Bolond ​kötelesség I-II. (A borostyánférfi-ciklus 1.) 31 csillagozás

Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II. Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

„Fantasy a javából. Robin Hobb könyvei igazi gyémántok a tengernyi cirkon közt.”
– GEORGE R. R. MARTIN

Látnok FitzLovag tizenöt évig önként vállalt száműzetésben élt, és szinte mindenki halottnak hitte. Egy nap azonban elszigetelt életét látogatók zavarják meg: régi mestere, aki az orgyilkosok módszereit tanította meg neki; egy vajákos, aki rég elveszett szerelmének visszatértét jósolja, valamint a Bolond, a Fehér Próféta, aki arra ösztönzi, hogy teljesítse be a végzetét.

Amikor aztán Kötelesség herceg nyomtalanul eltűnik az eljegyzése előtt, amely a Hat Hercegség békéjéről hivatott gondoskodni, Fitznek és társának, Éjszemnek nincs más választása: vissza kell térniük Kosvárba, hogy az ügy végére járjanak, és a Bolond, valamint az udvari vadászmester segítségével megtalálják és hazavigyék a trónörököst.

Azonban még Fitz sem számít arra, ami rájuk vár…

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Delta Vision, Budapest, 2018
500 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633952764 · Fordította: Gubó Luca
>!
Delta Vision, Budapest, 2018
520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633952771 · Fordította: Gubó Luca
>!
Delta Vision, Budapest, 2018
1018 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633952757 · Fordította: Gubó Luca

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 90


Kiemelt értékelések

>!
vicomte P
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

A megrendültségtől még mindig nehezen találom a szavakat.

A Tükörbirodalom után úgy éreztem, hogy szükségem van egy olyan regényre, ami tiszteli az olvasóját és olyan történetet akar elmesélni, amely azokról az emberi lélek mélyén kavargó félelmekről, reményekről és kétségekről szólnak, amelyek hol keserűen bugyognak fel, hol pusztító indulatoktól terhesen robbannak elő, hol pedig csendes elfogadással és belenyugvással szivárognak a felszínre.

Hobb ebben a trilógiájában visszatért a Hat Hercegség területére és újból az immár érett férfikorba lépett FitzLovag és a Bolond kerül a történet középpontjába. Fitz a világtól elvonultan él Éjszem és egy általa nevelt árva fiú társaságában. A könyv első harmadában ráérősen csordogálnak az események – ahogy egyre-másra jelennek meg Fitz életének régi szereplői apró de nagyon is emberi drámák bontakoznak ki: a felelősségről, az hitről, a bizalomról. Fitz pedig bármennyire is ódzkodik és igyekszik elzárkózni attól, hogy ismét részévé váljon a Látnokok királyi családjával kapcsolatos eseményeknek, de amikor kiderül, hogy a hozzá hasonlóan az Ösztönnel és a Mesterséggel – ezzel a két látszólag eltérő mágiaformával – megáldott (vagy megvert) királyi herceg spoiler eltűnt az udvarból, mégis felkerekedik és visszatér a gyerekkorának helyszínére, Kosvárba.
A történet innentől kezdve nagyobb lendületet vesz, de továbbra is elsősorban a karakterek közötti feszültség és dinamika mozgatja a cselekményt. A Hat Hercegség lakóin ismét eluralkodott Ösztönhasználók iránti megvetés és gyűlölet, ám az Ősi Vér (ahogy magukat nevezik) nem tűri el, hogy a tagjait felkoncolják és egy különösen szélsőséges csoportjuk bosszút esküszik, és a mágiájukat felhasználva próbálják radikálisan megváltoztatni a hatalmi viszonyokat. spoiler

Hobb anélkül foglalt állást a kirekesztés és megkülönböztetés ellen, hogy beleesne a kisebbségek és az elnyomottak pozitív diszkriminációjának csapdájába: pontosan tisztában van vele, hogy a szenvedésnek és megvetésnek kitett csoport tagjai között sokkal könnyebben gyökeret ver a gyűlölet és a fanatizmus, mint a szelíd megértés és belenyugvás. És azzal is, hogy bármilyen elnyomott kisebbségről is van szó, azon belül hangadóvá gyakran olyanok lesznek, akik nem kevésbé megvetendőek, mint azok, akik ellen felkeltek.
S mivel az Ösztön mágiája az emberek és állatok kapcsolatán alapul, Fitz megvénült, zsémbes farkasa, Éjszem mellett számos egyéb társállat is feltűnik, akik minden szempontból az emberekkel egyenrangú szereplői a könyvnek. Ők ugyanolyan fájdalmas döntéseket hoznak, mint a gazdáik, és gyakran bizonyulnak sokkal bölcsebbnek és nagylelkűbbnek, mint azok.

