Lady ​L. 188 csillagozás

Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L.

Lady L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres „Koszorús Költőt”, és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás – az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete – nemcsak az angol királyi ház „Koszorús Költőjét” döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt.

A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Eredeti megjelenés éve: 1958

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa · Lektúra könyvek Kriterion

>!
Park, Budapest, 2015
208 oldal · ISBN: 9789633552551 · Fordította: Bognár Róbert
>!
Park, Budapest, 2015
206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552254 · Fordította: Bognár Róbert
>!
Fiesta / Saxum, Budapest, 1997
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639084107 · Fordította: Dániel Anna

8 további kiadás


Enciklopédia 50

Szereplők népszerűség szerint

Lady L. · szerető


Kedvencelte 13

Most olvassa 9

Várólistára tette 107

Kívánságlistára tette 48

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Bleeding_Bride IP>!
Romain Gary: Lady L.

Gendernácik figyelmébe ajánlanám az ismerkedést Lady L.-vel.
Nem értettem egyet az ideológiai kötődésével, de kedves emancipuncik tanulhatnának tőle. Egy erős, okos nőnek olyan fegyverraktára van, ami a férfiaknak sosem lesz, és ahelyett, hogy meg akarna tanulni állva pisilni és ebből bajnokságot nyerni, egy világot vezet az orránál fogva, azzal ami számára adatott.
Rögeszmés? Kicsit az. Viszont zseniális egy nőszemély. Szimpatikus amit tesz és ahogyan? Szó se róla. Be kell ismerjük, hogy ehhez igenis erő és ész kellett? Minden további nélkül.
A végkifejlet meg valami eszméletlen jó, mindenre gondoltam az elején, hogy mi is az ő kis kuckója, csak arra nem, ami kiderült, hangosan felnevettem. Lady L. nem hazudtolta meg magát, és akkor is hű volt az elveihez és érzéseihez, amikor azoknak tán nem volt értelme sem. Viszont imádom, szeretnék vele hosszan beszélgetős kávézgatni.

A kötet olvasása közben egyébként felmerült bennem, hogy vajon miért van az, hogy az elmúlt 2-3 század férfi írói képesek voltak igazi, zseniális nődémonokat életre kelteni a lapokon, míg a mai női szerzők, a feminizmus „aranykorában”, egyre inkább csak alárendelt, nyámnyám, cuki naivákra képesek, akiknek minden céljuk a herceg megjelenése fehér lovon? No, de hát ez csak úgy kikívánkozott, meg nem volt rá jobb alkalmam, hogy kiírjam magamból.

7 hozzászólás
Bla IP>!
Romain Gary: Lady L.

Lady L. az elegáns és immár idős lady fényűző angliai főúri birtokán visszatekint kalandokkal teli életpályájára. Pedig valaha más néven, ledér párizsi fruskaként nem így indult neki a világnak! De minden egy csapásra megváltozott, amikor belépett életébe egy szívtipró anarchista, akinek egyetlen pillantás elég volt, hogy bármelyik leányt levegye a lábáról. S mialatt a zsaruk és anarchisták fogócskát játszanak egymással, L. megpróbál magának boldogságot lopni, amikor és ahol csak lehet. Megérkezik az álombeli herceg is egy lord képében, aki vagyont, hírnevet és biztonságot ígér, s ilyen ajánlatot nem lehet visszautasítani. De ugyanakkor ott van az egyetlen igaz szerelem…A végletek találkoznak itt, a tökéletesség követelése zsarnokságba csap át, s e rögeszme kettős síkon mérkőzik a valósággal. E kötet kis szerelmi drámája gúnyos kritikája az anarchista mozgalomnak. A két főszereplő figurája túlmutat önmagán, nekem Annette-Diane – aki utcalányból lett hölggyé – az életigenlésével és ironikus bölcsességével a lét folytonosságát védi, amikor fellázad a rögeszme megtestesítője ellen…
Kitűnő krimi, kalandregény, társadalombírálat egyben ez a kis kötet, nagyon érdemes elolvasni, sőt az 1965-ben világsztárokkal belőle készült filmet megtekinteni…

Lunemorte P>!
Romain Gary: Lady L.

