Balti ​államok 0 csillagozás

Roger Williams (szerk.): Balti államok

Útikönyv sorozatunk új kötete sokkal többet nyújt, mint egy egyszerű útikönyv: Segít az utazni szándékozónak az úti cél kiválasztásában: bemutatja az adott ország történelmét, kultúráját (művészet, zene, vallás, jeles ünnepek), nevezetes tájait, városait. Az úton is a leghasznosabb segítőtárs: remek tippeket ad (útvonaltervezés, szállás, étkezés, sport, szabadidő lehetőségek, naprakész hasznos információ), részletes térképeket tartalmaz; megismertet a helyi szokásokkal, specialitásokkal (étel-ital). Lebilincselő olvasmány képzeletbeli utazáshoz: a legszínvonalasabb ismeretterjesztő albumok hagyományait követi: az érdekes, olvasmányos leírásokat, konkrét információkat kötetenként közel 500 gyönyörű színes felvétel teszi feledhetetlenné.

>!
Kossuth, Budapest, 2007
384 oldal · ISBN: 9789630955034 · Fordította: Donga György

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

II. János Pál pápa (Karol Wojtyła)

Helyszínek népszerűség szerint

Litvánia · Riga · Šiauliai · Tallinn


Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Szelén>!

Litvánia fővárosa ősi, egyszersmind modern; híres barokk templomairól és Óvárosáról, felfedezése élményt nyújtó és rendkívül tanulságos.

Litvánia fővárosa az ország délkeleti csücskében fekszik, földrajzi helyzete kedvezőtlen, részben a belorusz határ néhány tízkilométeres közelsége miatt. Vilnius egy dombon épült, a Neris folyó partján, közel a nála kisebb Vilnia folyó torkolatától. A város erődként szolgált, eleinte a német teuton lovagok, majd a krími tatárok ellen.

271. oldal, Vilnius

Szelén>!

A 143 000 lakosú Šiauliai Litvánia negyedik legnagyobb városa, iparágai a cipő-, a textil-, s különösen a kerékpárgyártás.

Šiauliai legnagyobb nevezetessége a Keresztek hegye (Kryžių kalnas), ami 14 kilométerre északra található az A12 (E77) mentén, vidéki környezetben. Senki nem tud biztosat az eredetéről, de már századok óta vallásos kegyhely. A látvány valóban felemelő. A hegy valójában csak dombocska, bár magasabb volt eredetileg. Ennek oka az, hogy a szovjetek háromszor is letarólták buldózerrel, először 1960-ban, amikor legalább 5000 keresztet ledöntöttek. A keresztek azonban feléledtek, manapság sok ezer kereszt magasodik, vannak ott rózsafüzérek , kavicsok, ágak és más hálaadományok is.

A bejáratnál lévő nagy feszületet II. János Pál pápa adományozta 1993-as látogatása alatt. A pápa később rávette az olasz ferenceseket, hogy építsenek apátságot a litván novíciusoknak, amit 2001-ben felavattak. Nyitva áll zarándokok előtt is. Zárdát is terveznek ide, amit Szent Kláráról fognak elnevezni. Az éves zarándoklatot a Keresztek hegyéhez július harmadik vasárnapján tartják.

330. oldal, Žemaitija és a tengerpart

Szelén>!

Van valami visszafogottság Siguldában. Ez egy őseredeti, hangulatos kis város, amely a tisztaság és rend mögé rejti jómódú életformáját. A nemzeti újraébredés időszakában vált népszerűvé: a rigai lettek itt próbálták kifürkészni vidéki múltjukat. Újabban télisportközpontot hoztak létre bob- és sílesikló pályával a vasúti kereszteződés mögött.

243. oldal, Vidzeme

Szelén>!

Klaipėda a partvidék jelentős városa, a Dané folyó torkolatánál a Kuršių marios lagúnán. Súylos csapások érték, amikor a második világháborúban a németek tengeralattjáró-bázisnak használták. 1970-ben, amikor nagyarányú befektetéseket eszközöltek a helyi iparba, lakossága hirtelen felduzzadt 193 000 főre, s így Klaipėda lett az ország harmadik legnagyobb városa. 1252-ben a Livóniai Rend Memelburg névre keresztelt várat épített ezen a helyen, a város németül Memel néven vált ismertté. Lokálpatrióta nyelvészek etimológiája szerint a Klaipėda név a klaips, azaz kenyér szóból származik, az eda jelentése enni, a helyiek így emlegették Memel várkastélyát (közvetve az egész várost), vagyis „kenyérevő helyként”, ahol a német lovagok degeszre ették magukat a helyiek kenyerén.

