Lady ​L. 152 csillagozás

Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L. Romain Gary: Lady L.

Lady L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres „Koszorús Költőt”, és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás – az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete – nemcsak az angol királyi ház „Koszorús Költőjét” döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt.

A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Eredeti megjelenés éve: 1958

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek, Lektúra könyvek

>!
Park, Budapest, 2015
208 oldal · ISBN: 9789633552551 · Fordította: Bognár Róbert
>!
Park, Budapest, 2015
206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552254 · Fordította: Bognár Róbert
>!
Fiesta / Saxum, Budapest, 1997
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639084107 · Fordította: Dániel Anna

7 további kiadás


Enciklopédia 47

Szereplők népszerűség szerint

Oscar Wilde · Lady L. · Claude Monet · Eugene Boudin · Gabriele d'Annunzio · Pjotr Alekszejevics Kropotkin · szerető · William Turner


Kedvencelte 11

Most olvassa 7

Várólistára tette 98

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Bleeding_Bride ISP
Romain Gary: Lady L.

Gendernácik figyelmébe ajánlanám az ismerkedést Lady L.-vel.
Nem értettem egyet az ideológiai kötődésével, de kedves emancipuncik tanulhatnának tőle. Egy erős, okos nőnek olyan fegyverraktára van, ami a férfiaknak sosem lesz, és ahelyett, hogy meg akarna tanulni állva pisilni és ebből bajnokságot nyerni, egy világot vezet az orránál fogva, azzal ami számára adatott.
Rögeszmés? Kicsit az. Viszont zseniális egy nőszemély. Szimpatikus amit tesz és ahogyan? Szó se róla. Be kell ismerjük, hogy ehhez igenis erő és ész kellett? Minden további nélkül.
A végkifejlet meg valami eszméletlen jó, mindenre gondoltam az elején, hogy mi is az ő kis kuckója, csak arra nem, ami kiderült, hangosan felnevettem. Lady L. nem hazudtolta meg magát, és akkor is hű volt az elveihez és érzéseihez, amikor azoknak tán nem volt értelme sem. Viszont imádom, szeretnék vele hosszan beszélgetős kávézgatni.

A kötet olvasása közben egyébként felmerült bennem, hogy vajon miért van az, hogy az elmúlt 2-3 század férfi írói képesek voltak igazi, zseniális nődémonokat életre kelteni a lapokon, míg a mai női szerzők, a feminizmus „aranykorában”, egyre inkább csak alárendelt, nyámnyám, cuki naivákra képesek, akiknek minden céljuk a herceg megjelenése fehér lovon? No, de hát ez csak úgy kikívánkozott, meg nem volt rá jobb alkalmam, hogy kiírjam magamból.

6 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Romain Gary: Lady L.

Félre innét, hitvány népség! Megjött Lady L., a szépség! Koszorús Költőként tollat s papírt ragadok, megírom mindazt, amit adhatok. Anarchizmus, szerelem? Hogy áll össze a kettő hirtelen? Borúra unalom? A könyvtől ez várható. Kellett-e nékem ez? Biztosan, csak értelmét meg nem lelem. Kicsoda ez a lady? Okosnak tűnt meg szépnek is. Kiábrándultam belőle mégis. Borzadok jellemétől, nem akarok ismerni ily hitvány nőt. Eldobom a tollat, gyűröm a papírt azonnal, többi közé mehet, porosodhat nyugodtan…

>!
Citrompor
Romain Gary: Lady L.

Régi adósságom volt ennek a könyvnek az elolvasása, amiből van egy viharvert, ’65-ös példányom. Az író eddig olvasott könyvei nagy hatással voltak rám, A virradat ígérete c. önéletrajzi ihletésű regénye az egyik kedvenc könyvem. Szóval korábban már nagyon magasra tette a lécet, amit sajnos a Lady L. nem tudott megugrani, kicsit csalódással tettem le a könyvet.

Kedvelem ha egy szereplőnek csípős a humora, szarkazmusát sem palástolja, és van az élethez egyfajta, talán könnyelműnek, lazának tűnő hozzáállása, amiben a külső szemlélő nem lát semmilyen erőlködést, de mégis hihetetlenül tudatos, céltudatos. Lady L. is ilyennek tűnik elsőre. Sziporkázó, szemtelen, ravasz és életrevaló. De mégis! Eleinte bosszantóan naiv, majd álszent, másokat kihasználó, bestiális perszóna lesz. Ambivalens nekem az egész karakter, ld. pl. https://moly.hu/idezetek/812164. Egyre inkább unszimpatikussá vált számomra.

A történet maga érdekes is lehetett volna számomra. Abban az időszakban játszódik, amikor anarchista (és terrorista) csoportosulások megpróbálják felforgatni Európa és Oroszország évszázados rendjét, nemes eszméket tűzve zászlajukra. Hasonló motívumok sokszor bukkannak fel a Fandorin sorozatban is, ezért eleinte kíváncsivá tett ez a furcsa kompánia. Azonban nem volt elég érdekes, sőt, sok helyen túlzottan sokat filozofált és dagályossá is vált. Untam. Ha nem a Klubra olvasom, akkor nem biztos, hogy újra előveszem, közel fél hónap kihagyás után. A vége, amit többen Poe-i csattanónak is aposztrofáltak, bevallom: nem volt rossz. Frappáns, az utolsó oldalakon már elég kiszámítható, de mégis meglepő. „Ez aztán már döfi!” – gondoltam magamban, touché! Azonban mégsem mentette meg számomra összességében a történetet. Kár.

