Szárazság (Szárazság 1.) 50 csillagozás

Rojik Tamás: Szárazság

Budapest, ​valamikor a 2050-es években.

Az ország, ahogy az egész világ, a bekövetkezett klímakatasztrófa okozta kihívásokkal küzd. A szerencsésebbek a belső kerületekben élvezik az állam által biztosított jólétet. Viszont akik a peremkerületekben élnek, nem sok jóra számíthatnak. Az állam szigorú szabályait mindenkinek be kell tartania, és ami a legfontosabb, a fennálló rendet nem szabad megkérdőjelezni.

Dani, a magának való fiú és osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, ha hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól és az egész addigi életük fenekestül felfordul.

Vajon sikerül Daninak Anikó nyomára bukkanni, és ha igen, képesek lesznek együtt megbirkózni a rájuk váró kihívásokkal? Mit… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2020
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634106135

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Arany Dániel · Földi Anikó


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 77

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Ottilia P>!
Rojik Tamás: Szárazság

A borító véleményem szerint jól sikerült, megragadja az ember tekintetét, bár a fiataloknak lehetséges, hogy kevésbé tetszik majd.

A Szárazságnak a tizenévesek a célközönsége, és főszereplői is ehhez a korosztályhoz tartoznak. Ez egy klímakatasztrófát követő, negatív jövőképet ábrázoló 2050-es évekbeli Budapesten játszódó történet. Jól felépített fikciós világ, aminek üzenete azért felzaklató, mert sajnos ma már nem elképzelhetetlen. Dinamikus, eseménydús regény, amely végig fenntartva a figyelmet, magával ragadja az olvasót. Főhősei hitelesek, jól kidolgozottak, a szerelmi szál szolid, mindemellett a szerző erőteljes morális problémákat vet fel, elgondolkodtat, társadalmi, szociográfiai, politikai képet nyújt. Tetszett a megoldás, és segített megérteni a könyv világát, ahogyan beépülnek a műbe törvényi, tankönyvi, reklámbeli szövegek. A nyelvezet egyszerű, a világ és a cselekmény nem földtől elragaszkodott, amit lesz aki hátrányként említ, de én emiatt is szerettem.

A főszereplők nem mentik meg a világot, de könnyű azonosulni velük, és ez a könyv egy érdekes ifjúsági olvasmány, amelynek témája bizonyára komolyan foglalkoztatja a célközönséget, és jó hatást gyakorolhat rájuk.

Chöpp P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Itt egy hasznos kötelező olvasmánynak való. 11-12. évfolyamon kiválóan működne. Hihetetlen érzékenyítő hatása van környezetvédelem, klíma katasztrófa válság tekintetében!
Bevallom nem volt ám könnyű olvasmány. Éppen tartalmát tekintve nem volt az. Egészen közelről, két fiatal középiskolás életén és kapcsolatán keresztül mutatja be azt a disztópiát, aminek a káoszleheletét már a tarkónkon érezzük. Valós alapokra épülő igen közeli jövőkép. Félelmetes, pedig se idegenek, se zombik, se vámpírok, se mutánsok, se szörnyek. Csak az emberi természet szörnyetege, ami ránk vicsorít, rettegést gerjeszt és menekülésre késztet. Ezt a szörnyeteget jól ismerjük – gondoljuk. Biztos ez? Én erre a feltételezésre mindig azzal felelek, hogy van a személyiségednek egy olyan része, amit csak akkor ismerhetsz meg, ha vele szembekerülsz. Mondd, hogyan viselkednél katasztrófahelyzetben, amikor ég, elborít, maga alá temet, sivítva felszakít és széttép körülötted mindent? Megmondom: fogalmad sincs. Közben még éhezel, szomjazol, fájdalmaid vannak és elborít a szűkölő félelem. Nem tudod mit tennél, csak ha már átéltél ilyeneket. Akkor viszont pontosan tudod a reakcióid, amik nem mindig ésszerűek, normaértékűek, nem feltétlenül etikusak, sőt, talán inkább elhibázottak, lelkiismeret-furdalást keltőek és kimondottan gyávák. Így van ez. A puha pamlagon heverészve, a fülesfoteledben olvasgatva, a napsütötte réten gondolkodva egyszerűnek tűnik a hősiesség. Szinte blazírt. Heroikus játék. Bőrön kicsit kiütő veríték, de egyébként ironikus félmosoly, amolyan brucewillises.
Nos, ha effajta szárazság lesz, azt mondom, acélozzuk meg a lelkünket és készüljünk a legrosszabbakra, mert nem lesz egy virágvasárnapi körmenet.