319-320. oldal, Žemaitija és a tengerpart

Szelén>!

Ventspils Jakab herceg alatt volt dicsősége teljében, aki innen indította hajóit a Karib-térségbe és Nyugat-Afrikába. Halála után azonban a kikötőváros hanyatlásnak indult, s az 1710-ben bekövetkezett járvány után már csak hét család lakta. A függetlenség éveiben a város kulturális reneszánszát élte, a második világháború után pedig ipari központtá fejlődött. Újabban az orosz petro-dollárok következtében ez a csinos kis település vált Lettország leggazdagabb városává, virágzásáról tanúskodnak gondozott parkjai, rendezett utcái és felújított épületei. A két ország romló kapcsolatai miatt azonban az olajvezeték csapját elzárták, ami veszélyezteti a város jövőjét.

227. oldal, Kurzeme

Szelén>!

Az E20 Narvánál éri el az orosz határt. Csaknem 68 000 lakosával ez a harmadik legnagyobb – tegyük hozzá: legkevésbé észt – város. Lakosainak 97 százaléka orosz anyanyelvű. Az állampolgársági és a nemzetiségi kérdés itt a legkiélezettebb. Sok ember úgy érzi, hogy a senki földjén él, nem tartozik sem Észtországhoz, sem Oroszországhoz. Valóban, a határ a város legfeltűnőbb jellegzetessége. Az ivangorodi vár és a narvai vár farkasszemet néznek egymással, a Narva folyó két partján: őrszemként vigyázza mindkét vár a maga országát. Közöttük a folyón ível át a Barátság hídja, az egyik oldalon az Európai Unió zászlójával a másikon az orosz zászlóval. Geopilitikai szempontokat figyelmen kívül hagyva, szabadon járnak át rajta a lakosok az orosz oldalra az olcsóbb élelmiszerért. Nyugati turistáknak az átkeléshez orosz vízumot kell felmutatniuk, ennek beszerzése több napot vesz igénybe, és elég sokba kerül.

173. oldal, Tallinntól keletre

Szelén>!

Észtország fővárosa fontos kikötő, történelmi óvárosában ötvöződik a világiasság és a falusi hangulat. Képtárak és bárok ölelkeznek itt a hagyománnyal.

Észtország fővárosában együtt jelenik meg a régi és az új. Történelmi fővárosa nem középkori múzeumi tárlat, már csak azért sem, mer rendelkezik vezeték nélküli internetes hozzáféréssal, élénk klubélet zajlík benne, míg az új „külső” városnegyedben ősi fatemplomok váltják egymást csillogó, magasra szökő üvegpalotákkal. Lélekszáma négyszer akkora, mint versenytársáé, Tartué, s bár a város nemzetközi hangulatú, lakosainak száma mindössze 400 000, városközpontja kisméretű, gyakran falusias benyomást tesz a látogatóra.
A város a Tallinni-öböl peremén, Helsinkivel szemközt a Finn-öböl partján terül el, félúton Stockholm és Szentpétervár között, fekvése tehát igen kedvező, ami talán túlságosan is vonzóvá tette az idők során más népek számára. A kultúraközi fejlődés ránk maradt sok-sok emléke különleges varázst kölcsönöz a városnak.

111. oldal, Tallinn

Kapcsolódó szócikkek: Tallinn
Szelén>!

Az ország értelmiségét Tartuban, az egyetemi városban képezik, ez a déli „valódi” Észtország, amelynek fő nevezetsségei: tavak, történelmi emlékhelyek és a „téli főváros” Otepää.

Az emberek gyakran nevezik a délvidéket „valódi” Észtországnak. Az ittenieket több generációs kötelék fűzi a földhöz, nyelvük finnugor, hagyományosan nagylelkűek és vendégszeretők. A terület tájegységei: a lankásan hullámzó Sakala, Otepää és Haanja felföld. Mindegyik rendelkezik egy-egy városi központtal – Viljandi, Otepää és Võru – de ezek is inkább vidékies jellegűek. Ezen a tájon az ipari tevékenység másodlagos vagy a mezőgazdaság szolgálatában áll.

