Roboz Gábor (szerk.)

Légszomj 59 csillagozás

Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Beszélő halottak és varázsköpenyes szörnyek, nemlélegzők és víztudatok, embergólya és fanyűvő: tizenöt különös és hátborzongató novella magyar szerzőktől, akik bebizonyítják, hogy a hazai irodalom kevésbé járt ösvényeit is érdemes felfedezni.

Eredeti megjelenés éve: 2021

A művek szerzői: Komor Zoltán, Papp-Zakor Ilka, Farkas Balázs, Jónás Zsolt, Benedek Szabolcs, Szabó Róbert Csaba, Kleinheincz Csilla, Szarvas Szilvia, Körmendi Ágnes, Kiss Gabriella, Gaura Ágnes, Sereg Gitta, S. Kolozsvári Zsófia, Moskát Anita

Tartalomjegyzék

>!
GABO, Budapest, 2021
320 oldal · ISBN: 9789635661602
>!
GABO, Budapest, 2021
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635661282

Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 73

Kívánságlistára tette 132

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

CsakHencsi P>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Van még remény, ha ilyen tehetséges fiatal íróink vannak. És egy sem álneves. Igen, még mindig megvan ez az előítéletem.
Na de térjünk a könyvre. Majdnem tökéletes válogatás, mert sajnos tökéletes novelláskötetet lehetetlen összeállítani. Egy ember van, akinek az összes tetszik, az pedig a szerkesztő, aki összeválogatta őket. Mindig akad olyan, ami az egyiknek oké, a másiknak nem, de ami meg a másiknak tetszik, az egyik fanyalog rá. Viszont mindig van olyan, ami mindenkinek hatalmas alavjú. Ebben a kötetben mindenképpen Gaura Ágnes a nyerő a Hasaddal.
A kedvenceim Az embergólya (olyan, mint egy eredeti Grimm-mese, félelmetes és véres), a Folyondár (szellemházas sztori jöhet bármikor), A lámpáshal (fú, hát ez valami csodásan megírt sztori egy szétesőben lévő családról), A dolgok rendje (szellemház kettő), Porszemek (szellemház három). A többi is jó, de ezekre még sokáig fogok emlékezni.
És ne feledjük a borítót, már az is a szívbajt hozza az emberre.
Jó szórakozást hozzá.

pat P>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Néhány előrebocsátandó tény:
1. Horrort nem olvasok szinte soha. Következésképpen semmiféle viszonyítási alapom nincs: fogalmam sincs, hogy egy adott írás műfajon belül jó vagy rossz, eredeti vagy elcsépelt, mennyire kell(ene) ijesztőnek lennie, stb.
2. És mint kiderült, nem véletlen az, hogy nem olvasok horrort szinte egyáltalán – korábbi olvasmányaim alapján kialakult bennem némi prekoncepció a műfaj iránt. Vagyis, hogy a tematika különösebben nem érdekel, a stiláris jellemzői (asszem, olyanjaik mintha lennének a klasszikusabb daraboknak) kicsit idegesítenek is, és nem mindig látom, mit adnak a jelen olvasónak az öncélú borzongatáson kívül.

No és mindezekhez képest:
1. Ezt az antológiát hihetetlenül élveztem. Az írások jelentős részét ugyan a jellegzetes horror-elemek (lásd, mint fent) ellenére. Más írásokban meg nem is voltak benne azok olyan nagyon, nahát. Gaura Ágnes novellájában meg például nagyon benne voltak, és talán pont miattuk élveztem annyira, ezt máig sem értem.
2. Volt néhány novella (számomra a kötet vitathatlan csúcspontjai), amik szociális érzékenységükkel, valid mondanivalójukkal bőven túlmutattak a műfaj (általam feltételezett) keretein: Kiss Gabriella és Harmath Dávid itt a két legfontosabb említendő név.
3. Néhány szerző pedig annyira újszerű és meglepő elemeket hozott be írásaiban, hogy még most is csak pislogok felettük: Kleinheinz Csilla meglepő narratívája és Moskát Anita formabontása jutnak itt először eszembe.

