Ilyen ​hosszú út 13 csillagozás

Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1971 ​– Indira Gandhi miniszterelnöksége idején India hadat visel Pakisztánnal, amelynek keleti régiója a háború végén Bangladesh néven önálló, független országgá válik. Ebben a politikai környezetben történnek meg Bombayben azok az események, amelyek megzavarják a kedves és jószívű Gustad Noble, valamint családja és barátai életét. Mistry gyakorlott kézzel szövi párhuzamba az Indira Gandhi személyét is érintő társadalmi eseményeket a regény szereplőinek szerencsétlen sorsával.
Gustad Noble odaadó, családközpontú ember, szorgalmas banktisztviselő, aki tehetetlenül nézi, hogyan hullik darabjaira a velük és a körülöttük történő események hatására szerény életük. Kislánya megbetegszik, tehetséges fia szembeszáll apja vele kapcsolatos nagyratörő terveivel, meghal excentrikus barátja és munkatársa. A hóbortos szomszédok egyéni drámái közepette Gustadé az egyetlen értelmes hang. Egy nap levelet kap volt szomszédjától, régi barátjától, amelyben az segítséget kér az első ránézésre… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1991

>!
Kelet, Budapest, 2012
472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155041099 · Fordította: Csikós András

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Ildó>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Mindig jó olyan országról, népről olvasni, akiknek egyébként nem sokat tudok sem a történelméről, sem a hétköznapjairól. Ez a könyv 1971-es Indiát hozza kissé közelebb az olvasóhoz.
Egy öttagú család, és az ő barátaik, szomszédaik néhány hónapjába tekinthetünk be, amely egyáltalán nem mondható eseménytelennek. A családnak különböző személyes problémákkal kell szembe néznie, és mindehhez az akkori politikai, vallási helyzet adja a hátteret.
A személyes problémák olyan általános problémák, amelyeknek bármelyike elfordulhat bármelyik családban, azonban a különcnél különcebb szomszédok megszínesítik az egész történetet.
Mindezek mellett még megismerhetünk olyan életképeket, amelyek számunkra megdöbbentőnek, elképzelhetetlennek hathatnak. Gondolok itt például a vízhiány miatti korlátozott ivóvízvételre, mely során csak bizonyos reggeli időben van lehetőségük vízhez jutni; illetve a különleges temetkezési szokásaikra, melyek számunkra misztikusnak, esetleg morbidnak tűnhetnek.
A karakterek nagyon jók a könyvben egytől egyig, az olvasó tényleg a része lesz ennek a kis közösségnek olvasás közben. Mindenkit tökéletesen el lehet képzelni, mert ezekkel a szereplőkkel is találkozhatunk akármelyik tömblakás közösségében, még ha regényben kissé túlzóak is egyes jellemvonások, a főbb tulajdonságaik nagyon is hétköznapiak.
Nagyon lassú folyású regény, amivel nem lehet gyorsan haladni. Néhol kissé túlírtnak is éreztem, lehetett volna rövidíteni rajta, valamennyivel pörgősebbé tenni.
Külön megemlíteném még a fordító elhivatottságát, rajongását mind az író, mind India iránt. Remek munkát végzett a fordítás során is, és külön pont a indiai szószedetért és a történelmi áttekintésért a kötet végén.

2 hozzászólás
Piintyő>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

régen esedékes volt már az ismerkedésünk Rohinton Mistry úrral. még a molylétem előtt ajánlotta nekem egy régi barátnőm (akinek a szavára sokat adok) az India, India című könyvét, de még azt nem sikerült elolvasnom, mert a könyvtárban sincs meg. ez viszont megvolt, így sort kerítettem rá.

jó könyv. nem kimondottan történelmi regény, de a közelmúlt történelmi eseményeibe ágyazva (nevezetesen India és Pakisztán közötti háború, Indira Ghandi kormányzása idején történnek az események) meséli el Bombay vagy mostani nevén Mumbai városában élő főleg párszi közösség életét. mivel a korszak is közel áll hozzánk, ezért a családi gondok jórészt ismerősek lehetnek számunkra azzal együtt, hogy a kultúrájuk, vallási sokszínűségük, hagyományaik teljesen mások, olykor-olykor megdöbbentőek az európai emberek számára.
jah, hát azt a naturális leírást a halottak csarnokáról tudtam volna nélkülözni… mellbevágó….
aztán ott vannak Dilnavaz babonás megnyilvánulásai, Dinshawji következetesen disznyónak olvastam disznó viccei, örökös bolondozásai és hát a kormánytagok korrupciós ügyei.
Indiráról nem valami hízelgő véleményt ismerhetünk meg a könyvből.
szóval jó volt, érdekes volt, sokszínű volt. de még jobb, hogy a fordító, Csikós András, aki nem titkoltan India-rajongó, utószavában szépen áttekintést adott India 45 utáni történéseiről, a kinai-indiai, pakisztáni-indiai ellentétekről, a párszikról.
5 *-ot megér.

