Shaman's ​Crossing (Soldier Son 1.) 9 csillagozás

Robin Hobb: Shaman's Crossing Robin Hobb: Shaman's Crossing Robin Hobb: Shaman's Crossing Robin Hobb: Shaman's Crossing

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

The ​first book in a brand new trilogy from the author of the Farseer, Liveship Traders and Tawny Man trilogies. When the two-hundred year war between the kingdoms of Vania and Landsing ended the Landsingers were left in triumphant possession of Vania's rich coal and coast territories. When young King Troven assumed the throne of Vania thirty years later, he was determined to restore her greatness, not through waging another assault upon their traditional enemies, but by looking in the opposite direction and colonising the wild plains and steppes to their east. Over the next twenty years, cavalry forces manage to subdue the rolling plains formerly wasted on nomadic herders and tribesmen.Troven's campaign restores the pride of the Varnian military and to reward them, Troven creates a new nobility that is extremely loyal to their monarch. Beyond the grasslands lies the current frontier of Varnia, the heavily forested Barrier Mountains, home to enigmatic Specks: a dappled, forest… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
HarperVoyager UK, London, United Kingdom, 2019
632 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780008286491
>!
HarperCollins, New York, NY, United States, 2008
608 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780060758288
>!
HarperCollins, London, 2006
624 oldal · ISBN: 9780060758288

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

ujhelyiz P>!
Robin Hobb: Shaman's Crossing

Robin Hobb műveit (az eddigi tapasztalataim alapján) nem könnyű olvasni: nagyon lassan, de cserébe részletesen kifejtett világ és karakterek, részletesen kidolgozott, és abszolút nem egyértelmű morális kérdésekkel. A világ a vadnyugat meghódításának egy alternatív, mágikus univerzumba helyezett változata: a parton élő, technológiailag fejlett nép befejezte a háborúját, és elkezdte az őslakos nép földjének meghódítását.

A konfliktus örök: az őslakosok sámánmágiája nem jelent igazi ellenfelet a hódítók puskákból kilőtt vasgolyóinak, és a háború veszteseként a kultúrájuk feladására is kényszerítik. De ez nem rejti el a tényt, hogy ők valami régi mágiahasználó nép elől menekültek a pusztára. És ez a konfliktus kellően sokszínűvé vált, előhozva egy jó pár érdekes gondolatot: a civilizáció és a bennszülött, természetközeli kultúra közötti minőségi különbségek (beleértve azt is, hogy a szereplők a sajátjukat többnyire magasabb rendűnek gondolják), becsület, politikai csatározások, a sorsok eleve elrendeltetése és még sok minden kavarja a dolgokat a mélyben. És minden gondolat valamiféleképpen úgy jön elő, hogy főhősünknek nehézséget okozzon.

A könyv eleje főhősünk gyermekkorát mutatja be, ahol megismerjük a pusztán élő nemes (egykori katona) életét, és kapunk egy betekintést a viszonyukba az őslakosokkal – amely finoman szólva is nehéz. Ugyanakkor már ez is megmutatja azt, amiért Hobbot szeretjük: a szereplők nagyon részletes kidolgozottsága, akik közül senki sem fekete-fehér. Ennek legjobb példája rögtön a főszereplő apja – alapvetően becsületes, szavatartó, az emberekre odafigyelő – de nagyon keményen lenézi a pusztalakók kultúráját, és hajlamos elfordítani a fejét, ha ezáltal egy bonyolult problémát nem neki kell megoldani. Ez a rész lassan építkezik, de sokat mesél a világ működéséről.

Utána főhősünk átutazik a fővárosban levő katonai akadémiára, ahol a legrosszabb zaklatási történetek egyikét kapjuk, amit olvastam. A céltalan szemétkedések miatt ezt a részt alig bírtam elolvasni, és igazából semmiféle feloldozást nem kapunk az egészre. Értem én, hogy teher alatt nő a pálma, de ez valami elképesztő hadat üzent az együttérzésemnek. A kötetnek ez a része majdnem el is felejti a könyv elején előkerülő pusztai életet, szinte egy teljesen más világot mutat be.

A könyv a fináléjára összehozza az első két rész világát, és elképesztő próbára teszi főhősünket: spoiler, és eközben ki kell alakítani a maga értékrendjét. A „lezárás” igazából le sem tagadhatja, hogy ez egy trilógia nyitókötete: ugyan egy fontosabb csata lezárult, de a problémákra semmilyen szinten nem kaptunk megnyugtató feloldozást.

De arra biztosan elég volt, hogy az érdeklődésem felkeltse, és ha egy kicsit kipihentem magam, amire szükségem is van, ugyanis tényleg fárasztó volt ezt a sok érzéketlenséget ilyen töménységben, ennyire szünet nélkül olvasni.

2 hozzászólás
Noro P>!
Robin Hobb: Shaman's Crossing

Gernia királysága, miután elvesztette tengerparti birtokait, az eleddig értéktelennek tartott pusztaságok felé fordítja figyelmét a kontinens belsejében. Tűzfegyverei és a „hideg vas” segítségével felülkerekedik az itteni népek körében még gyakorolt varázslatokon. De a prérin túl még él egy nép, amelyik nem adja meg magát. Gerniában mindenkinek már születésekor eldől a sorsa. Főhősünk, Nevare is tudja, hogy belőle katona lesz, és nem érti azokat, akik küzdeni próbálnak a „jóisten akarata” ellen, hogy megváltoztassák a sorsukat. Gyermekkorában azonban egy pogány varázslat áldozatául esik, és a mágia rendszeresen feltámad, hogy elvegye tőle megígért jövőjét.
A könyvből hiányzik az Élőhajók összetettsége, inkább az Orgyilkos tanítványára hasonlít. Nevare néhány dologban kissé fafejűnek tűnt nekem – fogalmazzunk úgy, hogy lesz hova fejlődnie a folytatásokban. A történet érezhetően az amerikai kolóniák idejéből merít: a bennszülött kultúrák pusztulása, a misztikus és a technokrata életmód ütközése áll az első könyv első harmadának középpontjában – és remélem, a folytatásokban is. Sajnos ennek a regénynek a nagy részéből a prérilakók teljesen kimaradtak. Hobb nagy lelkesedéssel vetette bele magát a bentlakásos katonai akadémia életébe, de engem kevés téma tud ennél kevésbé felvillanyozni. Csak az utolsó fejezetekben sikerült visszatalálni a lényeghez, a két kultúra összecsapásához. Bízom benne, hogy Nevarét most már hamarosan visszazavarják a határvidékre, és visszatérünk abba a kerékvágásba, ami a Shaman's Crossing elejét jellemezte.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Noro P>!

„The same things I live for are the things I would die for”

Chapter 4.

Noro P>!

„I only say that perhaps we have been brought up not to question, and as a result, you do not understand those who do question.”

Chapter 18.

Vörösbegy>!

I think it is how most men get from one day to the next: they set aside all experiences that do not mesh with their perception of themselves.

How different would our perception of reality be if, instead, we discarded the mundane events that cannot coexist with our dreams?

Yet that was a thought that only came to me many years later.

141. oldal


A sorozat következő kötete

Soldier Son sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Brian McClellan: Promise of Blood
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury
Brandon Sanderson: Words of Radiance
Jennifer L. Armentrout: A Light in the Flame
Brandon Sanderson: The Hero of Ages
Patrick Rothfuss: The Name of the Wind
Lois McMaster Bujold: The Curse of Chalion
Jenn Lyons: The Memory of Souls
Michael J. Sullivan: Percepliquis
Peter V. Brett: The Core