Hova ​tűnt Miss Bell? (Úrilányok nem gyilkolnak 1.) 73 csillagozás

Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Daisy Wells és Hazel Wong elhatározzák, hogy titkos nyomozóirodát alapítanak a Deepdean Leányiskolában. Ám jó ideig nem akad igazán izgalmas ügyük. (Hacsak nem találod annak Lavinia Elveszett Nyakkendőjének Esetét. Ők nem találták annak.)

Ám Hazel egy este a tornaterembe lépve holtan találja a természettudományt tanító Miss Bellt. Amikor öt perccel később visszatér Daisyvel, a holttestnek már nyoma sincs. Eltűnt! Hazelnek és Daisynek most már egy igazi gyilkosságot kell felgöngyölítenie. Először viszont be kell bizonyítaniuk, hogy egyáltalán megtörtént – még mielőtt a gyilkos újra akcióba lendül (és persze mielőtt a rendőrség átvenné az irányítást).

A két önjelölt detektív bizonyítékokat gyűjt, gyanús jelek után kutat, és természetesen mindenkit szemmel tart az iskolában. Hazelnek és Daisynek minden ügyességükre szükségük van, hogy elkapják az elkövetőt – de vajon sikerül nekik? És nyomozás közben vajon a barátságuk is kiállja a próbát?

Eredeti megjelenés éve: 2014

Kiadói ajánlás: 10 éves kortól · Tagok ajánlása: 12 éves kortól

>!
Manó Könyvek, Budapest, 2022
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635841585 · Fordította: Ruff Orsolya

Enciklopédia 3


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 114

Kívánságlistára tette 95


Kiemelt értékelések

meseanyu P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Imádom az ilyen bentlakásos, harmincas évekbeli sztorikat. Eszembe jutott a Nyakigláb apó és persze Flavia is, ez a regény is hozta azt a hangulatot, amit előzetesen régebbi olvasmányaim alapján elvártam tőle. A két főszereplő, a köztük lévő dinamika tökéletes, a mellékszereplőkön szerintem egy kicsit lehet még javítani, egy picit többet elmondani róluk, karakteresebbé tenni őket, de meglátjuk, mit hoz a második rész. A krimiszálban megvolt az a csavar, ami izgalmassá tette, jól pörögtek az események, úgyhogy minden szempontból szórakoztató könyv szerintem.

2 hozzászólás
Kovaxka P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Alapvetően imádom a bentlakásos (lány)iskolás sztorikat, pláne krimiket, de ez most idegesített. Daisytől kirázott a hideg, nem éreztem a 30-as évek hangulatát, és a stílus sem varázsolt el. A bűntény alapvetően nem volt rossz, a jegyzőkönyvezést is bírtam, mégis nehezen haladtam az olvasással. Talán még folytatom a sorozatot, de kicsit elbizonytalanodtam.

7 hozzászólás
kratas P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

A krimi rész tetszett, fordulatos volt és végig lekötötte a figyelmemet a történet.
Amivel egy kicsit nem vagyok kibékülve, az Daisy személyisége, mert meglehetősen beképzelt és állandóan leszólja Hazel-t. spoiler
Szóval nem volt rossz, de még gondolkodom rajta, hogy akarom-e majd ezt a sorozatot folytatni. Hogy hány éves kortól ajánlanám? Talán egy 12-13 évesnek már jó lehet.