7 hozzászólás
Katalin_V_Tóth P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Ahogy a sorozattól (Tilos az Á) már megszoktam, ebben a könyvben is nagyon komoly téma jelenik meg. A környezetvédelemmel, a klímaváltozással nem lehet eleget foglalkozni. Rojik Tamás elkalauzolt egy lehetséges jövőbe, mely kiábrándító, félelmetes és nehéz. Hogyan alakul át az értékrend egy olyan társadalomban, ahol alig van víz, és mindent ellenőriznek? És milyen sorsra van ítélve egy bimbózó szerelem? Nagyon szerettem a történetet.

4 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Bővebb értékelést a blogomon találtok:
https://konyvelvono.blogspot.com/2020/11/rojik-tamas-sz…

„Éhes fejjel sokkal ijesztőbb a világ.”

Úgy gondolom, hogy megtaláltam az idei év első olyan ifjúsági disztópiáját, melyért az első sortól az utolsó betűig rajongok. Rojik Tamás nevével már volt szerencsém találkozni. Még 2018 nyarán olvastam két könyvét (A csillagos égig és a Befogad és kitaszít), melyeket olvasás után rögtön meg is vettem. Sőt voltam olyan megszállott, hogy jó pár barátnőmnek megvásároltam születésnapi, karácsonyi stb. ajándékként. Mikor megláttam, hogy az idei zsűrizési palettámra felkerült az író újabb műve, nem volt kérdés, máris meg kellett vennem.

A Szárazság merőben eltér az eddig olvasottaktól legalábbis, ami a tematikát illeti. Tamás eddigi műveit főleg az jellemezte, hogy olyan fiatalokkal és személyekkel foglalkozik, akik valamilyen nem látható, de érezhető egészségügyi, illetve mentális problémákkal küzdenek. Ezt ebben a kötetében is felfedeztem és nagyon örültem, hogy nem tért le erről az „útról”.

A történet egy bizarr jövőbeni időszakban játszódik 2050-ben. Helyszín Magyarország. Már túl vagyunk egy nagyobb klímaváltozáson, fülledt időket élünk. Sajnos több veszteséget tudhat magáénak a földanya és az emberiség együttvéve. A mostani élet szigorú szabályokhoz kötött, mégis a technikai fejlettség kárpótolja a társadalom nagy részét. Igen itt is megtalálható egy bizonyos kapitalista nézőpont, mely a történetben, ha háttérben is, de komoly eseményeket idéz elő.

A kötet két fiatal és családjuk köré épül, bár ahogy haladtam előre az olvasással úgy tárult szemeim elé a barátok, iskolatársak és az egész társadalom átfogó képe. Az események alakulása, a problémák felvetülése rengeteg kérdést hozott felszínre bennem. Olyan események láncolatát láthattam, ami sajnos nem zárható ki a mai természeti katasztrófák láttán és bizony az író által megálmodott világ bőven belefér egy olyan jövőképi horrorba is, mely az emberiség számára lesz az egyik legsúlyosabb….

meseanyu P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Jól megírt, olvasmányos regény, amely egy szuperül felépített, és sajnos hihető disztópikus világban játszódik. A végével nem voltam kibékülve, azért vontam le egy kicsit. Ott olyan érzésem volt, mintha a szerzőnek már nem maradt volna ötlete, és gyorsan le akarta zárni a sztorit. Kár, mert előtte meg tényleg szinte minden tetszett, bár a főszereplő srác stílusa azért kicsit erőltetett volt. De ezeket leszámítva ez egy tényleg szórakoztató, erős kötet, érdemes elolvasni.