Összegzésképpen:
A műfajjal továbbra sem vagyok tökéletesen kibékülve, de ilyen színvonalas és ötletes írásokat nagyjából bármilyen műfajból szívesen olvasok időnként, azt hiszem.
Olvasónapló itt alant. Na jó, inkább vázlat:

3 hozzászólás
tetsuo>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

„Decompression
Decompression
Decompression”
Wilkinson: Decompression

Nagyon örülök, hogy megszületett végre egy ilyen válogatás magyar szerzőkkel is, jobban bírtam, mint a GABO előző horrorantológiáját, a Sötétséget, bár kétségtelenül hozzátett az élményhez, hogy a borító itt százszor jobb lett szerintem (mindkettőt ekönyvben olvastam, de akkor is kísért mindmáig, hogy kaphatott ilyen külsőt a Datlow antológia). A szokásostól eltérően nem is húzom az időt általános bla-blával, álljon itt pár mondat minden a kötetben szereplő írásról:

Roboz Gábor: Előszó
Tök jó összefoglalás, és bár alapvetően a horrorról szól, érdemes megjegyezni, hogy a horrorral szemben milyen gazdag előképekben a magyar weird, fojtogató gyökerei Jókaiig nyúlnak (lsd. pl. A kétszarvú ember), de teljes pompájában a sötét, drogos herceg, Csáth Géza hozta el nekünk (elég, ha a horronak is beillő Fekete csöndet idézem most meg tőle), ugyanakkor kortársainál is volt bőven mit olvasni a témában (Cholnoky Viktor Trivulzió-ciklusától [bár itt éppenséggel farkasember is van] A Gólyakalifáig), de a későbbiekben is erősen jelen van ez a vonal, Dérytől a G.A. úr X-ben a cserépben a földbe lefelé növő virágaival színtiszta weird, de van példa a weird-SF-re is, elég csak Bálint Tibor Önkéntes rózsák Sodomábanjára gondolni, vagy ha kicsit közelebb merészkedünk a mához, akkor Hazai trippes agymenéseire, esetleg Dragomán horror-weirdjeire a Rendszerújrából. Szóval gazdag ez az irodalmi hagyomány, van miből meríteni szerencsére.

Komor Zoltán: Az embergólya
Top 3-as novella, nagyon erős nyitás szerintem, látszik, hogy Komor tapasztalt író, jók a folkos gyökerek is.

Papp-Zakor Ilka: A jegenyésdi beszélő halottak
Ez egy olyan novella, ami szerintem lazán is csak bajosan köthető az antológiához, kedélyeskedő szépirodalom amolyan mikszáthi stílben. Nem volt rossz olvasni, csak úgy vélem, nem ide való.

Farkas Balázs: Bróda Szálló
Bár Farkas Balázs szépirodalmi cuccait alapvetően jobban szeretem, ez most nagyon erős lett, kísértően emlékezetes a novella záróképe, épphogy marad le a top3-ból nálam.

Jónás Zsolt: Folyondár
A manapság egyre népszerűbb ingatlanhorror alzsáner első darabja a kötetben, jó, bár kicsit feszesebbre szerkesztve még jobb lett volna szerintem.

Benedek Szabolcs: A második fanyűvős sztori
Ebbe nagyon nem hiányzott nekem a misztikus(?) szál, anélkül sokkal erősebb lett volna a sztori szerintem.

Szabó Róbert Csaba: Nemlélegzők
Ez is a szépirodalom határán egyensúlyoz, de még elmegy zsánerdarabnak is, méghozzá kifejezetten kellemes ilyen szempontból is, bár minimálisan talán ez is húzható lett volna.

Kleinheincz Csilla: Szárnya alatt a meleg
Itt szintén nem értem az apropót, hogyan került az írás a kötetbe. Szépirodalomnak kellemes olvasmány, de számomra horrorként vagy akár weirdként értelmezhetetlen. Bár annyiból nagyon weird, hogy Rétságon hogyan nevezhetnek valakit Géniának. Véletlenül sokat járok arrafelé és vannak érdekességei a helynek, pl. régen működött egy speed laboratórium a településen tudtommal, de hogy valakit Géniának nevezzenek ott, számomra teljesen elképzelhetetlen (persze lehet, hogy Génia-klánok élnek Rétságon, akik dühöngve olvasnák ezeket a sorokat).