Klodette>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Most inkább a krimikre vagyok ráhangolva és olyan könyveket keresek elolvasásra, amik Agatha Christie stílusához hasonlítanak.
Így esett hát a választásom Robin Stevens ifjúsági krimijére, ami mind stílusában, mind kivitelezésében, mind témájában AC munkásságára hajaz, pontosan ezért, nagyon tetszett.
Leginkább az egyik kedvenc Christie krimimhez tudom hasonlítani, a Macska a galambok között címűhöz, hiszen az angol vidéki, bentlakásos leányiskolai légkör, a nyomozó diáklányok, valamint a tantestületből kikerülő áldozatok konkrétan a fentebb említett kötetre hajaznak.
Akik szerették hát azt a regényt vagy Pierre Véry – A görög kereszt rejtélye című művét, valamint a St. Trinian's filmeket és könyveket, azoknak a Hova tűnt Miss Bell? is biztosan elnyeri majd a tetszését.
Hazel szimpatikus elbeszélő, örülök, hogy ő lett a krónikása ennek az egésznek, mert jók a meglátásai, kedves, okos lány, ak az elején kicsit önbizalom-hiányos, de végül szépen ívelt karakterfejlődésen esik át.
Daisy, a másik főszereplőnk, na őt nem tudtam megkedvelni, mert főnökösködő, konok és sokszor kiállhatatlan, ebben a jövőben még lesz mit szépítenie az írónőnek.
Biztosan fogom folytatni a sorozatot, már megrendeltem a második részt és remélem, hogy a Manó Könyvek tervezi a további részek magyar megjelentetését is.

https://klodettevilaga.blogspot.com/2023/04/konyvkritik…

Lobo P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

A történet, a bűntény és a nyomozás is mind nagyon összetett ebben a regényben. Robin Stevens rengeteg szálat és réteget tudott behozni azzal, hogy roppant okosan választotta meg a helyszínét, a karaktereket és a cselekményt is. Egy bentlakásos iskola meg kiváló alapja bármilyen titokzatos eseménynek. Aztán ott van az, hogy a 30-as években játszódik a történet, amikor a nők szerepe még nagyon minimális volt. Deepdeanben nem is igyekeznek másra buzdítani a tanulókat, mint hogy szépen sorba álljanak tegyék azt, amit elvár tőlük a társadalom és ne kérdezzenek, gondolkodjanak túlzottan.

Daisy és Hazel azonban okosak, talpraesettek, akiknek a barátsága innen fakad: mind a ketten titkolni kénytelenek, hogy intelligensek. Az agytornát pont a nyomozó iroda fenntartása jelenti számukra. Ráadásul Hazel Hong Kongból érkezett Angliába, úgyhogy őt még a hétköznapi rasszizmus és évfolyamtársainak mindennapos mikro-agressziója is komolyan elgondolkodtatja, holott neveltetéséből kifolyólag jóval anglománabb talán, mint akik a szigetországban nevelkedtek, csak hát a külseje nem
erről árulkodik.

A bűntény mellett fontos szerepe van a lányok barátságának is, ami nagyon kényes azért: más-más környezetből érkeznek, tehát korábbi élettapasztalataik mások, de ettől lesznek kimondottan sikeres nyomozók is. Ugyanakkor a barátságuk dinamikája is folyamatosan változik a történet során, bizony előfordulnak közöttük komolyabb konfliktusok amelyek pont az eltérő háttérből és hozzáállásból származnak. Mivel végig Hazel a mesélőnk (nagyon szerettem a „hangját”, stílusát), tudjuk hogy vele ellentétben Daisy jóval magabiztosabb és társaságibb ember, aki olykor felületesebbnek tűnik, mint amilyen.

Nagyon szuper, hogy Robin Stevens nem nézi le az olvasóit, hanem még a kiskamaszok agyát is megtornáztatja: a bűntény, a nyomozás és a megoldás zseniálisan van összeállítva.
Szerettem olvasni Daisy és Hazel történetét, még így másodszorra is tökéletesnek éreztem, s alig várom a folytatást.

Részletesen: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2022/08/22/robin-ste…

PTJulia P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Ez a rész is jól megidézi a kor hangulatát, talán egyszer -egyszer, egy-egy szóval esik ki belőle a szerző vagy a fordító. A nyomozóiroda első kalandjaiban egy olyan angol bentlakásos iskolát ismerhetünk meg, ahova ez alapján be nem tenném a lábam. Nem a gyilkosságok miatt, hanem a kisasszonyok miatt, ahhoz képest, hogy Daisy egy lord lánya, elég lepattant helyet választottak neki :))
A krimi műfajába való bevezetésként ez a regény is remek.

tonks>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Egy ideje már felkerült a radaromra ez az ifjúsági krimi sorozat és nagyon örültem, amikor végre sikerült lecsapnom rá a könyvtárban. Rongyosra olvastam volna 10-14 éves koromban, de most is kellemes szórakozás volt. Örültem, hogy felnőtt fejjel sem találtam „butítottnak” a szöveget, a leányiskola, mint helyszín hangulatos, a rejtélyek működnek, spoiler, még a nyomozó klub jegyzőkönyve, mint keret is rendben volt. Akivel komoly bajaim voltak és ez szinte biztos már a koromnak köszönhető, az Daisy, nem lett túl szimpatikus karakter. Mindenképp megnézem majd magamnak a folytatást is.