1 hozzászólás
eeszter>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Aránylag lassan haladtam az olvasásával, de ez azzal magyarázható, hogy szerettem volna minél jobban belemerülni. Szívesen ismerkedem India ès Pakisztán történelmével, kultúrájával, így ez a könyv is közel került a szívemhez.

cseri>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Jó könyv. Mistry tényleg nagyon át tudja adni, hogy milyen India. Habár az egy kicsit szomorú dolog, hogy ez az évtizedekkel ezelőtti India engem nyomokban a mai Magyarországra emlékeztetett. :S
Szeretek jó emberekről olvasni, és Gustad tényleg jó ember, nem olyan kivételes vagy pláne szent, hanem csak egy hétköznapi ember, akiben van még azért irgalom… meg ilyesmi. És én nem vagyok egy sírós. Az a legritkább eset, hogy bőgjek egy könyvön (bár ahogy idősebb leszek, egyre több helyzetben vagyok képes elérzékenyülni, amit nem szeretek), de itt volt azért legalább egy olyan jelenet, ami nagyon szép volt és szinte sírós.

márti>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Nagyon szeretem Rohinton Mistryt, ez a könyve azonban nem tetszett annyira, mint az eddig olvasottak. Csak egy hangyányival maradt el tőlük, úgyhogy ez a nem tetszett annyira azért négy és fél csillagot mégiscsak jelent.
Az Ilyen hosszú út Bombayben játszódik, akárcsak az Add kölcsön a lámpásod fényét, és ez esetben is egy bérház, a Khodadad Building lakói a főszereplők. Természetesen felbukkannak olyanok is, akik nem a házban laknak, de ők is valahogyan kötődnek az épülethez: vagy a Noble családot látogatják meg, vagy bűzös falat varázsolják zarándokhellyé. A szereplők muszlimok, hinduk és párszik, és mivel Rohinton Mistry is a párszi közösség tagja, főhőse, Gustad Noble révén főképp ennek a vallási közösségnek az életét (és halálát) ismerhetjük meg. Nagyon szerettem a szereplőket, még a legszerencsétlenebb sorsú Tehmul is belopta magát a szívembe, talán azért, mert Indra Sinha Állatját juttatta eszembe.

mirjala>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Öröm volt olvasni erről a tőlünk olyan távoli világról, úgy éreztem kicsit „bekukucskálhatok” India mindennapjaiba. A mű kedvet csinált a szerző többi könyvéhez is.

tgorsy>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Eléggé vegyesek az érzéseim. egyrészt szeretem Indiát, érdekel a múltja, jelene és jövője. Indira Gandhit, ilyen messziről, én pozitívan értékelem. A párszik világa, főleg a keselyűk miatt, kicsit misztikus számomra, de tiszteletre méltó.
Mistry stílusa többször kiverte nálam a biztosítékot. Számtalanszor tettem le a könyvet úgy, hogy na akkor én ezt most olvasatlanul viszem vissza a könyvtárba. Aztán pár nap múlva megembereltem magam, s megint olvastam pár oldalt. Tudom, hogy vannak kultúrák, ahol nem illik ajtóstól rontani a házban. falu helyen nálunk is szokás ez. Na de ennyi mellébeszélést, ennyi tisztelet kört. …. ez sok.
Remek karakterekkel van tele a könyv, de sok hablaty között elvesznek. Kár.

oltidori I>!
Rohinton Mistry: Ilyen hosszú út

Azért vettem kézbe, mert érdekelt egy számomra még nem túl ismert kultúra. A stílusa nem nagyon jött be, de az eredeti kifejezéseknek, és a fordító által a könyv végére írt történelmi háttér összefoglalójának köszönhetően megkaptam azt, amit szerettem volna.


Népszerű idézetek

Piintyő>!