Félre innét, hitvány népség! Megjött Lady L., a szépség! Koszorús Költőként tollat s papírt ragadok, megírom mindazt, amit adhatok. Anarchizmus, szerelem? Hogy áll össze a kettő hirtelen? Borúra unalom? A könyvtől ez várható. Kellett-e nékem ez? Biztosan, csak értelmét meg nem lelem. Kicsoda ez a lady? Okosnak tűnt meg szépnek is. Kiábrándultam belőle mégis. Borzadok jellemétől, nem akarok ismerni ily hitvány nőt. Eldobom a tollat, gyűröm a papírt azonnal, többi közé mehet, porosodhat nyugodtan…

Citrompor>!
Romain Gary: Lady L.

Régi adósságom volt ennek a könyvnek az elolvasása, amiből van egy viharvert, ’65-ös példányom. Az író eddig olvasott könyvei nagy hatással voltak rám, A virradat ígérete c. önéletrajzi ihletésű regénye az egyik kedvenc könyvem. Szóval korábban már nagyon magasra tette a lécet, amit sajnos a Lady L. nem tudott megugrani, kicsit csalódással tettem le a könyvet.

Kedvelem ha egy szereplőnek csípős a humora, szarkazmusát sem palástolja, és van az élethez egyfajta, talán könnyelműnek, lazának tűnő hozzáállása, amiben a külső szemlélő nem lát semmilyen erőlködést, de mégis hihetetlenül tudatos, céltudatos. Lady L. is ilyennek tűnik elsőre. Sziporkázó, szemtelen, ravasz és életrevaló. De mégis! Eleinte bosszantóan naiv, majd álszent, másokat kihasználó, bestiális perszóna lesz. Ambivalens nekem az egész karakter, ld. pl. https://moly.hu/idezetek/812164. Egyre inkább unszimpatikussá vált számomra.

A történet maga érdekes is lehetett volna számomra. Abban az időszakban játszódik, amikor anarchista (és terrorista) csoportosulások megpróbálják felforgatni Európa és Oroszország évszázados rendjét, nemes eszméket tűzve zászlajukra. Hasonló motívumok sokszor bukkannak fel a Fandorin sorozatban is, ezért eleinte kíváncsivá tett ez a furcsa kompánia. Azonban nem volt elég érdekes, sőt, sok helyen túlzottan sokat filozofált és dagályossá is vált. Untam. Ha nem a Klubra olvasom, akkor nem biztos, hogy újra előveszem, közel fél hónap kihagyás után. A vége, amit többen Poe-i csattanónak is aposztrofáltak, bevallom: nem volt rossz. Frappáns, az utolsó oldalakon már elég kiszámítható, de mégis meglepő. „Ez aztán már döfi!” – gondoltam magamban, touché! Azonban mégsem mentette meg számomra összességében a történetet. Kár.

>!
Európa, Budapest, 1965
226 oldal · keménytáblás · Fordította: Dániel Anna
DaTa>!
Romain Gary: Lady L.

Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyűn mindent bevalljak,
S hogy büszkén ne hallgass te meg.

Kellett nekem beléd szeretnem,
Kellett, hogy meggyötörj,
Hogy bálványozzalak szívemben,
S hogy te viszonzásul megölj

Ezzel a verssel vezeti fel és zárja is le a végén Romain Gary ezt a nagyszerű történetet. Azért elég erős felütés, valljuk be, tökéletesen megmutatja a hangulatot, amire számíthatunk a későbbiekben.