>!
Európa, Budapest, 1965
226 oldal · keménytáblás · Fordította: Dániel Anna
>!
Aigi P
Romain Gary: Lady L.

Lady L. fityiszt mutat a képmutatóknak azzal, hogy élete vége felé leleplezi önnön kacskaringós, eltitkolt előéletét az udvari bolond, akarom mondani költő „barátja” előtt. Nagyon merész és hát cseppet sem képmutató cselekedet. Kalandos ifjúsága, szerelme, melyre az anarchia borított finom fátylat, pedig villámgyorsan fullad a teljes érdektelenségbe. Túl nagyok voltak az elvárások. Salamon király már nem csak szorong, szomorú is.

1 hozzászólás
>!
DaTa P
Romain Gary: Lady L.

Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyűn mindent bevalljak,
S hogy büszkén ne hallgass te meg.

Kellett nekem beléd szeretnem,
Kellett, hogy meggyötörj,
Hogy bálványozzalak szívemben,
S hogy te viszonzásul megölj

Ezzel a verssel vezeti fel és zárja is le a végén Romain Gary ezt a nagyszerű történetet. Azért elég erős felütés, valljuk be, tökéletesen megmutatja a hangulatot, amire számíthatunk a későbbiekben.

80 éves Lady L., az angol arisztokrácia köztiszteletben álló, nagyra becsült tagja, amikor megtudja, a birtok végén álló kis lerti lakot bontásra ítélik. Tiltakozása lepereg gyermekeiről, így segítséget kér öreg hódolójától, a Koszorús Költőtől. Neki meséli el az életét, s a lapokon felsejlik egy nagy titok. A lady, s a kerti lak titka.

Izgalmas, fordulatos, szépen megírt történet. Gary/Ajar nagy író, az „Előttem az élet” és a „Salamon király szorong” igazi mestermű. Ez egy picivel elmarad attól a két regénytől. De csak egy nagyon picivel. 4,5 csillag azért kijár neki. De még hogy!

>!
sztinus P
Romain Gary: Lady L.

Nem írok hosszú előzményeket, tetszett.
Bár ezt nem az elején döntöttem el, kb. a 40. oldaltól nem tudtam abbahagyni.
Őladységétől szeretnék ilyen iróniát tanulni, nem tudom hányszor mosolyodtam el a szuper zseniális árnyalt mondataitól.

>!
gybarbii
Romain Gary: Lady L.

Nagyon szerettem olvasni a könyvet, imádtam a hangulatát. Lady L. története pedig igazán magával ragadó…
Megismerkedünk a kis Annette-tel, aki egy sikátorban született, utálta Szabadságot és Egyenlőséget, utcalánynak állt, majd összeismerkedett Alphonse Lecoeur-val és Armand Denis-vel. Később találkozunk Camoëns gróf bánatos özvegyével Svájcban, aki teljesen belebolondult Armand-ba, ám mégis hozzáment Dickyhez, Glendale hercegéhez, hogy születendő gyermekének megfelelő jövőt biztosíthasson… Majd megismerjük Diane-t, aki óriási áldozatot hozott, elnyomta minden érzelmét, félretette szerelmét, és úgy döntött, egy icipicit segít a világon…
"Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek […]"
Pontosan így érzek a könyvvel kapcsolatban! Lebilincselő történet egy nőről, akit megedzettek és megkeményítettek az évek és a csalódások. Lady L. egy igazi „tökös” nőszemély, aki 80 éves korában végül úgy dönt, hogy elmeséli történetét és a kerti lak titkát a Koszorús Költőnek…

>!
regulat
Romain Gary: Lady L.

Hogy ezt eddig miért hagytam ki?
A Pygmalion történeteknek amúgy is van egy kis diszkrét bája, ez meg itten megfűszerezi két Higginssel, egy kis erotikával, egy kis politikával (na jó, nem kicsivel) egy kis bűnüggyel… hogy aztán Poe mester gyilkos poénját is bevesse.
A fél csillag mínusz a kiszámíthatóságának szól.
És most azt hiszem iszom egy pohárka sherryt.
Kár, hogy nincs itthon Amontillado.

>!
Európa, Budapest, 1971
162 oldal · puhatáblás · Fordította: Dániel Anna
2 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill
Romain Gary: Lady L.