Gelso P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Az utóbbi három év mindegyikében volt szerencsém olvasni egy-egy climate-fictiont, és most ezt is felteszem közéjük, miközben elmerengek, hogy jó kiinduló anyag lenne egy olvasóklub témái közé, a ránk váró „sötét jövő” kitárgyalásához például…de ugyanakkor a lehetséges megoldásokról, reményt-keltő lehetőségekről is jó lenne beszélni, mert anélkül igen hamar elkomorulnánk… nem hiszem, hogy ne lenne megoldás, nem hiszem, hogy rohamléptekkel rohanunk a vég felé…
Nem egy megkapó szépség a borító, valójában egyáltalán nem szép, és egyáltalán nem hozza meg a kedvet sem ahhoz, hogy megvedd a könyvet, sem ahhoz, hogy olvasd. Mégis azt mondom, olvasd! :-)
Mert ez egy jó könyv – jó sztorival, jó kiindulási gondolatokkal, viszonylag jó szereplőkkel figyelemreméltó témával, tini szereplőkkel, és kedvesen, finoman, intimen ábrázolt ébredező szerelemmel. (szerintem így ábrázolni nehéz, ezért örülök, hogy erre odafigyelt a szerző).
Számtalanszor néztem már a borítóra próbáltam elfogadó lenni, de engem elborzaszt (mondjuk, ha az volt a cél, akkor telitalálat), mintha egy felnagyított, felszínéből kidomborodó, kellemetlen tapintású, érdes bőr lenne… pedig nem, vagy mégsem, mert akár lehetne az is…óriási feszülő bőr egy elefántháton – pedig dehogy – ilyen a mélyen repedezett a föld, ha szomjazik és és vízért áhítozik – valójában már a borítóval rávezetnek bennünket a tragédiára, arra, hogy a jövő nagy küzdelmeit, konfliktusgócait lehet, hogy a víz fogja magában hordozni…
(Nagyon jó önfejlesztő hatást tapasztaltam magamon a könyvnek köszönhetően: nem folyatom feleslegesen a vizet – eddig is figyeltem erre, de most még inkább; önkéntelenül is megnéztem, mire mennék most annyi adag vízzel, amit kénytelenek voltak a regény szereplői beosztani – csupa olyan szituáció, amit akár ma is ki lehetne élesben próbálni, hogy megérezzük, esetleg mi várhat ránk belátható 10-30 év múlva…
Az érzelmek szerencsére még megvannak, ám egy nagyon gépesített világ vesz körül mindenkit, gépesített a szórakozás, de akár a munkának szinte minden formája – nem sportolnak, nem sétálnak, nem mennek a természetbe, a munka is gépesített, még a zenét is gépek szerzik, a leckék online oldódnak meg – ennek ellenére a tanárok még mindig küszködnek a technikával, komoly nehézséget okoz nekik…
Olykor elgondolkoztam azon, hogy a mostani kamaszok vajon szoktak-e elmerengeni a jövőjüknek ezen a sávján: vajon lesz-e mit enni, és ha igen, mit eszünk a jövőben, hogyan oldjuk meg ezt a rengeteg víz- és energiaszükségletet?
