Roger Ford könyve a második világháború egyik legerősebb és leghíresebb harckocsijának históriáját meséli el. Megismerkedhetünk a Tigris tank kifejlesztésének, alkalmazásának történetével, megtudhatjuk legfontossabb műszaki paramétereit, és tanulmányozhatjuk azt a rengeteg fotót és rajzot, melyet a szerző illusztrációként összeválogatott.
A Tigris harckocsi 7 csillagozás
Eredeti cím: The Tiger Tank
Eredeti megjelenés éve: 1997
A következő kiadói sorozatban jelent meg: 20. századi hadtörténet Hajja & Fiai
Most olvassa 1
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Hanging_Moss_9102 ♥>!
Hamarosan megjelenik a sorozat legújabb könyve, ami az egyik nehézpáncélos-osztály történetét mutatja be, gondoltam kicsit „rákészülök” a témára, hogy minél teljesebb képet kapjak a Tigerről. Elsősorban a műszaki részletek érdekeltek, a számok, hogy képet kapjak, mik és miért voltak a hátrányai ennek a brutális megjelenésű Panzernek.* Forczyk írja könyvében, hogy a németek a gyorsaságot „elengedték” a nyers, fizikai erőért, az ilyen páncélosok okozta „sokkhatás”-ért. A képeket elnézve, nem alaptalan ez az állítás.
A könyv egészen jó a műszaki elemzésben, részletesen kitér a lövegre, páncélzatra, motorra, erőátviteli rendszerre, lánctalpakra, stb. A többi rész viszont elég basic lett, kissé felületes és néha pongyola is. A kötetben szereplő képek jól egészítik ki egymást a szöveggel. Azért ilyen cégekkel, mint a Rheinmetall (MG 34-es géppuska), Maybach (motor), Henschel (felépítmény), Krupp (löveg), szinte törvényszerű a magas színvonal, bár az is igaz, hogy „túl tervezték” ezt a harckocsit: az amúgy igen erős Maybach motornak sok volt a tömeg, az erőátviteli rendszer sem volt megfelelő, bonyolult volt a megfelelő lánctalp ekkora „testhez”, nem volt kedvező a sebessége, a fogyasztása, hosszabb menetek végrehajtására alkalmatlan volt, ahogy az előírt kötelező műszaki ellenőrzések (5 km/egy csekk!) irrealitása, magával a tömeggel rengeteg hátránya volt (hidak teherbíró képessége), árulkodó, hogy a vontatókábeleket már alapból előkészítette a személyzet, a páncélzat szöge sem volt a legokosabb, sorolni lehetne. Az olyan közhelyek, mint amit Roger Ford hangoztat, hogy „győzött a túlerő”, azért elég leegyszerűsített állítás, a Wehrmacht páncélosainak gerincét a jóval megbízhatóbb Pz IV-esek alkották, amiből azért nem volt annyira kevés.
*Ugyan ezt a jelzőt minden „tank”-ra rálehet húzni, de a Tiger a szögletes, dobozszerű formájával ráerősít erre.
Ikarosz>!
Ez egy nagyon jó és részletes könyv.
A Tigris tank és az árja műszaki fölény hívei biztos csalódásként élik meg a kötetet, mert elég tényszerűen tárja az olvasó elé a jármű hiányosságait. Igazából engem nem ért nagy meglepetésként, de így egybe kissé megdöbbentő, hogy ez az agyonajnározott holmi nem volt egy sikertörténet.
Külön tetszett, hogy részletesen írtak a kezelésről, külön felsorolva, hogy mi volt a kezelők feladata, milyen eszközeik voltak,stb. Itt például a sebességváltó kezelésére kell gondolni. Szintén részletes leírások vannak egyes karbantartási műveletekről.
A fényképek is jók, és szinte mind valami magyarázó szándékkal van a könyvben, nem csak helykitöltésnek.
Népszerű idézetek
Hanging_Moss_9102 ♥>!
[…] a Párduc harckocsinál alkalmazott, KwK 42-es lövegnek a csőhossza az űrméret 70-szerese, így 5,25 m hossza 32 cm-rel haladta meg a KwK 36-os lövegét. 6,8 kg tömegű, PzGr 39-es típusú lövedéke 1000 m távolságból 110 mm, volfrámmagvú, 4,75 kg tömegű PzGr 40-es lövedéke pedig 150 mm vastag, 30°-ban döntött páncélzat átütésére volt alkalmas. Ez jóval kedvezőbb, mint a 88 mm-es, KwK 36-os löveg esetében, ahol ugyanez a két lőszer mindössze 100 és 135 mm vastag páncélzat ellen bizonyult hatékonynak. A különbség a hosszabb csőnek köszönhető, ugyanis abban a lőszer jobban felgyorsult, és jóval nagyobb torkolati sebességet ért el. A lövedék csökkentett tömege is nagy hatást gyakorolt a sebességre. Összehasonlításképp a kétféle 75 mm-es lőszer torkolati sebessége 925 és 1120 m/s, míg a 88 mm-esé 773 és 930 m/s volt. A kisebb űrméretű löveg előnyei közé tartozik még a lőszerek kisebb tömege és mérete. Ezeket könnyebb volt kezelni a páncélosok szűk küzdőterében, ugyanakkor jóval kevesebb helyet foglaltak el.
