Az ​orgyilkos tanítványa (Látnok-ciklus 1.) 284 csillagozás

Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ifjú Fitz Lovag herceg fattyúgyermeke, akit apja mogorva istállómestere nevel a Hercegségek királyi udvarában. A nemesek közül senki nem veszi kutyába sem, csak az intrikus Elmés király figyel fel rá, aki ráveszi, hogy titkon elsajátítsa az orgyilkosok művészetét. Mert Fitz vérében a Mesterség munkál, amelynek veszedelmes és vad mágiája segítségével a Látnokok emberemlékezet óta uralják a Hercegségek viharverte királyságát. Fitz egy olyan időben cseperedik fel, amikor barbár vörös martalócok dúlják fel a partokat és alvajárók kóborolnak a szárazföld szívében. Hamarosan a fiú megkapja első lélekpróbáló küldetését – mert Fitz veszélyt jelent ugyan a trónra… de ő lehet a királyság túlélésének kulcsa is.

Eredeti megjelenés éve: 1995

Tartalomjegyzék

>!
Delta Vision, Budapest, 2007
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639679658 · Fordította: Horváth Norbert
>!
FutureGates, Kaposvár
350 oldal · ISBN: 9630480549 · Fordította: Horváth Norbert

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Bolond · Fitz · Türelem úrnő · Burrick · Árny · Elmés Látnok · Füze


Kedvencelte 68

Most olvassa 15

Várólistára tette 258

Kívánságlistára tette 222

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

gesztenye63 P>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Ha valaki eddig kételkedett volna benne, Robin Hobb már az Élőhajók trilógia előtt is tökéletesen tudott írni, bátran a zsáner mesterei között lehet emlegetni. Az orgyilkos tanítványa pontosan, precízen megírt tanonc regény, aprólékos, lassú folyású világ- és karakterépítéssel, a történésekhez, múlthoz és jelenhez egyaránt finoman passzoló, „beszélő nevek”-kel. Élvezet végigtekinteni a folyamaton, ahogyan szinte észrevétlenül válik a fattyúból előbb csak a fiú, majd Fitz Lovag.
Aki az Élőhajókkal kezdte az életművet, az elsőre talán kissé lassúnak, szöszmötölősnek érezheti a Látnok-világát. De ne feledjük, hogy a helyszín nagyjából ugyanaz – a Hat Hercegség területe –, csak időben kalandozunk talán még közelebb az Elődökhöz. Így valószínűleg a következő részekben egyre többet tanulunk majd erről a gyönyörű, színes világról, és egyre nagyobb öröm lesz ráismerni az Esővadonról, vagy a Zápor folyóról felvillanó utalásokra.
De emlékezzünk, csak, hogy az Élőhajók sem kifejezetten a hirtelen, hűbele-béla csihi-puhikkal kápráztatott el, hanem jóval inkább a fifikás, nagyívű gondolatfolyamokkal.

Ez a könyv a zsáner legszebb hagyományait idéző érett, szép próza, egy sokat ígérő trilógia nyitó kötete. Folytatom a további részekkel és egyben jó szívvel ajánlom.

2 hozzászólás
Rodwin>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Nem vitás, hogy ez is ötcsillagos könyv, mint az általam olvasott eddigi Hobb könyvek is. Réges, régen vettem én ezt a könyvet, még a megjelenésének idején, és akkor el is olvastam, de már homályosak voltak az események, így esedékes volt az újrázás. Pláne, hogy az írónő másik trilógiája, nagy kedvencem.

Főhősünk Fitz a fattyú, aki hirtelen a királyi udvarban találja magát, lévén nemesi vér folyik az ereiben. Gyerekkorától követhetjük a sorsát, és mint ilyen, ez eléggé a zsánerem. Kedvenceim az ilyen regények, ahol a főhős a szemünk láttára nő föl. Beleláthatunk a gondolataiba, és a bőrében érezhetjük magunkat, lévén az írónő E/1-et használ. De ez nem vált a történet hátrányára, mert a többi karakter is szépen be lett mutatva, nem szorulnak háttérbe.

