A ​mágia története 6 csillagozás

Röck Gyula: A mágia története Röck Gyula: A mágia története

Már a Biblia is óvatosságra int tehát a mágiával kapcsolatban. Mindig akadtak azonban olyanok, akik a tiltott gyümölcs – a Tudás – után kutattak, ám a lét másik oldalát megtapasztalni így is csak keveseknek sikerülhetett.
Aki azonban a dolgok mögött rejlő titokzatos erők működését kívánja mégis megismerni, bátran lapozza fel Röck Gyula könyvét. S ha nem is kap minden kérdésre kielégítő választ, olyan új ismeretek birtokába juthat, amelyek továbblendíthetik az úton, és egy eddig rejtett tartományba vezetik.
A halottidézésről, a bűbájosságról és az igézésről olvasva könnyen beláthatjuk, hogy ezek az általában félelmetesnek tartott dolgok valójában segítenek abban, hogy jobban megismerhessük a mindannyiunkat körülvevő világot és akár a jövőt…

Tartalomjegyzék

>!
Szukits, Szeged, 2000
216 oldal · ISBN: 9639278653
>!
Bagó Mihály, Budapest, 1943
192 oldal

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

lzoltán IP>!
Röck Gyula: A mágia története

Nem sokkal a könyv olvasása előtt, teljesen véletlenül rátaláltam egy „értékelésre”. A könyv szerzőjének beállítottságát tekintve az értékelés írója az ellenkező oldal egyik képviselője. A nem éppen pozitív hangvétel arra ösztönzött, hogy mielőbb elolvassam a könyvet. Persze e cselekedet végrehajtásától mindenkit óvva intett.
     Azt tudom mondani, hogy ebben a könyvben nincs semmi veszélyes vagy bármi olyasmi, ami különösebb felháborodásra adhatna okot. A könyv címét nem tartom szerencsésnek, mert nincs igazi összefüggésben a tartalommal. Közelebbi képet adna a „Mágia vs. misztika” cím.
     A szerző nem titkolja véleményét a mágiát illetően, nem ezt tartja a követendő iránynak, az egyetlen út, Isten útja (nincs szükség más vezetőre). Ezt hasonlítja össze, állítja szembe a mágiával; felsorakoztatja eszköztárát, itt jelennek meg az idézések, igézések, bűbájosságok, bevezet a spiritiszta szeánszok, médiumok világába. Itt kell megjegyeznem, hogy rengeteg más forrásból (is) származó élményleírás található a könyvben, ami egy idő után kezdett zavaró lenni. Azon okból, hogy a komolyabb hangvétel, ami a két oldal ütköztetése között felbukkan, átfordul egy, amolyan mesélgetős hangnembe.
     Nem rossz könyv, de kellő kritika itt is szükséges az olvasáshoz. A keleti vallások követőinek, akárcsak a mágia híveinek szerezhet „kellemetlen” élményeket, de korántsem maradandó sérüléseket.

>!
Szukits, Szeged, 2000
216 oldal · ISBN: 9639278653
Zero_equal_Two>!
Röck Gyula: A mágia története

Ez egy pap propagandakönyve a mágia ellen.
A cím trükkös.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] Minden olyan tudásvágy bűnös, amely nem ama célból ered, hogy az igazságot megismerve valaki javuljon és méltó legyen Isten kegyére, hanem csak öncélú ismeretszerzésre irányul. A tudásvágy – mely nem más, mint szellemi kéjvágy – ördögi, ha nem kíséri az egyén erkölcsi vágya, a javulni akarás is.

40. oldal, A rejtelmes erők (Szukits, 2000)

lzoltán IP>!

     Ezek után összehasonlítva a kettőt, azt látjuk, hogy amíg a mágia a természet erői felett való uralkodás, addig a misztika Istenbe való átlényegülés. A mágia célja úrrá lenni a természet erői felett, a misztika célja egyesülni Istennel. A mágia útja a mindenhatóvá lenni akaró luciferi út, a misztika útja Isten – s nem a szellemek! – fiává válni akaró krisztusi út. – A mágia a kifelé ható, a misztika a befelé dolgozó módszer.

29. oldal, Misztika és mágia (Szukits, 2000)

lzoltán IP>!

[…] Kelet azonban nem hisz a személyes Istenben, istenei, kikben hisz, vagy istenített emberek, mint Buddha és mások, vagy természeti erők személyesítettségei: Brahma, Siva, Visnu, Atma és sok más. A szerető mennyei Atyát, mint mindenek első és végokát, nem ismerik el… Meg is látszik – rajtuk. Ezekről a buddhizmusról írandó kötetben adunk összehasonlító beszámolót, rámutatva az igazi, nem pedig az europaizált buddhizmusra, a teozófiára…
     Amint más Kelet és Nyugat tudománya, filozófiája, etikája, szociológiája, vallása, alkotmánya, államrendje, művészete, egészségügye, közigazgatása, kultúrája, úgy egészen más természetfelettisége is… Ott a mágia, itt a misztika… Ott a Világ, itt az Isten… Ott a törvény, itt a kegyelem… Ott Buddha, itt Jézus… Ott az Ember, itt az Isten a vezérlő világosság!
     Más e kettő, csak az a kár, hogy nincs egy „európai missziónk”, illetve „misszió az intelligens emberek részére”, hogy az elveszett Nyugatot visszahódítsuk a modern eretnekségek és Kelet kétes és hamis „kincsestárából”… Itt a hiba, mindig itt, a lanyhaság körül, a zárt templomok körül, a hiányzó és kevésbé terjesztett könyvek körül, ott, hogy alig van – mondhatni nincs is – országot járó korszerű missziós szervezetünk, akik összehasonlító előadásokkal tárnák fel mindazt a sok és igazi kincset, amit egyedül a katolikumban találhatunk csak!!! […]

77-78. oldal, A rejtelmes tények (Szukits, 2000)

16 hozzászólás
lzoltán IP>!