Biztos voltam benne, hogy Hobb-ban nem fogok csalódni, de az, hogy képes volt 1000 oldalon keresztül hol a torkomat, hol a szívemet összeszorítani csak a szavai erejével, ismét megerősítette a hitemet, hogy a legjobbak között van a helye.

16 hozzászólás
>!
Rodwin
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Hobb a kedvenc íróim között is bizonyosan dobogós lenne. Majdnem pontosan négy éve történt, hogy belekezdtem a Bűvös hajóba, akkor ott teljesen elvarázsolt a világ amit teremtett az írónő, és a magával ragadó stílusa is. Azóta pedig elolvastam minden magyarul megjelent könyvét. Érthető, hogy nagyon vártam a Borostyánférfi – ciklus első kötetét, melynek megjelenése is kérdéses volt. Évekig csak lengette a kiadó, hogy majd idén, de nem történt semmi. Ilyen szempontból becsülöm a Deltát, mert a legtöbb kiadó már elkaszálta volna az egészet.

FitzLovag megannyi megpróbáltatáson ment keresztül a Látnok – ciklus könyvein. Mára már megérett férfiként éli világát távol Kosvártól, a népek csak Borzcsíkos Tomként ismerik. Régi mestere, Kettricken királyné és a Bolond azonban még tudják, hogy a birodalom megmentője életben van.
Nagyon lassan indít a könyv, de még ezt a melankólikus hangulatot is csodásan adja vissza az írónő. Ahogy Fitz kertészkedik, gazdálkodik, lássuk be nem túl izgalmas több száz oldalon szinte a semmiről olvasni, de Hobb ezt is ügyesen megoldja.
Egy nem várt esemény azonban felébreszti a Fitzben rejlő alvó öregembert. Nem keveset kell azonban vívódnia magával, hogy újra a koronának tegyen szívességet. Arany nagyúr oldalán kel útra, aki egy régi ismerősünk a múltból. Fitz pedig mint Borzcsíkos Tom kel útra, persze Éjszem sem hagyhatja a gazdáját egyedül.
Kalandos útjuk lesz hármuknak, erdőn – völgyön át. Fitzben ott munkálkodik az Ösztön, és a Mesterség mágiája. Továbbra is nagyon egyedinek tartom ezt a mágiarendszert, igazán minimalista, de ugyanakkor hatalmas ereje van. Fitz pedig az egyik utolsó lovagja a Mesterséghasználóknak.
Jó volt újra a Hat – hercegségben kalandozni, a könyv közepére, végére igazán lendületes lett a cselekmény. De úgy érzem ez csak egy hosszúra nyújtott bevezetés volt, és a java csak most jön.
Ha tehetitek egy kényelmes kanapéban hosszan olvassátok, úgy még nagyobb lesz az élmény. Ne úgy mint én, hogy a buszon tördeltem.
Mondhatom, hogy tűkön ülve várom a folytatást. Azt meg csak remélni merem, hogy a kiadó a Hat – hercegség összes könyvét megjelenteti….