Ami viszont nagyon lehangolt – az a vége volt – valahogy nem nekem tetsző megoldás volt ez az „elhallgattatni-megoldás”.
Olvastam valahol, hogy eléggé a felszínen maradt minden a könyvben – valahogy ezt éreztem én is – mindenből megtudtunk valamit, de nagyon semmibe sem mélyedtünk bele.
Többnyire a városlakók életéről tudhattunk meg részleteket, mit esznek, nem igazán főznek, vásárolni otthonról szoktak, minden agyon gépesített, a mi életünkből maradt apróságokat/jelenségeket (rajzeszközök, papír, távirányító, tandíjmentes oktatás stb.) már csak a peremvidéken élők ismerik/használják. Minden a víz körül forog – borzasztó, hogy az emberek mennyire szűk keretek közé vannak szorítva – [[ijesztő, hogy valaki azért vágatja le hosszú-hosszú haját, mert nincs idő és pénz megmosni, de akár az félelmetes, hogy azért nem főznek levest, mert mennyi víz kellene megtölteni egy teljes fazekat..]]
Első látásra eléggé érzelemmentesnek tűnik minden ebben az világban, maga a gépesített környezet, a sok munkapadon alapuló munka/feladat és tanulnivaló, is érzelemmentességet sugall – mégsincs ez így, ez csak a látszat, azért nagyon mélyen ott vannak még az emberekben, jól elrejtve. A családi kötelékek, a valakihez tartozás, a féltés, aggodalom, önfeláldozás szeretet, szerelem még nem vesztek ki/el – léteznek.
Ez már két bizalomra sarkalló jel az előttünk álló jövő felől… Mert kell nagyon az a biztatás – egyrészt, mivel nagyon közeli, megélhető a dátum, emiatt az ember még közelebbinek érzi ezeket a fenyegető problémákat, másrészt a bőrünkön már most is igen tapasztalható problémát vesz témájául a könyv: a meleg, száraz időjárást, (nagyon nehéz termelni, élni, a legtöbb idős a melegtől hal meg, fokozatosan tűnik el az élővilág stb.) aminek egyenes következménye lehet – hogy elfogy a víz…
Szóval én még azért olvastam volna részleteket – kitárult egy lehetséges világ előttem, de töltekezhetett volna még több elemmel; sok izgalmas dologra lettem volna kíváncsi: pl. ilyen a vízkészítő berendezés vagy a pánt, de akár a tinik Anikó és Dani további lehetséges életéről, a suliban, együtt, mi lesz Zoli nagybácsival.
És számomra ez a bezáró és elhallgattató kompromisszumos befejezés – nagyon nem esett jól, kifejezetten kártékonynak tartom kamasz-és ifjú korban…
Valahogy annyira lételemüknek gondolom a lázadást…
Ehelyett ez az utolsó mondat, nagyon tragikus és pesszimista: „Tesszük amit lehet: rajzolunk tovább…” Sóhaj…