Az aggkorú és profi kutyabőrhamisítástól nem ment, sem nem pironkodó Lady történetének egyetlen fültanúja a vén Koszorús Költő, egyben Anglia paródiája, akinek a tükrös ágy látványa is cirkuszi mutatvány (http://moly.hu/idezetek/306172). Szoborrá mered a félpajzán szobrok között, mint megtudjuk, úgyis erre vágyott. Ezt a sztorit meséli el a szerző, nyilván minimum harmadkézből, eszembe is jut a súgós játék az óvodából, amikor pad szélén ülő belesúgja a mellette ülő fülébe, hogy építőkocka, azt továbbsúgják, és a pad másik végén az jön ki, hogy buldózer. Már eleve ez.
Aztán képzeljünk el egy olyan magyar regényt, aminek a cselekménye az ezernyolcszázas évek végén indul, és a sarokpontok, mint Erzsébet királyné meggyilkolása vagy a kiegyezés mellett fel-feldobott mellékszereplők között mégis Puskásnak, vagy talán kicsit kevésbé szájbarágósan Lantosnak hívják a focistát és Hajósnak a korrupt olimpikont. Én akkor azért gyanakodnék, hogy vagy kissé szenilis a Lady vagy füllent, vagy így néz hülyének viccel meg engem is, mint mindenki mást élete során. Vagy ha ő nem, akkor kissé szenilis a Koszorús költő, vagy füllent prűdségből. Vagy ha ő sem, akkor pedig az író! Minimum hárman torzítanak a sztorin. Akárhogy is, ez egy szatíra, amit egyébként én nem tudtam. Hogy az lesz. Először a boxolónál, másodszor az orosz sakkozónál kezdtem gyanakodni, bár a lábjegyzetek sem voltak kevésbő gyanúsak (és ebbe külön bejáratú viccnek simán belefér a Kropotkin-mű címének a magyar félrefordítása is― ha már). Az inkább fura, hogy van, aki a teljes mű elolvasása után sem jött rá.
Szóval nekem tetszett. Fesztelenül tudok mulatni szatírán, Swift (gimi 2. o.) óta, nem érzem magam sértve akkor sem, ha magamra vagy az értékrendemre ismerek.

>!
Arianrhod MP
Romain Gary: Lady L.

Azóta dédelgetem az ötletet a lelkemben, hogy akit meg akarok tartani, azt be kell zárnom a szekrénybe! Fantasztikus megoldás!

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Ardnazil

A férfiak sose akkor tesznek rosszat, mikor letolják a nadrágjukat…Ezt csak a polgári morál papolja. Mikor az igazi disznóságokat csinálják, felöltöznek. Egyenruhát vagy zsakettet öltenek fel. Csupasz seggel senki nem bűnözik

>!
Lunemorte MP

Az élet furcsa meglepetéseket tartogat.

14. oldal (Európa, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: élet
>!
enyingtolbalra

Az idő nem vénít meg, csak ránk kényszeríti maskaráját.

14. oldal

>!
Citrompor

(…) az előkelőségek nem restellnek gazemberrel érintkezni, ha a gazember jó modorú, és nagyvonalúan költi a pénzét.

40. oldal (Európa, 1965)

2 hozzászólás
>!
latinta SP

A gyerekek felnőttkorukban a legkellemetlenebbek, az ember agyára mennek a „problémáikkal”: pénz, adó, politika.

19. oldal, Első fejezet (Park, 2015)

>!
krlany I+SMP

A nagy festők mindent elszedtek tőle. Turner a fényt lopta el, Boudin a levegőt meg az eget, Monet a földet és a vizet; Olaszország, Párizs, Görögország oly temérdek sok falon látható, hogy közhellyé vált; amit nem festettek meg, arról fényképet készítettek, az egész földkerekség egyre inkább azokhoz az elnyűtt nőkhöz hasonlít, akiket túl sok kéz vetkőztetett le.

7. oldal

5 hozzászólás
>!
regulat

…röviden az emberiség sokkal több becstelenséget követ el a fejével, mint az altestével.

27. oldal

>!
krlany I+SMP

(…) ha egy ember igazán szabad akar lenni, annak az eszméivel is szabadon kell bánnia, nem lehet csak a puszta logika útján járni, még a puszta igazságén sem, minden gondolat, tett körül legyen egy kevés emberi mozgásszabadság. Talán felül kell emelkedni az eszméinken, a meggyőződésünkön is, ha szabad emberek akarunk maradni. Minél hajthatatlanabb egy gondolkodásmód, annál inkább börtönné válik; az élet tele van ellentmondásokkal, megalkuvással, időleges egyezkedésekkel, s a nagy elvek egyaránt alkalmasak arra, hogy beragyogják és felégessék a világot.

117. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

A teázáson kívül igazán nem lehet mást kezdeni az angolokkal.

18. oldal (Európa, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: angol
>!
Gregöria_Hill

„Istenem – gondolta –, mért is szeretek egy ilyen széplelket? Miért nem bolondultam bele egy közönséges disznóba, mint annyi más? Milyen boldogok lettünk volna!”

116. oldal (Pán)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi: Utolsó kentaur
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk
A. Mitta – J. Dunszkij – V. Frid: Ragyogj, ragyogj csillagom
András László: Egy medvekutató feljegyzései
Louis Aragon: A bázeli harangok
Daniel Quinn: Izmael
Natalja Pirumova: Bakunyin
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete
Mark Twain: Puddingfejű Wilson