>!
Delta Vision, Budapest, 2018
1018 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633952757 · Fordította: Gubó Luca
>!
zamil
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Nagyon hiányzott már Hobb, Látnok és az egész Hét Hercegség.
Mindent megkaptam, amit egy folytatástól várok, szépen lassan bevezetve folytatva a történetet, ami 15 évvel később jár. Nem hagy kérdéseket az emberben, pont annyit kapunk az eltelt évekből, hogy ne legyen hiányérzetünk. Egyszerűen tökéletesen vezette fel az író az új kalandot, amiről nagyon nem is tudok mit mondani, mert csak a következő résszel fog igazán beindulni. Ritka az az író, aki úgy tud 1000 oldalt megírni, hogy egy percig se érezzem túlírtnak, ne érezzem, hogy fel kéne pörögnie az eseményeknek, hogy ne veszítse el az érdeklődésem, de Hobb ilyen. Olyan író, aki egy kávéházi szalvétáról is ódákat tudna nekem mesélni, nem hogy Látnokról, Bolondról, és Éjszemről. Ahogy az érzéseket papírra veti, talán arra senki nem képes, együtt hasad a szívem a karaktereivel, együtt visz táncba, ha kell és érzem a kard által vájt sebeket. Számomra ő az egyik nagy betűs író.
Már csak imádkoznom kell, hogy a folytatáson ne üljön sokat a kiadó.

2 hozzászólás
>!
Dominik_Blasir
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Amolyan Hobb-szerűen jellegzetes bevezető rész a Bolond kötelesség, annak minden előnyével és hátrányával. A megszokott módon szerettem olvasni, szerettem elmerülni ebben a kalandban, ugyanakkor számomra még nem jött el az, amiért annyira imádom Robin Hobb könyveit: még nem lélegzem együtt a szereplőkkel, még nem vonódom be annyira, hogy minden sebesülés nekem is annyira fájjon, mint a papírra vetett alakoknak (bár a végére szinte idáig is eljutottunk).
Tizenöt év bizony hosszú idő, pláne ha szinte remeteként tölti az ember. Nem csoda, hogy Fitz is sokat változott – és nem feltétlenül előnyére. Nem az a középkorú, tettre kész, keménykötésű és erős veterán fantasy-hős lett belőle, mint akire számítottunk volna, Hobb FitzLovagja ennél sokkal valószerűbb – és ennek az új szereplőnek a megkedvelésével újra meg kell birkóznunk olvasás közben.
Azért félreértés ne essék, még mindig óriási élvezet Hobbot olvasni. Ahogy bemutatja az új figurákat, ahogy a régieket új fényben világítja meg, ahogy érzékelteti a jellembeli változásaikat, ahogy egyre több mindent mond ki a világról, az tényleg varázslatos – szóval azonnal olvasnám a folytatást, ha lehetne.
Bővebben: http://ekultura.hu/2019/01/23/robin-hobb-bolond-koteles…

>!
kvzs P
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Kevesen tudják úgy bemutatni az embert, ahogy azt Robin Hobb teszi. Pőrén, kendőzetlenül, ítélkezés nélkül.
15 év telt el FitzLovag életéből, mióta elbúcsúztunk tőle. Meghozta a saját életét érintő legfontosabb döntéseket, és békében, elvonultan éldegéli látszólag idilli életét. Hobb viszont megint bebizonyítja, hogy számára nem létezik fekete és fehér, és finoman láttatja a látszat mögötti kétségeket és magányt is. Közben, mintha ott üldögélnénk Fitz mellett megismerjük az elmúlt 15 év legfontosabb eseményeit is. Több száz oldalon olvasgattam volna még Fitz, Éjszem és Sors lassacskán csordogáló napjairól…
Azonban Fitz nem tud megszabadulni a végzetétől, és megint a Hat Hercegség jövőjét befolyásoló történetek kellős közepén találja magát.
A történetből jobban megismerhetjük az Ösztön használók társadalmát és üldöztetésüket, és sajnos rá kell döbbennünk, hogy a kirekesztők és a kisebbség is ugyanúgy emberekből áll: mindenhol léteznek önfeláldozó hősök, csak a saját hasznukat leső cseltevők, és tudatlan megvezetettek.
Az könyv legszebb és legfájdalmasabb részei is az Ösztön társakhoz kötődnek, akik nagy számban képviseltetik magukat (Kömény, a macska jelenetei zseniálisak), és állandó ellenpontját képviselik az ember mindent túlgondoló természetének.
A történet látszólag FitzLovagé, de a sorok mögött sokakat érintő kérdések vannak a múltról, magányról, döntésekről, szeretetről… A varázslatos történet mellett ezek miatt is megéri Hobb-ot olvasni.