Olvassátok, mert sok gondolatébresztő, idegesítő kérdést belétek tevő regény ez…

AniTiger P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Nem egy hosszú regény, mégis mellbevágó az üzenete. Az egyre fogyó vízről, az állam által hozott intézkedésekről és a szép lassan kiszáradó világ képétől folyamatosan remegett a gyomrom, ugyanis végig azt éreztem a zsigereimben, hogy mi is erre haladunk! Kizsákmányoljuk a Földet, amíg lassan már képtelen lesz annyit adni, amennyire szükségünk lenne… Az elmúlt hónapok tekintetében különösen ijesztő olvasmány, mégis rendkívül tanulságos.
Persze a regény története, a fiatal főszereplők tökéletlensége, illetve egymáshoz húzása*, és a visszatérő apróságok, mint például a gyerekek által sosem látott virágok rajzolása és színezése mind-mind rásegítettek arra, hogy kedvenccé váljon nálam a Szárazság.

*Dani és Anikó nagyon aranyosak, ahogy a barátság és a szerelem peremén egyensúlyozzák végig a könyv nagyját!

És hogy van-e pozitív hatása a regénynek? A könyv hatására én is elkezdtem odafigyelni a vízfogyasztásomra…

Bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2020/07/rojik-tam…

2 hozzászólás
pveronika>!
Rojik Tamás: Szárazság

Az idei évben többször is igyekeztem kicsit kikacsingatni a megszokott zsánereimből vagy visszatérni olyan műfajokhoz, amiket évekkel ezelőtt nagyon szerettem, így a 2020-as olvasmánylistámon több fantasy, sci-fi és Rojik Tamásnak köszönhetően most már disztópia is helyett kapott. Kicsit félve vágtam bele a történetbe, főleg mert nem tudtam, hogy az elmúlt hónapok eseményei után hogyan fog tetszeni egy olyan regény, ami gyakorlatilag egy bizonytalan és katasztrofális jövőképet vázol fel elénk, de végül olyannyira képes volt magához láncolni ez a könyv, hogy alig tudtam letenni.

A történet a nem is olyan távoli jövőben, 2050-ben játszódik Magyarországon, amikor is a világot szárazság sújtja és teljes vízhiány fenyegeti. A technológia rendkívül előrehaladott, a gazdagabb rétegnek már önjáró autóik és hologramos számítógépeik vannak, de ugyanakkor már a gazdagok is csak elvétve engedhetik meg maguknak, hogy valódi húst és zöldséget szerezzenek be, helyette mindenki speciális energiaszeleteken él. Ekkor már Magyarországon is elviselhetetlenül melegek a nappalok, és rendszeresek a tornádók is. A heti vízfogyasztás 10 éves kor felett mindenki számára 10 percben van korlátozva, ezért a lányok is rövidre vágatják a hajukat, és a gyerekeknek minden reggel kötelező elmondani egy komputer előtt a vízfogyasztásra vonatkozó szabályokat. Budapest belső kerületeiben viszonylag jól élnek az emberek, azonban a peremen élő szegényebb réteg teljesen le van csúszva. Ők nem is juthatnak be a városba, egy alapbéren élnek és inkább a virtuális valóságba menekülnek.

Dani és Anikó a Környezetvédelmi Intézet iskolájának rajzszakörén barátkoztak össze, miután egy közös projekt során együtt kellett dolgozniuk. Talán azért is találják meg hamar a közös hangot, mert mindketten kilógnak egy kicsit a sorból. Dani egy kissé autisztikus fiú, aki bár tőmondatokban beszél és elsőre kicsit furcsának tűnik, de rendkívül tehetséges művész, Anikó pedig szabadidejében virágok rajzait szereti színezgetni, mert ezek már sajnos csak rajzokon létező növények, és emellett gitározni tanul, holott a hagyományos gitár már a múlté és emiatt mindenki furcsa szemmel néz rá.

Egy nap aggasztó hírek jutnak el hozzájuk Dani nagybátyjától, aki beépített ügynökként dolgozik, ami szerint hamarosan elfogyhat a víz, ráadásul a peremen élők elkezdtek lázongani és megpróbálnak betörni a városba. Bár Dani családja próbál felkészülni a katasztrófára, amikor mégis bekövetkezik az elkerülhetetlen esemény, akadályok sorával kell szembenézniük, ráadásul Dani és Anikó az ország két pontján reked. Dani elindul, hogy felkutassa a lányt, aki iránt egyre mélyebb érzelmeket kezd el táplálni, azonban az út közel sem veszélytelen…

Nagyon friss és izgalmas volt ez a regény, és emellett nagyon elgondolkoztató is. Bevallom, elég ijesztő az a jövőkép, amit a könyv lefestett, de az a szomorú igazság, hogy számos eleme nagyon is hihető volt. Azért őszintén remélem, hogy ránk és a gyerekeinkre más jövő vár majd. Nagyon tetszett a szerző stílusa, és csak úgy peregtek a lapok a kezeim között. A szereplőket is igazán megkedveltem, és a szerző által megalkotott világ is kiemelkedően jól volt felépítve. Nagyon jó ötlet volt a belső- és a peremkerületek közötti feszültség a könyvben, és tetszett a pánt és a virtuális világba való menekülés ötlete is, ami egy picit a Ready Player One című könyvet juttatta az eszembe, amit szintén nagyon szerettem.