Szarvas Szilvia: Ajka fehér, mint a hó
Az elején úgy kezdtem, hogy na, megint egy fárasztó Gaiman-koppintás/parafrázis, mint amilyen Lakatos Istvántól A boszorkány meséje volt, erre sikerült nagyon kellemesen meglepnie, soha rosszabbat! Épphogy maradt el ő is a top3-ból.

Körmendi Ágnes: A Bach-tenger megszelídítése
Ez annyiban különbözik a Solaristól, hogy… Miben is? És hogyan került ide az antológiába?

Kiss Gabriella: Túlélők
Sajnos nem olyan erős, mint Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018-ban a Vendégség, de azért az átlagból kiemelkedő darab.

Gaura Ágnes: Hasad
Ahogy @pinter_bence is írta, osztrák-magyar környezetben sokkal ütősebb lett volna, de így is kellemes darab.

Harmath Dávid: A lámpáshal
Top3, sőt, talán top1, hol volt eddig ez az ember? Félelmetesen realisztikus a szétesett család bemutatása, a feleség, a férj, ittam Dávid szavait, bármennyire fullasztóak. Követelem a regényét is!

Sereg Gitta: A dolgok rendje
Ingtalanhorror, csapó sok. Sajnos itt elveszett a meglepetés ereje a Rosemary gyermeke-Wicker Man-Fehér éjszakák Bermuda-háromszögben. Talán ezek ismerete nélkül nem lett volna ilyen kiszámítható.

S. Kolozsvári Zsófia: Porszemek
Ahogy Müller Péter Sziámi mondaná, jó, de nem elég, nem elég durva.

Moskát Anita: Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe
Végül megint egy top3-as darab, üdítően újszerű ötlet, bár nem lógott volna ki szerintem a Books of Blood-ciklusból sem.

Még sok ilyet, köszi!

pinter_bence I>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

„A Légszomj antológia Komor Zoltán novellájával nyit – a magyar bizarro koronázatlan királyának nevét látván aggódni kezdtem, hogy a kezdő-középhaladó horrorolvasókat ledobja majd a szürreálisan-radikálisan undorító-pornográf irodalomban utazó Monolit-díjas alkotó, de Embergólya c. darabja egy magához képest kifejezetten visszafogott, klasszikusabb horrornovella.

Innentől pedig elkezdődik egy olyan utazás, ami tapasztalataim szerint nagyon is jellemző az általános fókuszú horrorantológiákra. A horror és a weird ugyanis még nehezebben megfogható-meghatározható zsáner, mint mondjuk a sci-fi vagy a fantasy, az írás minőségén túllépve ugyanis – és ebből a szempontból a kötet kifejezetten egyenletes színvonalú – az élmény nagyban függ attól, hogy az olvasóban mi tud félelmet/rettegést kiváltani.

Ebből a szempontból pedig nagyon heterogén kínálattal kedveskedik Roboz Gábor antológiája, ahol folkosabb ízű rémmeséktől kezdve az irodalmi horroron, a sci-fi/horror hibrideken és a kortárs témákon át a pszichológiai horrorig mindenféle írással találkozunk. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy a kötet összes novellája nem fog mindenkinek tetszeni, de mindenki találhat neki kedves kapcsolódási pontokat kollektív rettegéseinkhez.”

A teljes ajánló olvasható a megújult Azonnalin, a Könyves Kálmán rovatban:

link

theodora>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Nem ez volt az első a GABO Kiadós novellagyűjtemény, amit olvastam – de nem is az utolsó. Direkt októberre hagytam az olvasását – ha már horror- és weird gyűjtemény és Halloween :D (és @Avilda októberi könyvklubjának is közös könyve volt).

Hasznos és érdekes volt Roboz Gábor szerkesztő előszava, amelyben ad egy átfogó képet a magyar horror és weird irodalomról, írókról.

A novellák változatos világokról mesélnek: merítenek a magyar népi világból, megjelennek benne furcsa baljós hangulatú szállodák, házak; amerikai horrorfilmre hajazó történet a magyar 'jetiről'. Olyan aktuális társadalmi problémákról, mint a lélekemésztő árvaházak-nevelőotthonok, kiüresedő és/vagy bántalmazó kapcsolatok és legfőképp a magány.