>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Először is egy hatalmas köszönet a @DeltaVision kiadónak, hogy felvállalták ezt a sorozott is, mert ahogy tudom nem volt hatalmas siker idehaza amit nem értek.
A Látnok-ciklus és a Élőhajók-ciklus után nem is volt kérdés, hogy igen elfogom olvasni mivel mind a kettőt imádtam pedig nem az a fantasy amit én szeretek nincs tele vérrel harcol nem káromkodnak. De valamiért mégis megfogott és nem tudtam letenni.
ifjú Fitz Lovag na jó már nem olyan fiatal és nem is ezt a nevet használja elvonultan él az erdő közepén a farkasával/ a farkas jó arc Seregélyt csak vinnyogó szajhának hívta / és egy befogadott gyerekkel. Kicsit tartottam mennyire fogok emlékezni a Látnok ciklusra mert ne árt ha olvastad azt is. de ahogy elkezdtem olvasni jöttek az emlékek na meg az ismert szereplők. Van aki személyesen mint pl : Seregély, Árny az orgyilkos mester, Bolond a …………. mi is ő igazából, de sokat megtudtunk Burrick-ról a lovász mesterről Molly-ról az igazi nagy szerelemről . Szóval jöttek az emlékek.
Amikor először elkezdtem azon gondolkodni mi is lesz úgy a 300 oldalnál tartottam és még fogalmam se volt, hogy mit várhattok mi lesz egyáltalán vagy legalább merre tartunk de semmi/na jó tudom hátoldalon le van írva/. Csak jöttek az infók az elmúlt évekről,ezzel telt ki az első kötetet. De ez nem zavart most annyira, élveztem olvasni a régi szereplőkről, ebben zseniális az írónő.
A második kötetben indul be az igazi kaland Bolonddal vagy Arany úr most ezt a nevet használja, ott van a királyné vadász szóval remek kis csapat.A második kötetről nem szeretnék írni el kell olvasni megéri azt ígérhettem .

1 hozzászólás
>!
ftamas
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Fitz visszakerül a körforgásba, pedig nem akarja és nem tervezte. A könyv lassan indul be és fokozatosan csordogál, de ugyanakkor olyan a történet mint egy pókháló, amelyet Hobb jó pók módjára egyre tovább sző.
A történet lassú, de ez nem zavar, mert Hobb jó mesélő, talán az egyik legjobb a műfajban és ezért a történet, hiába lassabb, mégis elvarázsol.

Nagyon örülök, hogy a delta kiadta, bár annyit megjegyeznék, hogy hiába kisebb lenne, a térkép jób lenne egy oldalon, mert így a közepe nem látszik. + örültem volna annak, ha az események helyszíne is rajta vannak.

Hobb a delta egyik legjobb írója, de az is lehet, hogy a legjobb.

2 hozzászólás
>!
bolyhoska
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Robin Hobb felveszi Fitz és a Hat Hercegség történetének fonalát – a Látnokok után jó 15 évvel. Borzcsíkos Tom álcájában Fitz csöndesen éldegél egy eldugott erdei kunyhóban Éjszemmel és Sorssal, amikor múltjának fontos figurái megjelennek nála és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy visszarángassák Kosvárba, a politikai véráramba, illetve a világ sorsának alakítói közé. Árny célja, hogy rávegye, tanítsa saját vér szerinti fiát Kötelesség herceget a Mesterség használatára, a Bolond komolyabb kihívással áll elő: meg kell találnia az eltűnt herceget, életben kell tartania és vissza kell vinnie a béke megszilárdítása miatt kötendő eljegyzésére. Ebből az alapszituációból indul el az utazás, amely során a Látnokoknak szembe kell nézniük önmagukkal, sorsukkal, végzetükkel.
Alapvetően próbálok objektív szempontok alapján értékelni, mint a karakterek, a világ felépítése, belső logikája, fejlődnek-e a szereplők, vagy milyen az elbeszéléstechnika, meg ehhez hasonlók. Mondjuk, mintha tanítanám a regényt. Itt ezt kb. el is dobom, és ismét meghajlok a szerző előtt, mivel az a ritka érzésem támadt, hogy jó volna olyan mágikus képességet birtokolni, amit Hobb leír. Az Ösztönre gondolok. Egy olyan kapocsra, ami az ember és az állat elméjét összefűzi egy egységbe, kölcsönös tiszteleten és szereteten alapulva. Ez az ötlet pedig olyan gondolkodásmódot takar, ami az állatokhoz fűződő viszonyt egészen másképp értelmezi, nekem rendkívül szimpatikus módon, már csak önmagában ezért is szerettem ezt a regényt. És csöppet sem elfogulatlanul hozzáteszem, megjelennek a macskák is, kisebbek és nagyobbak egyaránt, ami szintén nagy piros pont nálam.
Mindemellett foglalkozik az öregedés-elmúlás-elengedés kicsit sem könnyű kérdéseivel, amitől ez sem lesz egy vidám könyv, de ez senkit ne riasszon el. Hobb nagyon őszintén nyúl a témához és nem egyszer facsarodott össze a szívem 1000 oldalnyi felvezető története alatt.
Nekem ez a regény megint nagyon betalált.