Összességében nagyon tetszett ez a regény, és az idei év egyik legkiemelkedőbb könyve volt számomra. Ez volt az első könyvem a szerzőtől, de biztosan nem az utolsó. Én őszintén ajánlom!

http://veronikasreaderfeeder.com/rojik-tamas-szarazsag-…

ap358 P>!
Rojik Tamás: Szárazság

Az ilyen könyvek olvasása után bánom, hogy néha hetek múlva jutok el az értékeléshez. Ez a könyv elgondolkodtató, olvasmányos és a maga módján tökéletes volt.
Egy olyan disztópikus világot mutat be, amit igen közelinek érezhet az olvasó. Nem csak a klímaváltozás, hanem a vizek minősége miatt is, amivel sokan már most küzdenek. Szörnyű belegondolni, hogy a klímaváltozás ide vezethet, és az, amit ma még természetesnek veszünk és nem becsülünk, a jövőben csúnyán megbosszulja a figyelmetlenséget, és ilyen szinten korlátozhatja az életet.
Ebben a jövőben az állandó hőség mellett a víz szigorú beosztása a legfontosabb, ez nem csak a háztartásokra, hanem pl. a mezőgazdaságra is vonatkozik, befolyásolja a gazdaságot, még az oktatást is. Fontos témát dolgoz fel a regény, ezt mégis olvasmányosan, ifjúsági nyelvezettel vezeti fel.
A főszereplővel kissé nehéz azonosulni, különc gyerek, de szerethető. A kalandjai abszurdak, főleg a végén, de ez számomra nem volt zavaró, mert a karakter nem egy megszokott hős típus, aki megy a baj után, és meg akarja váltani a világot, hanem mindig csak belecsöppen a dolgokba, és szinte hangtalan, bambán szemléli a környezetét. Ott van a középpontban, mégis kikerül a fókuszból, és a legvégén olyan simulékonyan és szelíden fogja fel a dolgokat, hogy éreztesse az olvasóval, ő ugyanaz a fiú maradt, és a kalandjaitól mit sem változott.
Csak ajánlani tudom a könyvet.

krlany IP>!
Rojik Tamás: Szárazság

Ez egy nagyon durva disztópia egy lehetséges klímakatasztrófa után. Jók az ötletek, jó a kivitelezés, érdekes a világ, és talán el is jön egyszer. Befaltam. Olvasnám tovább, mert még van miről írni, bár így is kerek egész… jah és Magyarországról szól valós helyszínekkel, és ez nálam plusz pontot ér.
Az ifjúsági könyvek és a férfi írók nagyon jó kombó. Szeretem ezt a felállást, megtudnak lepni, és nincs bennük a kényszer, hogy kötelezően legyen benne romantikus szál, így ha van is, olyan szépen, természetesen bomlik ki, mint egy virág a tavaszi napsugárban, mint pl. itt is. Imádom Danit, hogy nem az a csacsogós, de a tömörsége kifejezőbb, mint egy barokkos körmondat. Jók a karakterek. Az egész nagyon rendben van.


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen>!

Éhes fejjel sokkal ijesztőbb a világ.

170. oldal

Nikolett0907 P>!

A Kárpát-medencében elhelyezkedő állam, (sic!) 2029 óta az Európai Környezetvédelmi Unió (röviden: EKU) tagja.

(első mondat)

13 hozzászólás
Jesper_Olsen>!

Elfutni nem lehetett, elsüllyedni nem sikerült, megszűnni a létezésből nem volt lehetőség.

84. oldal

AniTiger P>!