A legjobban a boszorkányos, Hófehérke-történetből inspirált Ajka fehér, mint a hó (Szarvas Szilvia) tetszett – a világa és a cselekmény; a legzsigeribb Jónás Zsolt Folyondár c. műve volt, ami napokig velem volt utána; az egyik legmeglepőbb Harmath Dávid A lámpáshal novellája volt, ami egy családi-párkapcsolati problmát dolgozott fel érdekes módon. Nehéz volt kiemelni csak hármat a kötetből, mert szinte mindegyik tetszett. Erős és érdekes válogatás, jó betekintés volt a horror és a weird zsánerébe.

KingucK P>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Nagyon tetszett ez a novella válogatás, remélem lesz folytatása. Persze volt közte olyan, amely kevésbbé tetszett vagy inkább kevésbbé érintett meg, de a többségük érdekes volt.
A kedvenceim:
Kiss Gabriella: Túlélők
Gaura Ágnes: Hasad
Harmath Dávid: A lámpáshal

szep_eszter>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Hú nagyon jó volt a Légszomj antológiát olvasni! Nem várt sebességgel és kedvvel olvastam csak még egy novellát alvás előtt. Meg még egyet!
Nem mondanám, hogy mindegyik novellára gondolkodás nélkül rámondanám, hogy horror vagy weird, van amelyik inkább misztikus volt, van, amelyik meg egyenesen szépirodalmi, de azt abszolút mondanám mindegyikről, hogy jól voltak megírva, működtek a szövegek, ez élvezetes volt olvasni.
A tavalyi Gabo science fiction és fantasy válogatásban azért volt olyan szöveg, amelyet szigorú és sörtés szívem nem látott indokoltnak – most szerintem nagyon erős a válogatás. Vagy csak nekem érkezett jókor ez a kötet – ne hanyagoljuk a szubjektív tényezőket.
Tetszik, hogy sok női szerző van – ez ugye a képregénynél szinte elképzelhetetlen. Elgondolkodtató, hogy kevés kivételtől eltekintve a nőfókuszú novellák az abortusz és a terhesség témáját járják körül. Nem tudtam eldönteni, hogy ez arra reagál-e, hogy a magyar kormány részéről sajnos rendszeresen vannak olyan nyilatkozatok, amelyek a nőket a szüléseik száma alapján ítélik meg – vagy ellenkezőleg, a lázadás szellemében beleragadunk ebbe a paradigmába, és nem lépünk ki onnan. Ezt még átgondolom.
Különösen tetszett Farkas Balázs weird Balaton-szövege, Benedek Szabolcs és Harmath Dávid horrorisztikus realizmusa szarrá ment házasságokról, Kiss Gabriella Ottlik-parafrázisa, hú és az egyházi kompromisszumokat mozgató Nemlélegzők. Jó, hogy a kísértetház mellett volt olyan téma is, mint a vizsgaidőszak, a méhek, meg a varrás. Kleinheincz Csilla szövege szerintem egy Virginia Woolf.

Avilda>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Átlagolva 4 csillag. Mióta rájöttem, hogy szeretem a horror novellákat (köszönet ezért Shirley Jacksonnak), egyből rávetettem magam erre a kötetre, ahogy megjelent. Direkt őszre tartogattam, vártam a kellemes borzongást.
Ezt a legtöbb novellától meg is kaptam, és tényleg akadt itt mindenféle: társadalmi horror, gótikus, weird, fantasy stb.
A leginkább Kleinhencz Csilla, Moskát Anita, Harmath Dávid, Gaura Ágnes, Szarvas Szilvia, Szabó Róbert Csaba és Papp-Zakor Ilka munkássága tetszett.
Hiányzott azért az igazi borzongás, az, hogy napokig velem maradjon egy-egy történet, és ne merjek elaludni.
Akadtak olyan novellák, amiknek ittlétét nem teljesen értettem, mert szerintem nem horror, nem is weird. Egy-kettő narrációja se tetszett, és azért látni, melyik a profibb írás, ki a tapasztaltabb író.
De összességében nagyon örülök neki, hogy ennyi tehetséges szerzőnk van idehaza.