Homolya_H_Tímea P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Nagyon szeretem a Manó könyveket, de ez most nem nyerte el a tetszésem. Már a stílusával is volt bajom, kicsit lassan is haladtam emiatt, és valahogy a történet sem ragadott magával.
Furcsa volt a két főszereplő kapcsolata. Daisy igazi angol kislány, míg Hazel a távolkeletről érkezett Angliába. Hasel mindenáron meg akar feleli az ország szokásainak, hogy befogadják, míg Daisy pont hogy titkolja képességeit, butábbnak mutatva önmagát, mint amilyen. A két lány egymásra talál, és a krimik iránti lelekesedésük is erősíti a kapcsolatukat.
Csakhogy ez a kapcsolat nekem túl egyoldalúnak tűnik. Daisy válik Shelock Holmes-á, míg Hazel lesz Watson, akit Daisy folyton kioktat, már-már lenéz, míg Hazel, bár látja ezt, de kullog a lány után. Valahol a könyv utolsó 50 oldalánál van egy fordulat, amikor Daisy rájön, hogy Hazel tényleg értékes tagja a duójuknak, és nem csak egy írnok, akik lejegyzi, amit Daisy mond neki. De addig azért voltak elég furcsa helyzetek, ami szerintem bántó és lenéző, és ezért nem is tudtam maximálisan szeretni.
A nyomozósdi is döcögős, néhol nagyon amatőr, még ha 13 éves gyerekekről is van szó.
Szóval valahogy nem volt az igazi. Remélem a második jobb lesz.

anesz P>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

borító: 5
tartalom: 4
stílus: 5
szereplők: 5
élmény: 5
mondanivaló: 4

Először a borító és a cím keltette fel az érdeklődésemet, szeretem az ifjúsági krimiket, így megvettem. A külalakja és a belső kis grafikák a fejezetek előtt nagyon elnyerték a tetszésemet. Mindamellett egy nagyon izgalmas kis nyomozást is kapunk. Egyáltalán nem gyenge ez a szál benne, kapunk (nem egy) holttestet, és logikus nyomozómunkát a lányoktól. Kit lehet gyanúsítani, kinek van alibije, milyen indokai lehetnek a gyilkosnak stb. A rendőrök bevonása is kellő időben történt szerintem. A lányok barátságának mozgatórugói, múltjuk és civakodásuk is nagyon megalapozott és remek része a könyvnek.
A megoldás is frappáns és indokolt. Engem meggyőzött az író, folytatni fogom a sorozatot.

szindilu>!
Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell?

Bár ez egy erősen ifjúsági történet, felnőtt fejjel is tökéletesen el tudtam merülni az angol leányiskola atmoszférájában és egyáltalán nem találtam gyerekesnek vagy túl egyszerűnek a nyomozást a gyilkos után, sőt!

Logikus, követhető, de csavarokkal fűszerezett a sztori, abszolút életszerű szereplőkkel, nem éreztem azt, hogy elrugaszkodott intelligenciával vagy képességekkel ruházták volna fel őket. Egyszerűen adott volt két tini lány, akik értelmesek, ambíciózusak és kitartóak. Daisy és Hazel karaktere remekül kiegészítette egymást, hisz míg egyikük vakmerő, kissé nemtörődöm, addig a másik sokkal inkább két lábon a földön áll, érzékeli a határokat, tudja meddig mehetnek el anélkül, hogy maguk is komoly veszélybe kerülnének. És bár Daisy a könyv első felében kimondottan ellenszenves volt az öntelt hozzáállásával, a basáskodó, elnyomó személyiségével, érzékelhető volt némi jellemfejlődés nála a történet végére.