Az ország déli részének 101 000-es lélekszámú, legnagyobb városa Tartu, Tallintól 187 kilométerre, délkeletre fekszik. Sokan azt tartják, hogy a dél a „valódi” Észtország, Tartu pedig a valódi főváros. De legalábbis Tartu a szellemi főváros. Lakóinak egynegyede diák, 16 közül egy felsőoktatási intézmény hallgatója.

131. oldal, Tartu és a délvidék

Szelén>!

A vasútállomás mögött helyezkedik el az öt, egyenként 35 méter magas zeppelinhangár, amelyet a németek építettek az első világháború alatt. Vainodéban, Délkelet-Lettországban, majd ide helyezték át őket a Központi piaccsarnoknak (Centrāltirgus) – ez Riga egyik valódi csodája. A város piaca három és fél évszazadig a Daugava folyó partján terült el, akkor is az egyik legnagyobbnak számított az egész balti térségben. Az Európa legnagyobb piaca címért folyó versenyben ma is a legesélyesebb több mint 1200 elárusítóhellyel. Egy kiterjedt föld alatti raktárrendszerre települt, mindegyik hangárnak megvan a külön specialitása: hús, tejtermékek zöldség. A tejfölt műanyag tasakban árusítják, a hordós káposztát kádakból mérik, árulnak cukrászsüteményt, ecetes fokhagymát, szárított gyógynövényeket, gombát, füstölt halat. Egyes standokon csakis dobozos szardíniát lehet kapni. A vízparton, többhektáros kövezeten terül el a mindennap nyitva tartó, de különösen pénteken és szombaton forgalmas bolhapiac.

A piac a Moszkva kerület (Maskavas forštate) szélén terül el, úgy is nevezik, hogy „kis Moszkva”, ahol századok óta élnek oroszsok.

210. oldal, Riga

Szelén>!

A litván és a fehérorosz határ közelében lévő Daugavpils a balti- és a fekete-tengeri útvonalak, a Varsó és Moszkva közötti út és vasút találkozásánál fekszik. A „lengyel Livóniának” ismert Pārdaugavai Hercegség korábbi fővárosa nevezetes a XVIII. és XIX. századi kastélyairól és pazar art nouveau épületeiről. Oroszok jelenlétéről tanúskodnak a városszerte látható sajátos ajtók, zsaluk, ragyogó kékre festett egész faházak. Az utcákon és a piacon kevés lett szó hallatszik. A városba évszázadok óta érkeznek „idegenek” az óhitűektől akiket Moszkvából száműztek hitükért a XVIII. században – azokig, akik munkát keresve érkeztek a viszonylag jómódú városba. Később sokan kivándoroltak, mint például Markus Rothkowitz, aki tízévesen az USA-ba ment és Mark Rothko néven vált híres festővé. Daugavpils ipari város, a szovjet érában rohamosan eloroszosodott. A második világháború előtt 40 000 lakosának egyharmada volt orosz vagy lengyel. Ma 117 500 lakosának csupán 16 százaléka lett nemzetiségű. A szovjetek által kifejlesztett iparágak – a textilipar, a kerékpárgyártás és a mozdonyjavítás – erősen visszaestek, de megnőtt a szolgáltatás és a szállítás jelentősége.

232-233. oldal, Latgale


Hasonló könyvek címkék alapján

Becca Blond – Regis St. Louis – Nicola Williams: Balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia
Tomasz Torbus – Barbara Warning: Balti országok
Urmas Bereczki – Marton János – Pátzelt Hajnal: Balti országok – Észtország, Lettország, Litvánia
Georg von Rauch – Romuald J. Misiunas – Rein Taagepera: A balti államok története
Maria Mölder: Az észt zene világa
Riin Alatalu – Marju Kõivupuu: Az észt örökség
Bereczki Urmas: Észtország
Mart Laar: Vissza a jövőbe
Piret Raud: Tóbiás és a 2/b
Mudlum: Breviárium