A ​császár új elméje 10 csillagozás

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei
Roger Penrose: A császár új elméje Roger Penrose: A császár új elméje

Roger Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.

Eredeti megjelenés éve: 1989

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új Polihisztor Akadémiai

>!
Akadémiai, Budapest, 2011
582 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630591515 · Fordította: Gálfi László
>!
Akadémiai, Budapest, 1993
490 oldal · ISBN: 963056582X · Fordította: Gálfi László

Kedvencelte 4

Most olvassa 6

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 59


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Roger Penrose: A császár új elméje

Roger Penrose: A császár új elméje Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

Jó régi kiadás, 93-ból (az eredeti 89-ben jelent meg), ennek megfelelően az emberi agy működésére vonatkozó infók a 9-10 fejezetben meglehetősen elavultak, s persze a fizikai kutatások sem álltak le azóta. Ami mégis érdekessé teszi (tenné) ezt a könyvet, az a gondolati íve: a matematikai fizika elveit szembeállítani az algoritmikus eljárások képességeivel, és kifundálni, vajon egyszerű kétértékű (igen/nem) áramkörökre alapozva lehetséges-e valódi gépi tudat, intuitív elme, az emberi aggyal egyenértékű egyéniség/lélek létrehozása?

Penrose álláspontja (melyet, úgy tudom, azóta sem változtatott meg) az, hogy nem! S ennek bizonyítására sorakoztatja fel érveit ebben a nem túl könnyen emészthető munkájában. Nem árulok el titkot, ha a leglényegesebb érvét elmondom: szerinte az emberi agy működésében olyan kvantumjelenségek is szerepet játszhatnak, melyek a (még tisztázatlan) kvantumgravitáció elvein alapulhatnak, lényegében a kvantumszámítógépek villámgyors működését és szinte korlátlan erőforrásait utánozva, s ez magyarázhatja az emberi gondolkodás intuitív jellegét, esetenként villámcsapásszerű, holisztikus felismeréseit, melyekkel egyetlen, erőforrásaiban korlátozott, merev algoritmusokkal dolgozó szuperszámítógép sem veheti fel a versenyt: ez két, minőségileg különböző rendszer. Az egyik egy dinamikus firmware, mely rugalmasan alkalmazkodik a követelményekhez, közben önmagát is átalakítva, a másik egy szigorúan hardware-re és software-re különülő gépezet, mely erőforrásainak bővülése esetén sem képes arra a minőségi ugrásra, mely az intuitív gondokozáshoz és egyfajta tudat létrejöttéhez vezet.

Ennek az (utolsó fejezetben kifejtett) gondolatnak a megalapozásához tekintjük át a matematikai elvek, a fizikai elméletek és a gépi algoritmusok legfontosabb mérföldköveit, egy imponáló, de korántsem könnyű intellektuális túra keretében. Lenyűgöző az az ismeretanyag, amit Penrose tézisének alátámasztására felsorakoztat, de a konklúzió manapság már erősen megkérdőjelezhető. Ezzel együtt sok tanulsággal szolgálhat, ha az ember ezt a filozófiai gondolatokkal is megtűzdelt elegáns tudománytörténetet elolvassa.

Hogy a legtöbb olvasónak (főleg a matematikába, fizikában nem túl jártas molyoknak) mégsem ezt a kötetet ajánlom, annak több oka is van.

1) a számítástechnikai elvek ismertetése jóval vázlatosabb, mint a matematikai-fizikai elveké; tulajdonképpen csak a második fejezetet emelhetném ki (Algoritmusok és Turing-gépek), amelyben néhány szemléletes példa akad a említett Turing-gépek működésére.

2) A matematika nagy elméleteinek összefoglalása elegáns, de túl tömör, és az elgépelések, meg a fordítás nehézkessége miatt sajnos nem mindig jól követhető.

3) Ugyanez igaz a klasszikus fizika rendszerének, illetve a kvantummechanika elveinek ismertetésére – ezekről, témánként külön-külön, érthetőbb és korszerűbb összefoglalók vannak (Wheeler, Feynman, Barrow, Paul Davies, John Gribbin)

4) Az agy működéséről szóló fejezet különösen vázlatos, és – szvsz – a legerősebben elavult az anyagból.