80 éves Lady L., az angol arisztokrácia köztiszteletben álló, nagyra becsült tagja, amikor megtudja, a birtok végén álló kis lerti lakot bontásra ítélik. Tiltakozása lepereg gyermekeiről, így segítséget kér öreg hódolójától, a Koszorús Költőtől. Neki meséli el az életét, s a lapokon felsejlik egy nagy titok. A lady, s a kerti lak titka.

Izgalmas, fordulatos, szépen megírt történet. Gary/Ajar nagy író, az „Előttem az élet” és a „Salamon király szorong” igazi mestermű. Ez egy picivel elmarad attól a két regénytől. De csak egy nagyon picivel. 4,5 csillag azért kijár neki. De még hogy!

Szürke_Medve>!
Romain Gary: Lady L.

Cinikus, mindent kritizáló könyv ez, és én noha nem szeretem a cinikus embereket, mert könnyű velük felületesen egyetérteni, komoly dolgokra azonban alkalmatlanok, mégis jól szórakoztam rajta. Egy szórakoztató skicc az 20. század első felének európai társadalmáról, a legfelső rétegektől le egészen az alsó rétegekig. Lerántja a lepelt az képmutatásról és az álszentségről, és azt szórakoztató módon teszi, kiderül hogy mindig van egy átvitt vagy nagyon is valós értemben vett csontváz a szekrényben, de nem ad választ arra hogy hogyan is kellene akkor csinálni… Mert szerintem ha valaki rángatja a lepleket, akkor vegye a fáradtságot és mondjon jobbat, vagy ha erre nem képes, (Mint derék "koszorús költőnk") akkor hagyja úgy ahogy van,… esetleg segítsen is ott tartani :D

Ennek ellenére nagyon szórakoztató kis krimi…

sztinus>!
Romain Gary: Lady L.

Nem írok hosszú előzményeket, tetszett.
Bár ezt nem az elején döntöttem el, kb. a 40. oldaltól nem tudtam abbahagyni.
Őladységétől szeretnék ilyen iróniát tanulni, nem tudom hányszor mosolyodtam el a szuper zseniális árnyalt mondataitól.

gybarbii>!
Romain Gary: Lady L.

Nagyon szerettem olvasni a könyvet, imádtam a hangulatát. Lady L. története pedig igazán magával ragadó…
Megismerkedünk a kis Annette-tel, aki egy sikátorban született, utálta Szabadságot és Egyenlőséget, utcalánynak állt, majd összeismerkedett Alphonse Lecoeur-val és Armand Denis-vel. Később találkozunk Camoëns gróf bánatos özvegyével Svájcban, aki teljesen belebolondult Armand-ba, ám mégis hozzáment Dickyhez, Glendale hercegéhez, hogy születendő gyermekének megfelelő jövőt biztosíthasson… Majd megismerjük Diane-t, aki óriási áldozatot hozott, elnyomta minden érzelmét, félretette szerelmét, és úgy döntött, egy icipicit segít a világon…
"Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek […]"
Pontosan így érzek a könyvvel kapcsolatban! Lebilincselő történet egy nőről, akit megedzettek és megkeményítettek az évek és a csalódások. Lady L. egy igazi „tökös” nőszemély, aki 80 éves korában végül úgy dönt, hogy elmeséli történetét és a kerti lak titkát a Koszorús Költőnek…

Ildó>!
Romain Gary: Lady L.

     Háh, ez a könyv! :D Csak azért tartott eddig az olvasása, mert közben egy kisebb olvasási válságot éltem meg, egyáltalán nem a könyv hibája volt. Miután újra megjött a kedvem az olvasáshoz, gyorsan a végére értem, olvastatta magát.
     Lehet Lady L.-lel szimpatizálni, vagy el is lehet ítélni tetteit, de egy valami biztos: nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Ahhoz, amit elért élete során, nem mindenki tudná utána csinálni, talpraesettség, szerencse, jó döntések, ész kell hozzá. A jó időben, jó helyen volt tipikus esetén ez túlmutat, hisz minden lehetőséget meg kellett ragadnia. Maga az élettörténete nem is olyan váratlan, mi mással tudná leginkább megdöbbenteni a sznob angol uralkodóosztályt, mint amit elmesél. Na de az utolsó sora, az mindet visz.
     spoiler

pikkupilvi P>!
Romain Gary: Lady L.