>!
Habók P
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.

Jaj, erre nagy szükségem volt két mellényúlás után. Egy mese, (aminek az elejére szinte már nem is emlékeztem, de szépen, sorra minden előjött), amiben nemcsak pörgő kalandok vannak, sárkányok, intrikáló nemesek és csodálatos állatok, hanem élvezetes leírások, tűnődések, gondolatok. Örömmel fogadtam a régen olvasott szereplőket (pl. Árny), és tetszett az újak közül néhány (pl. Jinna). A kedvenc azonban Éjszem maradt. spoiler


Népszerű idézetek

>!
Rodwin

Van abban valami különös élvezet, amikor kovászos kenyeret sütsz.

263. -264. oldal, I. kötet

1 hozzászólás
>!
bolyhoska

Ülj le, kell egy öl. A tűz közelében.
Az öntudatos kis hang visszhangot vert a fejemben. Lenéztem rá, ő pedig fel énrám. Egy pillanatra találkozott a tekintetünk, aztán ösztönös udvariasságtól hajtva elfordultunk. De a macska már meglátta a lelkem romjait.
Pofáját a lábamnak dörgölte. Vedd fel a cicát! Jobban érzed majd magad.
Nem hiszem.
Kitartóan törleszkedett. Vedd fel a cicát!
Nem akarom felvenni a cicát.
Váratlanul felágaskodott a hátsó lábára és belevájta hegyes kis karmát a harisnyámba és a húsomba egyaránt. Ne feleselj! Vedd fel a cicát!

514. oldal

>!
MrMagpie

Az élet egyensúly. Hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, amikor naivan élünk egyik napról a másikra. Eszünk, alszunk, s mindennap abban a hiszemben fekszünk le, hogy másnap majd újra felkelünk, az étel és a pihenés újra és újra feltölt majd minket erővel. Arra számítunk, hogy a sebeink begyógyulnak, s a fájdalmunk enyhül az idő múlásával. Még akkor is azt reméljük, hogy az életünk visszazökken a megszokott egyensúlyba, és halad tovább, amikor szembesülünk vele, hogy akadnak sebek, amelyek lassabban hegednek be, hogy létezik gyötrelem, amely nappal enyhül, majd az éj lehulltával újult erővel tér vissza, s hogy többé már az alvás sem pihentet igazán. Egyszer csak kibillen a kényes egyensúly, és minden elkeseredett erőfeszítésünk ellenére megkezdődik lassú hanyatlásunk. Testünk, amely korábban ellátta és meggyógyította magát, eltűnik, helyette kapunk egy másikat, amely csak küzd és foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, ami valaha volt.

202. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: hanyatlás
>!
bolyhoska

Ne kezelj úgy, mint aki már halott, vagy haldoklik, kisöcsém! Ha így tekintesz rám, akkor inkább tényleg meghalok. Elveszed az életem jelenét, ha folyton attól félsz, hogy holnap eljön a halálom napja. A félelmeid hideg ujjakként nyúlnak utánam és ellopják az aznap melegének örömét.