Kénytelen vagyok ismételten utalni a nyomdai hibákra, illetve a fordítás nehézkességére: én olvastam Penrose-tól angolul is, és a stílusa ott világos és jól követhető volt. Ennek a fordításnak nem tudnék tárgyi hibákat a 'szemére vetni', egyszerűen csak homályosabbnak érzem Penrose eredeti stílusánál. Ám ez a különbség – főleg a nem szakmabeli olvasók számára – alaposan megnehezítheti az amúgy is tömör és matematikával is jócskán megspékelt anyag befogadását.

Kár, mert ez a könyv – annak ellenére, hogy már harminc éves – nagyvonalú gondolati íve, az összefoglalások lényegkiemelő volta révén ma is érdekes lehetne a kíváncsi olvasók számára (mondom ezt úgy, hogy Penrose végső következtetésével nem értek egyet). De az említett hiányosságok miatt azt javasolnám: az olvasó – ha angol nyelvtudása révén teheti – próbálkozzon inkább az eredeti kiadással (amire valószínűleg kb. egy csillaggal többet adnék.)

11 hozzászólás
Szilvi_F>!
Roger Penrose: A császár új elméje

Roger Penrose: A császár új elméje Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

Bár a fülszöveg (és az előszó) szerint a nem szakmabeliek is megérthetik, inkább a tájékozottabbnak való. A (nekem) ismeretlen részeken jó meredekek voltak a lépcsők, nem is tudtam mindegyiket megugrani, de arról a pár területről, amit ismerek, érdekes és új dolgokat tudtam meg.
Ezt a könyvet még 1989-ben adták ki. Azóta történt egy s más. Kíváncsi volnék egy aktualizált változatra, bár valószínűleg ugyanarra a végkövetkeztetésre jutna a szerző most is.

Video>!
Roger Penrose: A császár új elméje

Roger Penrose: A császár új elméje Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

Bár a könyv elvileg a tudatosságról szól, a legnagyobb része nem érinti közvetlenül ezt a kérdést, hanem azt a fizikai és matematikai hátteret igyekszik elmagyarázni, ami ahhoz kell, hogy megérthessük, amit a szerző a tudatról gondol. Bár a végső mondanivalóval nem értek egyet, az oda vezető út rendkívül izgalmas és tanulságos, és jó látni, hogy valaki értelmesen tudja képviselni „a másik oldalt” is.


Népszerű idézetek

Szilvi_F>!

…vannak a matematikában olyan dolgok, amelyekre a „felfedezés” szó sokkal megfelelőbb, mint a „találmány”; … Ezek azok az esetek, ahol a szerkezetből sokkal több jön ki, mint amennyit az elején beletettek. Lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy ezekben az esetekben a matematikusok „Isten munkájába” botlottak bele.

119. oldal

Roger Penrose: A császár új elméje Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

1 hozzászólás
Szilvi_F>!

Azt hiszem, a dolgokat a megfelelő megvilágításba helyezendő, fel kell állítanom az alapvető fizikai elméletek három széles osztályát. Ezekre a következő címkéket akasztom:
1. SZUPER,
2. HASZNOS,
3. KÍSÉRLETI.

(Szándékomban állt egy negyediket lehasítani a tiszteletre méltó KÍSÉRLETI osztályból, és mondjuk a FÉLRESIKERÜLT címkével ellátni – de azután meggondoltam magam, mert nem akartam elveszíteni barátaim felét!)

176. és 179. oldal

Roger Penrose: A császár új elméje Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Hawking: Az idő rövid története
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv
Héjjas István: Buddha és a részecskegyorsító
James Gleick: Káosz
Jorge Cham – Daniel Whiteson: Az Univerzum – gyakran ismételt kérdések és válaszok
Mustafa Suleyman – Michael Bhaskar: A következő hullám
Erwin Schrödinger: Erwin Schrödinger válogatott írásai
Stephen Hawking: Einstein álma és egyéb írások