     Mindennek csak átmeneti formája van, s ha szilárd, cseppfolyós vagy légnemű is – alapjában csak energia! Az energiák pedig pszichikai kapcsolatba hozhatók velünk. Ez a mágia egyik alapténye. Energiákat szívhatok fel és adhatok le, pusztán az akaratommal. Ha az energiákat uralhatom, onnan már csak a fokozatiság választja el az anyagot – mely szintén energia – attól, hogy akaratommal uraljam. Ezért mondta az Úr, hogy ha hitetek volna, s azt mondanátok a hegynek, szökjön a tengerbe, beleszökne…

17. oldal, A titkokról... (Szukits, 2000)

lzoltán IP>!

[…] A mágia alanya – vagyis a médium – eszközzé válik a szellemek részére, minden egyéni fejlődés nélkül, akárcsak a gép, ezzel szemben a misztikusnak előbb oda kell fejlődnie, hogy átlényegülve méltó és hasonló lénnyé legyen Urához. A mágiában a szellem szállja meg gépét, a médiumot; a misztikában az ember maga emelkedik a legfőbb lényhez. A hipnózisban az emberi akarat érvényesül az emberen, a spiritizmusban a szellem végzi ugyanezt, a misztikában a Szentlélek világosítja meg az egyént megszállás, azaz szabad akaratának igénybevétele – gépiesítés – nélkül, csupán képességei felfokozásával. Vagyis az egyik – a mágia – géppé teszi az embert, szó szerint adja, adogatja közölnivalóit, míg a másik a tárgyat, a mondanivalót világítja meg, s az egyén a maga felfokozott képességei szerint adja azt tovább mint lény, s nem mint gép vagy telefon, illetve eszköz.
     Az egyik önmagunkhoz visz: Istenek vagytok! A másik az Úrhoz: Isten fiaivá lesztek. Az egyik sátánizmus, a másik krisztianizmus. Nehéz a kettőt néha különválasztani, de nem lehetetlen…

30. oldal, Misztika és mágia (Szukits, 2000)

lzoltán IP>!

     Egyiptom, India, Kaldea, a görög, római, valamint a középkori feljegyzések mind azt igazolják, hogy ez a világ és életforma, amelyben mi, emberek élünk, csak egy alárendelt, alsóbb fokú életforma; mint régente mondták, ama igazi élet álomélete, melynek minden törvénye átmeneti, felfüggeszthető, uralható, és egyáltalán nem örök érvényű…

15. oldal, A titkokról... (Szukits, 2000)

lzoltán IP>!

     Mások szerint „a misztika a tudástól és a hittől abban különböző iránya a lelki életnek, hogy míg a tudás a gondolkodás közvetítésével szerez meggyőződést, a hit közvetítés nélkül, addig a misztika egynek érezvén magát a megismerendő tárggyal, közvetlen bizonyságot érez a tárgy létéről és mivoltáról. Ez a megismerendő tárgy az istenség, mely az érzés szerint mindenütt jelen van, mindenben van, és amelyben minden van” (Szt. Pál a Kolossébeliekhez I. r. 16. stb.). Mivoltát tekintve tehát mindennemű misztika közvetlen megismerés, illetve a megismerőnek a megismerendővel való összeforrása, egyesülése. A misztika nem teoretikus elmebeli művelet, hanem élmény, belső élmény, belső átélése a dolgoknak, míg az okkultizmus külső megismerése, megtapasztalása annak. A misztika lényegéből következik, hogy nem is rendes állapota a léleknek, hanem eksztatikus rajongás, amelyről nem lehet világosan számot adni. Aki nem élte át, sohasem értheti. Nem tartozik a tudomány körébe a panteizmushoz hajló vallási rajongás. „A misztika az új platonizmusban jelentkezett határozottan, onnan utat talált a kereszténységbe, s a hitélet külsőségeivel szemben időnként mint energikus reakció bukkan fel. Fő képviselői Clairvaux-i Bernát, Hugo de St. Victor, Eckhart mester, Jacob Böhme, Schwedenborg” (Pallas lex.). Újabban Jacob Lorber is.

28. oldal, Misztika és mágia (Szukits, 2000)

lzoltán IP>!

[…] Állati, növényi és ásványi – illetve elemi lényekkel van tele minden. Ezek a lények éppen úgy táplálkoznak, mint az emberek, de más módszerekkel. Sőt a szellem is táplálkozik – gondolatokkal, igazságokkal; minden újabb megismert igazság egy-egy erőtápszer a szellem részére, és minden hamisság „méreg”, mely bódítja, tévelyíti, eltántorítja az igazságtól, az isteni útról…

38-39. oldal, A rejtelmes erők (Szukits, 2000)


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Paul Thomas: A fekete mágia szívében
Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II.
Raoul Renier: A kívülálló
Bodnár Alexandra – Monos Anett (szerk.): Lámpások Éjszakája
Szepes Mária: Mágiák könyve
Fónagy Iván: A mágia és a titkos tudományok története
Nagy Judit Áfonya (szerk.): Halloween újragondolva
Szepes Mária: Szómágia
Kovács Gábor: Mágia és hit
Ann-Marie Gallagher: Boszorkánybiblia