Praetorianus P>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

A kötet azzal az erős tényközléssel indul, miszerint nincs magyar horrorirodalom, hogy aztán több mint háromszáz oldalon keresztül bizonyítsa ennek ellenkezőjét. Számomra ez egy igazán hiánypótló kötet, hiszen már általános iskolás koromban is vettem a kezembe Stephen Kinget, hogy aztán lassan kialakuljon valamiféle zsáner iránti rajongás, és sok olvasmány segítségével harminc éven át szívjam magamba. Tény, hogy így negyvenen túl már nem sok minden sorakozik a polcomon, amitől meg tudnék ijedni, és az elég magasra tett lécet most sem igazán sikerült megugrani egyik írásnak sem, de összességében véve, nézve a hangulatot, a stílust, a szöveg minőségét és persze magukat a történeteket, ez bizony egy piszkosul erős gyűjteményre sikerült. Színes-szagos válogatás, ami mutatja, hogy idehaza is van remény. Csak remélhetem, hogy a kötet jó fogadtatásra talál, és lesz folytatása a kezdeményezésnek, mert imádnék még hasonló szösszeneteket olvasni.
off
Nem szeretném egyesével kivesézni a novellákat, csak néhány szóban összesíteném a tapasztalatokat:
Egy történet jó esetben megmozgatja az ember agytekervényeit. Ebből a szempontból a (számomra) két legismertebb név, Kleinheincz és Moskát vitte a pálmát, valós mögöttes mondanivalóval. Fontosnak érzem kiemelni őket, mert igazán egyik sem tetszett, de mégis ezek a kötet legértékesebb gyöngyszemei. Kleinheincz mondjuk kiverte a biztosítékot a narrációjával, attól majdnem eret vágtam magamon, igazi kísérleti szöveg, valakinél biztosan emeli majd a történet ázsióját.
Volt néhány sztori, ami nem mozgatott meg annyira, hogy valaha újra akarjam olvasni, de nem azért, mert rossz, egyszerűen csak nem nekem való. Értetlenül állok a Bach és a Nemlélegzők előtt, hogy mit keresnek ebben a kötetben, a stílust tekintve igencsak eltévedtek.
És akkor a lényeg: sok olyan novellát olvastam, amit bármikor újra levennék a polcról. A legerősebbek számomra Komor folk-horrorja, Jónás biorémsége, Farkas alternatív Balatonja, Gaura Lovecraftet megszégyenítő miafenéje, Harmath gyermekpszichója, és Sereg szektáskodása. De van még kb ugyanennyi, ami simán olvasható homlokráncolás nélkül.
Summázva:
Évek óta veszem a Gabo gyűjteményeit, de eddig ez hozta a legegyenletesebb színvonalat. A történetek nagyrészt a „jó” és „nagyon jó” szintet lőtték be maguknak, csak elvétve találtam ennél rosszabb teljesítményt. Szóval le a kalappal az írók előtt, remélem hallatnak még magukról, és azt is, hogy a Gabo ebből a műfajból is rendszert csinál, ahogy a scifiből és fantasyból tette az elmúlt években.