A fent említett potenciális előnyök ellenére a nagyobb űrméretű löveget építették be a Tigrisbe, ami megnövelte a páncélos tömegét. […] Ha a kisebb löveggel szerelik fel, a harckocsi kisebb tömegű lett volna, valószínűleg nem haladja meg az előirányzott 45 t-t, legalábbis nem annyira, mint a nagyobb löveggel ellátott Tigris (56 t). Támadóképessége nagy valószínűséggel nem maradt volna alatta az 1942 végén bevezetett Tigrisének, a kisebb tömeg pedig jelentősen csökkenthette volna a túl súlyos páncélos működtetésével kapcsolatosan felmerült gondokat. A KwK 36-os löveg választása a KwK 42-es helyett tehát hibás döntés volt.
22-23
Hanging_Moss_9102 ♥>!
A Tigris harckocsi tervezésekor és jellemzőinek meghatározásakor a döntött páncélzat alkalmazására sem a vízszintes, sem a függőleges felületeknél nem tettek erőfeszítéseket. Ez vált a Tigris legszembetűnőbb vonásává, és talán árulkodik arról a sietségről is, ahogyan megtervezték, valamint arról a kétségbevonhatatlan tényről, hogy alapvetően átmeneti megoldásnak készült. Ha a Tigrist összehasonlítjuk a régebbi, sokkal kisebb PzKpfw III-as és IV-es harckocsival, szembetűnő a hasonlatosság. Ennek voltak előnyei is: a szövetségesek, különösen az amerikai katonák a PzKpfw IV-eseket gyakorta összetévesztették a Tigrisekkel. Másfelől, ha összehasonlítjuk a két további harckocsi, azaz a Párduc és a Királytigris terveit, láthatjuk, hogy a német tervezők elképzelései hamarosan csaknem teljesen megegyeztek ellenségeikével.
20-21
Hanging_Moss_9102 ♥>!
Az alumínium hengerblokkal és öntöttvas hengerfejekkel szerelt HL 230-as tömege 1200 kg. […] a HL 230-as kiválónak bizonyult, de nem voltak megfelelőek egy olyan nehézpáncélosban történő alkalmazáshoz, melynek tömege eleve 25%-kal haladta meg a tervezettet. A szintetikus gumiból készült tömítőgyűrűk alkalmazása következtében, ha az üzemi hőmérséklet 95 °C fölé emelkedett, úgy hűtőfolyadék kerülhetett az olajvezetékekbe. Ez nem tervezési hiba, és más motoroknál is jelentkezett. A stratégiai nyersanyagok hiányának nemcsak ez volt az egyetlen káros következménye a német hadigépezet működésére.
32
Hanging_Moss_9102 ♥>!
A Tigris szabványos lánctalpa (Marschketten) 725 mm széles. Emiatt a jármű teljes szélessége 3,73 m, ami lehetetlenné tette, hogy a nyugat-európai vasúthálózaton szállítsák. A vasúton történő szállításhoz a Tigriseket 520 mm széles lánctalpakkal (Verladekette) látták el. […] A széles lánctalpakra azért volt szükség, hogy a Tigris talajnyomását elfogadható értékek között tartsák. Ez 1,04 kg/cm2 volt a széles és 40 %-kal több a keskeny lánctalpak esetén. A lágy ukrajnai és belorussziai talajra tervezett T-34-es talajnyomása mindössze 0,64 kg/cm2.
38
Hanging_Moss_9102 ♥>!
A nagy tömegű Tigrisnél a motornak állandóan teljesítményének felső határán kellett teljesíteni. Ahhoz, hogy a harckocsi nem számított megbízhatónak, jelentős mértékben hozzájárult a szükséges karbantartási munkák nem megfelelő módon történő elvégzése is. Ezt csak tovább súlyosbította, hogy a páncélost sérült társainak vontatásával tovább terhelték. Ami még fontosabb, a fentiek hihezetlen mértékben megnövelték az üzemanyag-fogyasztást. […] A „hivatalos” fogyasztás terepen 7,8 l/km volt „normál” haladás esetén. A valóságban azonban ez az érték megközelítette a 10 l/km-t, beleszámítva, hogy egy helyben állva pörgették fel a motort a torony elforgatásához.
33
Hanging_Moss_9102 ♥>!
A Tigris széles, harci lánctalpa 96 tagból állt, melyek egyenként 30 kg-ot nyomtak. A teljes lánctalp tömege 2,88 t. Gondot okozott, hogy a lánctalpakat a vasúti szállításkor cserélni kellett, ami egyrészt munkaerőt, másrészt különleges technikát igényelt.
32
Hasonló könyvek címkék alapján
- Számvéber Norbert: Nehézpáncélosok ·
Összehasonlítás - N. Kovács Tímea (szerk.): 1000 mozdony ·
Összehasonlítás - Violet C. Landers: Fussatok, görögök! ·
Összehasonlítás - Jon Feenstra: Panzerjäger on the Battlefield ·
Összehasonlítás - Somogyi Győző: Hungarian Soldiers in the World Wars 1914–1918, 1939–1945 / A világháborúk magyar katonái 1914–1918, 1939–1945 ·
Összehasonlítás - Arthur J. Barker: Páncélosok a háborúban ·
Összehasonlítás - Hans-Ulrich Rudel: Stuka pilóta 94% ·
Összehasonlítás - Ralf Georg Reuth: Rommel ·
Összehasonlítás - Ungváry Krisztián: Hősök? 90% ·
Összehasonlítás - Punka György – Sárhidai Gyula: Magyar Sasok ·
Összehasonlítás