A könyv tartalmával kapcsolatban évekig tévképzetem volt, ami miatt halogattam is az olvasást. Pedig érdekesen megírt összecsapás az elvakult idealista és az őérte rajongó nő között. Lady L a jég hátán is megélő, felkapaszkodott, de okos nő, aki tudta, mikor kell a jobbik eszét elővenni. Ajánlom!


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Az élet furcsa meglepetéseket tartogat.

14. oldal (Európa, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: élet
1 hozzászólás
Ardnazil P>!

A férfiak sose akkor tesznek rosszat, mikor letolják a nadrágjukat…Ezt csak a polgári morál papolja. Mikor az igazi disznóságokat csinálják, felöltöznek. Egyenruhát vagy zsakettet öltenek fel. Csupasz seggel senki nem bűnözik

enyingtolbalra>!

Az idő nem vénít meg, csak ránk kényszeríti maskaráját.

14. oldal

krlany IP>!

A nagy festők mindent elszedtek tőle. Turner a fényt lopta el, Boudin a levegőt meg az eget, Monet a földet és a vizet; Olaszország, Párizs, Görögország oly temérdek sok falon látható, hogy közhellyé vált; amit nem festettek meg, arról fényképet készítettek, az egész földkerekség egyre inkább azokhoz az elnyűtt nőkhöz hasonlít, akiket túl sok kéz vetkőztetett le.

7. oldal

7 hozzászólás
latinta P>!

A gyerekek felnőttkorukban a legkellemetlenebbek, az ember agyára mennek a „problémáikkal”: pénz, adó, politika.

19. oldal, Első fejezet (Park, 2015)

Citrompor>!

[…] az előkelőségek nem restellnek gazemberrel érintkezni, ha a gazember jó modorú, és nagyvonalúan költi a pénzét.

40. oldal (Európa, 1965)

2 hozzászólás
krlany IP>!

[…] ha egy ember igazán szabad akar lenni, annak az eszméivel is szabadon kell bánnia, nem lehet csak a puszta logika útján járni, még a puszta igazságén sem, minden gondolat, tett körül legyen egy kevés emberi mozgásszabadság. Talán felül kell emelkedni az eszméinken, a meggyőződésünkön is, ha szabad emberek akarunk maradni. Minél hajthatatlanabb egy gondolkodásmód, annál inkább börtönné válik; az élet tele van ellentmondásokkal, megalkuvással, időleges egyezkedésekkel, s a nagy elvek egyaránt alkalmasak arra, hogy beragyogják és felégessék a világot.

117. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
1 hozzászólás
regulat>!

…röviden az emberiség sokkal több becstelenséget követ el a fejével, mint az altestével.

27. oldal

Lunemorte P>!

A teázáson kívül igazán nem lehet mást kezdeni az angolokkal.

18. oldal (Európa, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: angol
latinta P>!

Lady L. ma már tudta, hogy ellentmondás volt aközt, amire Armand tanította, és ahogy élte az életét: abszolút szabadságot hirdetett, és egy eszme rabja volt. Nem lehet abszolút szabad, aki elköteleződik valamely eszme iránt. Minden ideológia, még az abszolút szabadság ideológiája is kizárja a szabadságot.

134. oldal, Tizedik fejezet (Park, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: szabadság

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka
Mark Twain: Puddingfejű Wilson
Rhys Bowen: Holttest a könyvesboltban
Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása
Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz
Janet Evanovich: A négy fejvadász
Gail Carriger: Szívtelen
Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon
Molnár Anna Lujza: Betli