22. oldal

>!
bolyhoska

Az egész helyet áthatja a bűzük, feszélyez. Egyáltalán nem vágyom találkozni velük személyesen. Csak annyit tudok róluk, amennyit ma délután óta tapasztaltam. Sors azt mondta, legyek barátságos a macskával. Semmi mást nem csináltam, csak bedugtam az orrom az ajtón, és az a narancssárga fúria már fújt és nekem esett a karmaival.
Én sem tudok róluk többet. Burrick sosem tartott macskát az istállóban.
Nem is sejtettük, micsoda bölcs ember.

33. oldal

>!
bolyhoska

– Nem lenne jó neked, ha még egy telet itt kéne töltened, igaz?
– Nem. – Természetéből fakadó őszintesége miatt gyorsan rávágta a választ, de aztán egy kicsit enyhíteni próbált rajta: – Nem mintha nem szeretnék itt lenni veled és Éjszemmel. Én csak.. – megakadt egy pillanatra. – Volt már veled olyan, hogy szinte érezted, hogy elfolyik a kezedből az idő? Mintha az élet elhaladna melletted, miközben te a farvízben lebegsz a döglött halakkal és a leszakadt ágakkal?
Lehetsz te a döglött hal, majd én leszek szakadt ág.
Elengedtem a fülem mellett Éjszem megjegyzését.

331. oldal

>!
bolyhoska

Odajött, hogy véres fejét a lábamnak nyomja, s az érintés hatására áramlani kezdtek köztünk a gondolatok. Jaj, Éjszem!
Kisöcsém, te hazudsz.
Igen, mindannyiuknak. Vissza tudod vinni a kedvemért Kosvárba a Szagtalant?
Valószínűleg nem.
Megkönnyebbülés ezt hallani tőled. Sokkal jobb, mint a „mind itt halunk meg”.

397. oldal

>!
Kisprucsok

Ezt követően más vándorok is megjelentek nálam, mivel az üstfoltozó a szíves vendéglátás jelét hagyta egy fa törzsén a házamhoz vezető ösvény mellett. Idővel ráleltem az összegömbölyödött macskát formázó faragásra, de nem bántottam, hátha odacsal hozzám egy-két utazót.

17. oldal

>!
bolyhoska

A vadászmacskák a Kos Hercegségben élők számára sem ismeretlenek, azonban évekig nem örvendtek különösebb népszerűségnek. Ennek oka, hogy a vadászkutyák könnyebben mozognak Kos terepén, ráadásul ügyesebbek, ha nagyvadak elejtésére kerül sor, márpedig a lovas vadászok leginkább efféle célpontokra lesnek. Egy eleven, nyüzsgő, ugató kutyafalka tökéletes egy királyi vadászathoz. Ezzel szemben a macskára inkább úgy tekintenek, mint a nők elegáns, kecses vadásztársára, amely kisebb vadak, madarak és nyulak leterítésére alkalmas. Elmés király első felesége, Konstancia királyné szívesen tartott maga mellett vadászmacskát, de ő is inkább kedvtelésből és az állat társasága miatt. Kedvencét Méregzsáknak hívták.

422. oldal

>!
bolyhoska

Itt jövök! Egy jókora, aranybarna macskától érkezett a bejelentés, a következő pillanatban pedig már könnyedén landolt az ölemben. Meglepődve néztem rá. Soha, egyetlen állat sem beszélt még hozzám ilyen tisztán, leszámítva azokat, akikhez kötelék fűzött. És soha nem nézett még így levegőnek egyik sem, amelyik előzőleg megszólított. A macska a hátsó lábára állt, mellső mancsát az asztalra tette és felmérte az ebédkínálatot. Tollporolóhoz hasonló farka ott integetett az arcom előtt.

411. oldal


A sorozat következő kötete

A borostyánférfi-ciklus sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket
Krencz Nóra – Robin O'Wrightly: Menedék
Raoul Renier: A kívülálló
Eliza Beth: Isteni sakkjátszma
Sebastien de Castell: Az áruló pengéje
Seth Dickinson: Kormorán Baru, az áruló
Victor Milán: Dinoszauruszurak
Steven Erikson: A jég emlékezete
Brian McClellan: Sins of Empire