6 hozzászólás
lillia>!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Csalódott vagyok, mert magas elvárásokkal kezdtem bele a kötetbe, de sajnos nem érte el azt a szintet, amit vártam.
6 történet volt, ami tetszett: Farkas Balázs, Kleinheincz Csilla, Körmendi Ágnes, Kiss Gabriella, Gaura Ágnes és Moskát Anita novellái. Volt, aminek a hangulata, volt, aminek a világa fogott meg, és most már azt is tudom, hogy nem csak rám volt anno fura hatással az egyetemi vizsgaidőszak. :D
Ahogy írtam, 6 szerző novellája tetszett (a 15-ből!), de ezek esetében is többször el kellett vonatkoztatnom attól, hogy én egy horror – és weird novelláskötet olvasok. Szerintem ez nem az volt.
Nem véletlen, hogy általában nem olvasok a műfajban (de azért így is tudom, hogy a horror több mint kibelezős/hentelős helyzetek összessége) – ez a kötet azonban egy picit sem volt ijesztő (pedig az összes történetet késő este olvastam mialatt teljesen egyedül voltam otthon, így azért „illett volna” hatniuk).
A kötettől inkább nyomasztó hangulatot vártam (ezt talán Kleinheincz Csilla valósította meg a legjobban), lelki kínokat, de a legtöbb novellában inkább szimpla horrorklisék jöttek elő, amivel akkor nem is lett volna gondom, ha sikerül úgy feldolgozni, hogy valami egyedi legyen a vége vagy legalább az elbeszélő hangja adott volna valami egyedi ízt neki.
Volt 1-2 szépirodalmi igényű szöveg (ennek örültem), és volt 1-2 olyan novella is, amely szerintem nem ütötte meg azt a szintet se, hogy nyomtatott, kiadott kötetben megjelenhessen. Emellett voltak „semmi extra, egyszer elmegy” történetek is, amelyek elolvasásával ugyan nem vesztettem semmit, de nem is nyertem, mint olvasó.
Mindezek ellenére remélem, lesz folytatása ennek a kezdeményezésnek és ha nem is évente, de időnként lesznek még horror/weird gyűjtemények. Csak abban reménykedem, hogy legközelebb kicsit bevállalósabb lesz a kiadó, és kihagyja a tucatterméket és inkább kiássa a rejtett kincseket a pályázati anyagok közül.


Népszerű idézetek

Kkatja P>!

    Az öregasszony bolond, ez volt a lány első gondolata. Elküldi a francba, ez meg a második. Ám ekkor elébe toppant a boszorkány, és megcsapta a savanyú bűz és a hideg, ami a nő pórusaiból szivárgott.
     – Persze, küldj csak el, te ostoba cafka! – vigyorgott a nő, kimutatva szürke, kavicsszerű fogait. – De jobb, ha tudod, nem szoktam kétszer ugyanott megfordulni. Ha elküldenek valahonnét, oda nem térek többé vissza. Járom a világot és gyermekáldást hozok a házakhoz. Így van ez, mióta világ a világ, és még akkor is ezt fogom csinálni, amikor te már rég a koporsóban heversz, és a férgek rágják a tested maradékát, és nem marad utánad senki, aki virágot hozzon a sírodra. Ostoba vagy, mert azt hiszed, a kisbaba megment majd, felemel, ám az újszülött csontok túl törékenyek ahhoz, hogy megtartsanak, miközben megpróbálsz kimászni a gödörből. De nem azért jöttem, hogy lebeszéljelek róla… Egy ajánlatot hoztam. Ha rábólintasz, gyerek érkezik a házhoz.

17. oldal Az embergólya

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Kkatja P>!

    A babonás vénasszonyok azt rebegték, a Fészekfejű Bába gyermekáldást hoz a házhoz. A határban vándorol, elhullt kutyák húsából táplálkozik, hályogos a szeme akár a higany, ráncos homloka mögött szitakötők kitépett szárnyai zizegnek, miközben sötét varázslatokat forgat a fejében. A hajában gólyafészkekből lopott ágacskák vannak.

16. oldal Az embergólya

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

Deidra_Nicthea I>!

Csontok emlékét görgetem magamban, és arra gondolok, az örökkévalóságban hiányzik csak igazán az emberi lét börtöne.

176. oldal (Körmendi Ágnes: A Bach-tenger megszelídítése)

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

nerdy7>!

Lyukas vödörrel merítettem a vizet.

303. oldal Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

valamifurcsa>!

Azt hittem, mindent tudok róla, hogy tizenkilenc év alatt magamba zártam a lelkét, de ha egyszer elengedjük a szüleink, nagyszüleink kezét, többé nem érthetjük meg őket ugyanúgy.

287. oldal S.Kolozsvári Zsófia: Porszemek

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj Kortárs magyar horror- és weirdnovellák


Hasonló könyvek címkék alapján

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Stephen King: Éjszakai műszak
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Farkas Balázs: Embertest
Képtelen történetek, másvilági mesék
Neil Gaiman: Törékeny holmik
Mészáros András: A farkas álma
Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2021
Stephen King: Csontkollekció
Edgar Allan Poe: Elbeszélések