A „Rímhányó Romhányi” az ötvenes években a magyar szórakoztatóipar egyik legjelentősebb alakjának számított, a nagyközönség kitűnő konferansziéként szerette meg, aki rímes költeményeivel szórakoztat. Rímeit a legtöbben ma is a Mézga Aladár különös kalandjai, a Kérem a következőt – Dr. Bubó és a Flinstone család rajzfilmekből ismerik.
Romhányi József a nyolcvanas évek elején gyűjtötte össze kiadásra érdemesnek tartott verseit, kötetet formált belőlük, így született meg a Szamárfül. A könyv e kötet bővített, új illusztrációkkal ellátott változata.
16. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján
46. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján
Nagy szamárfül 140 csillagozás
Enciklopédia 4
Kedvencelte 25
Most olvassa 3
Várólistára tette 43
Kívánságlistára tette 28
Kiemelt értékelések
>!
>!
Chöpp 
2 hozzászólás
Többnyire elejétől a végéig tökéletes. Gyakran emlegetett és kézbe vett. Felejthetetlen. Romhányi, a rímhányó. Ennyi.
>!
Jaina
1 hozzászólás
Romhányi gyerekkorom kedvenc meséinek nagy varázslója, emlékszem, hogy még tizenévesen is tátott szájjal hallgattam Frédi és Béni vagy épp a Mézga család bravúros szövegeit. Ez az igazi játék a magyar nyelvvel és ez az igazi zsenialitás.
>!
Vizsla
1 hozzászólás
Remek!
Felejthetetlen eme kedves, szertelen s nemes vers-rengeteg.
Nevetve vettem-tettem eszembe e verseket, melyekkel elfeledtetett elkeseredett kedvem.
:)
>!
mandris
Tavaly olvastam el először teljes terjedelmében a Szamárfület, idén pedig kibővített formában olvastam újra. A legjobb verseket ezért már ismertem, de a korábbi próbálkozásokon is jókat szórakoztam. Romhányi állatversei nagyon szellemesek, a karakterek és helyzetek olykor nagyon emberiek, a ritmusuk és a szellemesebbnél szellemesebb megoldások, szófordulatok pedig nagyban segíti a bevésődésüket, bár én még adós vagyok azzal, hogy bármelyik versét is teljes egészében és hibátlanul vissza tudjam adni. Azért van néhány, ami már egész jól megmaradt.
>!
bonnie9 +SP
Mennyire más Romhányit felnőttfejjel olvasni!
Mert igen, én is a Kőkorszaki szakikon, a Lúdas Matyin, Hófehéren, Mézgáékon, Mekken, Bubón nevelkedtem és a Szamárfület a könyvtárban szamárfülesre olvastam. Gyerekkori emlékek a pók, a teve, a kecske, a nyúl, a szamár és az olvasókönyves társaik.
És akkor itt van ebben a kötetben az a Romhányi,
ki a cenzúrának csak rímeket hány ki,
mibe belekötni veszettül nem tudnak,
de kiadni csak holta után fognak.
Soha nem volt kétséges, mennyire mesterien bánik a szavakkal. A gyerekhangszál-csiklandó, kacagtató, sejtelmes-rejtelmes csodákat már ismertem. Most pedig felfedeztem a mögötte búvó zsenialitást, a bújtatva kiáltott nyílt titkokat és nagy igazságokat a kacaj mögé rejtve.
http://moly.hu/idezetek/201786
http://moly.hu/idezetek/427532
http://moly.hu/idezetek/427512
Szégyen, de csak most tudtam meg, hogy a Macskák fordítása is az ő nevéhez fűződik.
>!
Ingryd ♥
Romhányi stílusa zseniális. Imádom a humorát. Fantasztikusan játszik a magyar nyelvvel és lenyűgözőek a rímei. Kellemes kikapcsolódást nyújt, megnevettet és egyben elgondolkodtat. Kedvenceim az Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát, illetve A teve fohásza. Páromnak pedig a Focimeccs tetszett.
>!
Balázs_Erőss
Pont jókor fogtam neki. Amikor már meg tudnád ölni a munkatársad, mert csak vársz, vársz, vársz és vársz, hogy ő elkészüljön, akkor igazán üdítő volt elolvasni 1-2 szösszenetet. Az a nyelvi vituózitás, ami Romhányit jellemezte, szörnyen hiányzik manapság, bár néha látok fel-felvillani egy-két reménysugarat. Vidám, stresszoldó, vicces, könnyű, nem hízlal, jót tesz az emésztésnek és fényesebb tőle a mosolyod. Fogyaszd bátran!
Népszerű idézetek
>!
Rits 4 hozzászólás
INTERJÚ A FARKASSAL, AKI ÁLLÍTÓLAG MEGETTE PIROSKÁT
Az Új Bárány riportere felkereste Ordast.
Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd.
– Igaz volna ama vád,
hogy ön orvul elfogyasztott egy egész nyers
nagymamát?
– Egy nagymamát? Egy grammot se!
Ez az egész csak Grimm-mese!
– Hogy Piroskát ön falta fel, talán az is hamis
vád?
Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár
harisnyát!
– Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszeltek!
Én még az almát is hámozva eszem meg.
– Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek
mindketten,
mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten.
– Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak
a viskóba.
Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta,
s mivelhogy én evés közben állandóan
vicsorgok,
a vérveres szamócálé a pofámból kicsorgott.
– Én úgy tudtam, önnél szabály,
hogy csak friss húsárut zabál.
– Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve,
zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze.
– És meddig lesz önnél a juhhús is tiltva?
– Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka!
>!
Vizsla 4 hozzászólás
MARHALEVÉL
Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben,
nagyjából ekképpen:
– Hatalmas Barom!
Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztóm tőgyemet,
gondolatom egyre ön körül őgyeleg.
Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, hogy kéj oson
keresztül a rostélyoson.
Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit velem ön tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnekvalómat.
Ám míg önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velőscsontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz ön büszke tenyészállat,
csupa gőg,
mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!
Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám ha mégis kegyes szívvel veszi ezt a levelet,
s megszánja az önért égő tehenet,
válaszoljon hamar rája.
Üdvözli önt a marhája.
Ím a levél. Ráírva a kelte.
Az úton a posta előtt le is pecsételte.
De a postáskisasszony nem vette fel…
>!
Rits 11 hozzászólás
FOCIMECCS
Huszonkét esztelen,
félmeztelen
egyén,
egymás hátán-hegyén
nyüzsög lenn a pályán.
Mások mája táján
taposnak,
és, ha elég laposnak
lát a bíró minden egyest,
megítél egy tizenegyest.
…
Kapcsolódó szócikkek: futball
>!
Rits
DIVATKERESKEDÉS
Ajtó nyílik, belép egy hölgy,
terebélyes, akár a tölgy.
Öleb ölén. Ökölnyi.
Girhes, meg fog dögölni.
…
>!
Qwerf
Veszélyes mese
Csörtetve üldözte egy nagyvad a nyulat,
míg azt elnyelte egy hosszú kanyarulat,
a némán lapulva leskellő kobra
ott várt moccanatlan, mint önmaga szobra.
Így hát vedd alapul:
A nagy veszély csörtet, a még nagyobb lapul.
>!
bonnie9 +SP 2 hozzászólás
Új struccpolitika
Egy strucc úgy vélte,
hogy különb társainál,
eltökélte tehát,
hogy karriert csinál.
Hogy ezt gyorsan vigye véghez,
úgy döntött, hogy ellenzék lesz,
és mint egyszemélyes tábor
elszakad a gyáva struccpolitikától.
Szembe is fordult
a többivel dohogva,
és onnét fúrta be
fejét a homokba.
38. oldal
>!
Emmi_Lotta IMP
A BŰNBÁNÓ ELEFÁNT
Az elefánt elmélázva
a tópartra kocogott,
és nem vette észre lent a
fűben a kis pocokot.
Szerencsére agyon mégsem
taposta,
csak az egyik lábikóját
egyengette laposra.
– Ej de bánt, ej de bánt!
– sopánkodott az elefánt.
– Hogy sajnállak,
szegényke!
Büntetésül te most tízszer
ráhághatsz az enyémre!
96. oldal
>!
Emmi_Lotta IMP
PARAINESIS, MELYET EGY LÉGY INTÉZ LEENDŐ FIÁHOZ
– Már egy hete
vagy te pete!
Legyen már belőled légy!
Legyen,
mint minden legyen,
rajtad is hat láb
legalább.
Szárnyaid is legyenek,
a fene egye meg!
– Mert ha légy vagy, légy
légy!
– mondta vagy száz légyöltő
előtt a költő.
Beszédében tartott egy kis szünetet,
mert a kis légy éppen akkor született.
Aztán befejezte atyai intelmét:
– Kerüld el azt mindenképp,
ami ragacsosan tapad.
Menj! A mai naptól magad
szerzed meg az eledeled.
Legyek ura legyen veled!
A tanácsok ellen a kis légy nem lázadt,
de oly lámpalázat
érzett még a legelső faláskor,
mit egy színész is csak nehezen palástol.
Bele is sült rögtön – a mákos kalácsba.
Nem hallgatott az atyai tanácsra.
44-45. oldal
>!
Emmi_Lotta IMP
IRKAFIRKA EGY BIRKÁRÓL
Egy kényelmes birka unta,
hogy nyomja az irhabunda.
Úgy gondolta, hogy csak nyerhet,
ha nem visel többé terhet.
Éppen arra szállt pár moly, hát
felkínálta loncsos bolyhát.
– Gyertek, ti sok mafla, mind!
Ez nem látott naftalint! –
Szólt a molyné: Gyerünk, apjuk!
Zabálhatunk tiszta gyapjút! –
És mi történt a lustával?
Tanulság lett, galuskával…
63. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán 90% · Összehasonlítás
- Tóth Krisztina: Állatságok 78% · Összehasonlítás
- Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz 92% · Összehasonlítás
- Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet 92% · Összehasonlítás
- Dolák-Saly Róbert: Én vagyok a kedvenc állatom 93% · Összehasonlítás
- Kibédi Ervin: Állatságaim, emberségeim · Összehasonlítás
- Fodor Ákos: Képtelenkönyv 95% · Összehasonlítás
- Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen 91% · Összehasonlítás
- Varró Dániel: Szívdesszert 90% · Összehasonlítás
- Lackfi János – Vörös István: Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta 85% · Összehasonlítás