    Májusban Anikó már csak azért is Daniékhoz ment délutánonként, mert a kollégium hűtőrendszere nem bírta a versenyt az egyre melegebb időjárással.
(…)
    Daniéknál korszerű, drága berendezést szereltek minden szobába, és Anikó annyira odaszokott, hogy a napi vízhasználati kvótájának a felét átjelentették a fiú családjának háztartásába. Ez erősebb kötődésnek számított, mintha a lakcímét tették volna át.

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arany Dániel · Földi Anikó
Chöpp P>!

A kimondott szó mindig az ellensége volt. A gondolatok hihetetlen erővel zúdultak rá, de a mondatok nem tudták követni. Címszavakban próbált beszélni, hogy egyszerűbbé tegye, de ezt sokan furcsának vagy ijesztőnek tartották.

11. oldal

AniTiger P>!

A friss gyümölcs, a zöldség vagy a hús árusítása nem tilos, csak megfizethetetlen. A peremen lakóknak esélyük sincs a fogyasztására. A legkiváltságosabbak juthatnak hozzá egyedül.
    Magyarországon alig ezer ember eszik friss élelmiszert, ők is legfeljebb hetente egyszer. A hazai termelés zömét külföldi megrendelők vásárolják fel.

(Részlet az Igazságok a termelésről című, betiltott kiáltványból)

154. oldal

AniTiger P>!

Aki nem szeletet eszik, a jövőjét falja fel! Segítsünk egymásnak az átállásban! Ha ön ismer olyat, aki még mindig rendszeresen húst, zöldséget vagy gyümölcsöt fogyaszt, esetleg eldugott zugéttermekből rendel az éj leple alatt, ajánlja fel neki az állam ingyenes átszoktató tréningjeit! Közös érdekünk az átállás! Tanácsadóink éjjel-nappal a főttétel-függők rendelkezésére állnak!

Tegyen ön is a közös jövőért!
Válassza a szeleteket, válassza az életet!

(Propagandaszöveg a harmincas évekből)

179. oldal

psvianne>!

– Amióta iskolába járok, azt magyarázzák, hogy a szüleink, meg az ő szüleik, na meg persze az ő szüleik is jól elcseszték nekünk a bolygót. Ne haragudjon, de ezt hallgatjuk, amióta megszülettünk. Mi otthon szelektíven gyűjtjük a szemetet, elektromos autónk van, napelemes a háztartásunk, lassan ebédre is csak fényt eszünk, hogy ne rohasszuk tovább a világot. Tenni akarok azért, hogy jobb világban élhessek (…).

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Földi Anikó
psvianne>!

Csak annyi vizet használj, ami feltétlen szükséges! – írta az első sorba, majd folytatta. – A WC-t kizárólag használt vízzel öblítsd le! Ha visszaélést látsz, jelentsd a legközelebbi felnőttnek vagy a szolgáltatónak!

24. oldal

psvianne>!

– Miért mindig virág?
– Mert már csak így láthatjuk őket. Anyának otthon rengeteg képeskönyve van, hiába van fenn minden az interneten, ragaszkodik ezekhez. Amikor kislány voltam, megmutatta az összes valaha élt virágfajtát, amit látott gyerekkorában, még a rovarok kipusztítása előtt.
– Miért nem rovarok?
– Azokat is rajzoltam már, de nem tenném ki őket senki szobájának a falára. Apa mesélte, hogy gyerekkorában még volt pók meg poloska, és mindenki nagyon félt vagy undorodott tőlük. Elnézve őket, nem csodálom. Sajnos a méhek is kipusztultak az irtásban.
– Tanultuk.
– Igen, tudom, de ez akkor is nagyon szomorú. Anyának egyszer rajzoltam egy fecskét, ami régen még élt az országban, és elsírta magát.

16-17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arany Dániel · Földi Anikó

A sorozat következő kötete

Szárazság sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: 3… 2… 1…
Mészöly Ágnes – Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Leiner Laura: Egyszer
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Szabó Tünde: Rácsok
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest!
Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad
Molnár T. Eszter: Stand up!