La ​petite fille qui avait avalé un nuage grand comme la tour Eiffel 2 csillagozás

Romain Puértolas: La petite fille qui avait avalé un nuage grand comme la tour Eiffel Romain Puértolas: La petite fille qui avait avalé un nuage grand comme la tour Eiffel

Alors que la jeune et jolie factrice parisienne Providence Dupois s’apprête à partir en Afrique chercher la petite fille qu’elle aime le plus au monde, un volcan islandais se réveille, paralysant l’ensemble du trafic aérien européen. D’aéroport en monastère tibétain, commence alors pour elle le plus haletant et le plus prodigieux des voyages. L’amour donne des ailes. Êtes-vous prêt à vous envoler ?

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Le Livre de Poche, Párizs, 2016
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9782253098676

Kiemelt értékelések

napi_könyv>!
Romain Puértolas: La petite fille qui avait avalé un nuage grand comme la tour Eiffel

Bevallom, a könyv csalódást okozott nekem egészen addig, míg el nem értem az utolsó néhány oldalhoz. Ugyanettől a szerzőtől olvastam korábban az A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt című regényt, ami könnyed, abszurd humorával tárgyal egy igen komoly problémát. Ennél a regénynél azonban úgy éreztem, hogy az abszurditás már nem olvadt bele olyan jól a valós világba, gyakran erőltetettnek éreztem. Túl könnyed, túl humoros, túl abszurd próbált lenni (pl: a sajtból pulóvert kötő, Provence-t repülni tanító Imádkozó Sáskák buddhista szerzetesek rendje például), ezzel pedig azt érte el, hogy valójában csak egyszer-kétszer nevettem fel.
A könyv utolsó néhány oldalához érve azonban minden megváltozott, az egész történet teljesen új kontextusba került, így pedig egyszerűen fantasztikussá vált számomra a mű.

A regény úgy kezdődik, hogy egy fiatal férfi betér egy fodrászatba, ahol hajvágás közben meséli el Providence történetét. Azt hittem eleinte, hogy ez csupán a felvezetéséhez szükséges, így a jelentnek nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. A regény során többször is visszatérünk a fodrász szalonba, egy-egy megjegyzés erejére, a zárójelenet is ott játszódik, ami pedig kulcsfontosságú. Rosszul tettem, hogy csupán szerkezeti elemnek tartottam, hiszen éppen a történet elmesélésének valódi oka miatt válik olyan varázslatossá az egész regény.

Addig egy abszurd – néhol már-már a fantasyt súrolva – történet, amely az anyai szeretet erejéről szól, két egymást tiszta szívből szerető ember megható kapcsolatáról, a reményről. A sok „varázslatos” és hihetetlen elem azonban beárnyékolja ennek a tiszta érzésnek a fényét, és inkább egy nagyon furcsa kalanddá teszi az egészet, amibe egy-egy társadalomkritikát is beszúrt a szerző (az államfők légi balettje nagyon tetszett nekem). Az utolsó néhány oldal azonban az egész történetet átértelmezi, új jelentéstartalommal ruházza fel. Az összes túlzás, abszurditást értelmet nyer, és megtölti megbánással, lelkiismeret furdalással, vágyakozással, gyengéd szeretettel és megbocsátással.

A regény végére érve a könnyekig meghatódtam, megfeledkeztem az olvasás közben érzett elégedetlenségről. Nincsen ennek a könyvnek olyan fontos, mély üzenete, mint a fent említett regénynek, nem is olyan vicces, de mindenképpen képes magával ragadni az olvasót, és gondolkodóba ejteni: van e megbocsátás, mitől válik valami megbocsáthatóvá? Ezek a kérdések keringtek a fejemben, miután letettem a könyvet, amelyet egy ültömben olvastam ki.


Népszerű idézetek

napi_könyv>!

Parce que la vie, c'était un peu comme la mayonnaise. Faite de choses simples, comme des jaunes d'oeuf et de l'huile, et qu'il ne fallait surtout pas brusquer, mais qu'un effort régulier transformait en le plus savoureux des mélanges.

48. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Olivier Bourdeaut: En attendant Bojangles
Tijan: Toi + Moi + Lui
Nicolas Barreau: La Vie en Rosalie
Elizabeth Gilbert: Mange, prie, aime
Jennifer L. Armentrout: Jeu de patience
Antoine Laurain: La femme au carnet rouge
Casey McQuiston: My Dear F***ing Prince
Elle Kennedy: The chase (francia)
Mariana Zapata: Et puis quoi encore!
Helen Fielding: Bridget Jones Baby