Ó, bárcsak hagyhatnám, hogy nélkülem forogjon a föld, és életem hátralevő részében csak ülnék ezen a széken. A nagypapa székén, amely az asztalosműhelyben, a fekete asztalnál állt. Milyen csodás világ volt az a kalapálás és fűrészelés zajában, a fűrészpor, az izzadság és a pác illatában. És a papa könyvesboltja a sajátságos hangokkal és szagokkal, a könyvlapok csábító zizegésével, a finom papír időtlen illatával, ahol a bőrbe kötött ősi kötetek megtöltöttek hat hatalmas termet, s még a levegőnek is sajátos minősége volt, akárcsak egy templomban vagy mauzóleumban.

195. oldal

Piintyő>!

Mindig akkor kezdődik az emlékezés, mikor tetőzik a veszteség érzése.

286. oldal

Piintyő>!

Az égzengés szórványossá vált, de a szakadó eső zaja felért vele. A lezúduló nagy vízben is meg tudta különböztetni a különböző vizes hangokat: az udvar közepén végighúzódó aszfaltcsíkon tompa kopogás, a fémtető hangos és visszhangzó, mint egy hatalmas bádoghordó, az ablaküvegen a lágy kip-kop-kopp, akár egy szégyenlős látogató, és a legnagyobb hang a tetőn lévő öt lefolyócsőé, amelyek úgy vezették le az esőt, mint a földbe dárdaként hatoló fenséges vízesések. Egy egész zenekar, amelyben Gustad felismerte a hegedűt, a brácsát, az oboákat és klarinétokat, az üstdobot és a nagydobot.

179-180. oldal

Piintyő>!

Mr. Madon útmutatást és utasításokat adott a légiriadókkal és a légvédelmi szirénákkal kapcsolatban. Gondnokot állíttatott minden részleghez, hogy a sziréna megszólalásakor a pénzt gondosan zárják el azok, akik pénzzel foglalkoznak. Az alkalmazottak vonuljanak vissza az íróasztalok alá – egy íróasztal alatt csak egy ember tartózkodhat. Felmentést ez alól azok kaphatnak,
akik egy asztalon osztoznak, és egyazon nemhez tartoznak; ha nem, a legközelebbi azonos neművel kell párt alkotniuk. Az gondnokok feladata a páralkotás felügyelete. Mr Madon nem akarta, hogy asztal alatti flörtölés miatt beszennyeződjön a bank jó hírneve.

398. oldal

1 hozzászólás
Piintyő>!

Ahogy az első lap levált, riadt molylepke röppent elő és kezdett körözni a szobában.

Utolsó mondat.

Marcsi061>!

– Megkérdezhetem, hány éves?
Peerbhoy felnevetett.
– Ha meg tudja számolni, hány évem van hátra halálom napjáig, és azt a számot kivonja abból, amennyi még eltelik mától addig, akkor pontosan megkapja, hány éves vagyok.

263. oldal

Marcsi061>!

– Tudja, én nem szeretem gyengíteni mások hitét. Csoda, mágia, mechanikus trükkök, véletlenek… fontos, hogy mi az valójában, amíg segít? Minek elemezni a képzelet erejét, a pszichológiai nyomás potenciáját, a szuggesztió és önszuggesztió erejét? Ártalmas, ha túl közelről nézzük a dolgokat, attól minden szétesik. Hiszen az élet maga is meglehetősen bonyolult. Akkor minek tovább nehezíteni? Végül is ki az, aki meg tudja mondani, miből lesz a csoda, és miből a véletlen?

388. oldal

Ildó>!

És most azt kívánom, lennék bár újra a kezdeteknél anélkül, hogy ismerném a végét. A kezdeteknél legalább még van remény. Most már nincs semmi. Semmi, csak a bánat.

80. oldal

Ildó>!

Ha valaki a tengernél sír, gondolta, akkor a könnyek egybeolvadnak a hullámokkal. A sós könny összekeveredik az óceán sós vizével.

314-315. oldal

Ildó>!

Erre van igazán szüksége egy családnak. Egy kisebb könyvespolcnyi a megfelelő könyvekből, és már kész is az életre.

145. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Yann Martel: Pi élete
Alka Joshi: A hennaművész
Chris Hadfield: Az Apollo-gyilkosságok
Mulk Radzs Anand: Tealevél
Chitra Banerjee Divakaruni: Szívtestvérem
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
Rabindranath Tagore: Hajótöröttek
Bapsi Sidhwa: Víz