Bevallom, amíg nem fogtam kézbe ezt a kötetet, nem igazán értettem, mire fel a nagy felhajtás az élfestés körül, de el kell ismernem, hogy nagyon szép és valóban feldobja az olvasásélményt. Szerintem az ilyen hívogató, tetszetős külsejű kiadásokkal (attraktív borító, belső illusztrációk, élfestés) sokkal jobban fel lehet hívni a fiatalok figyelmét a könyvekre, talán nagyobb kedvvel fordulnak az olvasás felé.

És ugyanezt tudom elmondani a tartalomról is. Bár én voltam olyan szerencsés, hogy szinte valamennyi kötelező olvasmányt szívesen olvastam iskolásként, tudom, hogy abszolút kisebbséget képviselek e téren. Ilyen jellegű köteteket biztosan szívesebben olvasnának a gyerekek, tinik.

Bár a kiadó ajánlását, mely szerint 10 éves kortól olvasható ez a történet, kissé erősnek érzem, mégiscsak gyilkosságokról van benne szó. Tény, hogy brutalitásnak nincs nyoma és sokkal inkább a minden lében kanál főszereplők kutatómunkája az, ami igazán figyelmet érdemel, én mégis feljebb tenném a korhatár ajánlást néhány évvel (12-13 évre), de e felett is ajánlom a nyomozós történetek kedvelőinek.


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen >!

További álcázásként előhúztam a táskámból a Fecskék és fruskákat, és szétnyitva az ölembe tettem, mintha olvasgatnék.

146. oldal

Enola>!

Ez az első olyan gyilkosság, amelynek ügyében a Wells & Wong nyomozóiroda nyomoz, így aztán igazán kapóra jött, hogy Daisy vett nekem egy új esetnaplót.

(első mondat)

Mazsika6 >!

Most, hogy érett harmadikosok vagyunk, már nem idétlenkedhetünk olyan butaságokkal, mint a szellemek […].

15 .oldal

Jesper_Olsen>!

Nincs ínyemre, hogy ti ketten ifjú Miss Marple módjára kószáljatok, amíg ő szabadlábon van.
– Méghogy Miss Marple! – sziszegte Daisy az orra alatt. – Sherlock és Watson, ha lenne szíves.

286. oldal

Kapcsolódó szócikkek: dr. John Watson · Miss Marple · Sherlock Holmes
Jesper_Olsen>!

Őrültség lett volna megölni.
– A gyilkosság mindig őrültség – felelte a felügyelő. – Ha az emberek észszerűen ölnék meg egymást, akkor elveszíteném a munkámat.

305. oldal

theodora P>!

Miss Bell megygyilkolásának, és a Wells és Wong Nyomozóiroda vizsgálódásának krónikája.

(első mondat)

theodora P>!

Az őszi félév első heteiben a legfontosabb történés a Nyomozóiroda létrejötte volt, amit Daisy kezdeményezett.

15. oldal

Jesper_Olsen >!

[…] nasidoboza tele volt baljós, valószerűtlen borítójú könyvekkel, amelyeknek olyan címük volt, mint Ház a sziklán és Mystery Mile.

16. oldal

Jesper_Olsen>!

– A nyugati iskolák még egyetlen kínainak sem váltak a javára – dühöngött [az anyám].
– Ugyan már, Lin drágám – nevetett az apám. – És mi a helyzet velem?
– Pontosan erről beszélek – vetette oda az anyám, és tiltakozása jeléül a rákövetkező héten csak kantoni nyelven volt hajlandó megszólalni.

73. oldal


A sorozat következő kötete

Úrilányok nem gyilkolnak sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Irene Adler: A fekete dáma
Nancy Springer: A különös krinolin esete
Fabian Lenk: A vikingek varázskardja
Robert Beatty: Szerafina és a Fekete Köpeny
Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Frances Hardinge: Hazugságok fája
Mészöly Ágnes: Ketten Kövespart ellen
J. Carasoni: Mrs. Chester margarétái
R. L. Stine: A színpad fantomja
Astrid Lindgren: Kalle nem ijed meg az árnyékától