romsics Ignác neve garancia a jó, történelemmel foglalkozó ismeretterjesztő könyvre. Jelen kötete a Helikon Kiadó által indított életműsorozatának harmadik része, amelyben különböző tanulmányokat olvashatunk az első világháborúval és Magyarország 1918–1919-es történetével kapcsolatban.
A kötet tanulmányai nincsenek egymással összefüggésben, ennek ellenére lehet egybefüggően olvasni, kronologikus sorrendben követik egymást. Bevezetésként egy kisebb historiográfiai összefoglalóval találkozhatunk, amelyben a Horthy-korszak és a szocializmus történetírásának korszakkal kapcsolatos aspektusait foglalja össze, kitérve főleg Szekfű Gyula, Gratz Gusztáv, Mód Aladár és Andics Erzsébet gondolataira. Az első tanulmányban az első világháború historiográfiáját mutatja be száz év távlatából. amelyben kitér a háború technikai fejlődésére is és bemutatja a szembenálló felek első világháborús értelmezéseit a század folyamán. Láthatjuk azt is, hogy a második világháború borzalmai mennyire szorították háttérbe az elsővel kapcsolatos kutatásokat. Egy kisebb kitérőben az Osztrák-Magyar Monarchia felosztására való törekvéseket ismerhetjük meg főleg angol és francia szemszögből, majd ismét visszatérünk az első világháborús harctérre, ahol most a katonák mindennapjaival ismerkedhetünk meg. Ebben képet kaphatunk arról, hogyan étkeztek, menyire nem volt lehetőség a tisztálkodásra és azt láthatjuk, hogy a fronton szemben álló felek olykor nem is nagyon akartak egymással hadakozni, inkább barátkoztak egymással. Ezután következik a kötet leghosszabb tanulmánya, amely még a szerző karrierjének kezdetekor önálló kötetként is megjelent. Ebben a Duna-Tisza közti települések viszonyát vizsgálja az első világháború befejezése után. A szerző alaposságának köszönhetően természetesen megismerhetjük a térség társadalmi és politikai viszonyait, különös tekintettel Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós és Kalocsa vonatkozásában, majd láthatjuk a térség viszonyát a Károlyi-kormányhoz és a Tanácsköztársasághoz. Nagyon részletesen megismerhetjük a Duna melléki ellenforradalom eseményeit, amelyről végül nem tudták megállapítani honnan kezdett terjedni, a történetírás pedig Kalocsát jelölte meg utólag központként. Láthatjuk ennek Szamuely Tibor általi brutális leverését és ezután képet kaphatunk, hogyan változnak meg a politikai viszonyok a Tanácsköztársaság bukása után. A hosszú tanulmány után megismerjük a környék egyik legjelesebb polihisztorának, a tragikus sorsú Budai Dezsőnek az életét és gondolkodását, aki végül a fehérterror áldozata lesz. Egy rövid tanulmányban megismerhetünk Budai Dezsőn kívül még három környékbeli forradalmár-életpályát, Horváth Zoltán, Lőwy Ödön és Valkányi Lajos pályafutását. A kötet zárásaképpen pedig áttekintést kapunk az első világháborút követő magyarországi helyzetről, amelyben megismerjük röviden a nemzetiségek elszakadását, a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság belpolitikai intézkedéseit, utóbbi honvédő háborúját és annak bukását, majd végül az ellenforradalmi rendszer és Horthy Miklós hatalomra kerülését.
A tanulmányok szövege a szerző stílusának köszönhetően könnyen felkelti az olvasó érdeklődését, és nem hiányozhat belőle sokszor az irónia sem. A szerző bőségesen idéz a forrásokból, ezáltal is közelebb hozva hozzánk az adott témát. A Duna-Tisza közének hatalmi-politikai viszonyait tárgyaló hosszú tanulmányt pedig számost táblázat és két térkép teszi még könnyebben érthetővé. A korszak és a szerző munkássága iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány!
Népszerű idézetek
a történészek között folyó háborúnak maradandó nyomai azok az okmányközlések, amelyeket az egyes nagyhatalmak szakemberei tettek közzé hazájuk 1914 előtti diplomáciai törekvéseiről. Ezek közül kiemelkedik a Szovjetunióban megjelent dokumentumközlés, amely a többitől eltérően mentes volt minden kozmetikázástól. Természetesen nem azért, mert a szovjet történészek és levéltárosok jobbak voltak nyugati kollegáiknál, hanem azért, mert a bolsevista hatalomnak a cári politika leleplezése állt érdekében
20. oldal - Az első világháború - Száz év távlatából
A történelemmel hivatásszerűen foglalkozók és a munkáik iránt érdeklődő intelligens olvasók számára egyre világosabb, hogy az, amit történelmi tudásnak nevezünk, csak ritkán bizonyosság, gyakran inkább valószínűség, s mint ilyen sem állandó. Az új források és az új vagy csak eltérő szempontok módosíthatják, és gyakran módosítják is azt, amit a múltból emlékezetre méltónak gondolunk, és cáfolhatják, amiben addig mint bizonyosságban hittünk. Sőt, ezen túlmenően Clio szolgálói egy időben is képesek ugyanarról az eseményről vagy személyről egymással polemizáló vagy egymást kizáró narratívákat előállítani,
19. oldal - Az első világháború - Száz év távlatából
a felkelők zöme esetében nem tételezhető fel a legvégső konzekvenciákig túlságosan végigondolt részvétel. Többük esetében csak arról volt szó, hogy nem akartak katonák lenni, mert – mint a Vörös Őrség nyomozói megjegyezték – attól tartottak, hogy a mezei munkát nem tudják befejezni. Mihelyt a közvetlen fenyegetettség elmúlt, azaz a sorozóbizottságok és a Tanácsköztáraság helyi szerveinek vezetői elmenekültek, nemigen látták közvetlen értelmét a további harcnak. Vulgáris, de jellemző példája ennek a mentalitásnak a Kalocsát megtámadó parasztok egy részének észjárása, akik a város elfoglalása után – irányítóik igyekezete ellenére – hazaindultak, mert az „etetési idő közeledett”.
210-211. oldal - A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-1919-ben
Hasonló könyvek címkék alapján
- Somogyi Győző: Hungarian Soldiers in the World Wars 1914–1918, 1939–1945 / A világháborúk magyar katonái 1914–1918, 1939–1945 ·
Összehasonlítás - Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon 92% ·
Összehasonlítás - Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 93% ·
Összehasonlítás - Gerő András: A béke első hónapja Magyarországon ·
Összehasonlítás - Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért 87% ·
Összehasonlítás - Barta Róbert (szerk.) – Takács Bálint (szerk.): Földváry László első világháborús hadinaplója ·
Összehasonlítás - Carus T.: Az I. világháború nagy csatái ·
Összehasonlítás - Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918–1919-ről ·
Összehasonlítás - Christopher Clark: Alvajárók 97% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 93% ·
Összehasonlítás