Kalandjaink a Hat Hercegségben folynak, kicsit északabbra az általam ismert kalmárvilágtól, Bingtontól.
Külön élmény volt néha olvasni, hogy meg volt említve ez a vidék is, és a mesés esővadon. Fitz megjelenésével, és királyi vérével páran veszélyben érzik magukat, örökségüket. Többek közt Pompa herceg, akit egy Jofferey-hoz hasonlítanék, Nem is tudom melyikük a nagyobb ripacs. Pompa is aljas eszközöket használ, miközben neked és a többieknek a nyájas oldalát mutatja.
Fitz lovagunk azért barátokra, és tanítókra is szert tesz, Árnnyal és Burrickkal az élen. Másképp nem sok esélye lenne ebben a világban. Apja lévén örökölte a Mesterséget, ami a világ egyik mágiája, és nagy becsben tartják ezt a tulajdonságot. Emellett az Ösztön birtokosa is, amivel az állatokkal tud összekapcsolódni. Érthető Pompa félelme, hogy ezt a kis fattyút eltüntesse az útból.
Világunk nem túl színes, Kosvár nem egy Bington. A könyv néha kicsit ellaposodott, de aztán mindig történt valami érdekes.
Az utolsó 50-60 oldal meg szinte letehetetlen volt.
Nagy cselszövések, és összeesküvések lesznek még itt a folytatásban, úgy érzem. Amire hamarosan sort is kerítek majd.
Hobb nem okozott csalódást, továbbra is kedvenc íróim táborát erősítis, szépen ír, érdekes karaktereket és csavaros sztorit teremt.
Ez a trilógia is halad a kedvenceim felé. :)

>!
Delta Vision, Budapest, 2007
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639679658 · Fordította: Horváth Norbert
Madama_Butterfly>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Nem volt ez rossz kérem, nem volt ez rossz…
Tetszik Robin Hobb stílusa (olvasmányos és gördülékeny – egy ilyen stílusú könyvhöz pont ez kell), a Hat Hercegség világa (fantasy összekombinálva egy kis középkori életérzéssel) pedig helyszínként tökéletes ahhoz az alaptörténethez mely – reményeim szerint – a további kötetekben csak tovább bonyolódik.
A trilógia első köteteként megállja a helyét, kellőképpen felcsigázza az olvasó érdeklődését még akkor is, ha itt egy megfelelően lezárt történetet kapunk (végre-végre nem egy függővéges sztori, köszönöm!!!)
ui: a karakterek és azok névválasztás zseniális, bár néhány helyen azért a poént is lelőtte… de ez legyen a legkevesebb!

7 hozzászólás
TiaManta>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Nohát, tehát, nahát. Mit is tudnék erről a könyvről mondani. Azt hogy jó volt? Vagy azt, hogy baromi jó volt?
Szóval azt.
Az egészet roppant melankólia lengi körbe, néha oldódik fel ez az alaphangulat. De igazság szerint eléggé jól áll neki, hogy ez az egyik legnagyobb erősségévé váljon. Hisz olyan főszereplőn keresztül látjuk az eseményeket, akinek valljuk be nincs sok oka vigyorogni, mint a vadalma. Ezért párbeszédből sincs rengeteg, mivel a srác is alapvetően hallgatag, a regényt a leírások, és az érzések kifejezése tölti ki. Ami a karakter felépítésnek nagyon jót tesz.
Folyton szomorúságot éreztem, sajnáltam szegény fiút. És amikor valami apró pozitív dolog történt, annak úgy tudtam örülni mint más könyvekben szerintem soha.
Mostanában észrevettem magamon hogy jobban lekötnek mint korábban, a lassabb, sok leírással rendelkező könyvek. Ez is egy ilyen volt.
Lehetséges hogy új kedvenc sorozatot avatok majd. Jó lenne.

2 hozzászólás
ViveEe P>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Ez igazán tetszett! Nagyon jól lehet haladni vele, jó olvasni. És szeretem a középkori vonalat.
Fitz tanulóéveit és első megmérettetéseit kísérjük végig. Fattyú léte, ráadásul, hogy egy királyi sarjé, még jobban megnehezíti az életét.
Engem a legjobban az Ösztön nyert meg, de tetszett a Mesterség is, bár az aztán tényleg fájdalmas egy időszak volt.
A Hercegségeket pedig egy másik föld fosztogatói támadják, és a hulláknál is rosszabbat hagynak maguk után. Ideje rendesen kiállni ellenük, és megvédeni a hazát.
Mostanában túl sokszor futok össze zombi jellegű teremtményekkel, így picit unom már, de volt hatásuk rám a kiszipolyozottaknak.
Na de a másik királyságban történtek. Őszintén szólva, én csak kapkodtam a fejem. Nagyon fordulatos volt, igazán élveztem ezeket a fejezeteket. Sajnos a vége nem pont úgy zárult, aminek én örültem volna, de szerintem meglesz az később.
Na és a kutyák.. szerintem a legcsodálatosabb állatok, akik élnek a Földön, és ez itt is nagyon látszott. A szívem szakadt meg néha értük.
Szépen, fordulatosan megírt könyv, egy gyermek felnőtté válásáról, és származásának minden viszontagságáról.

ViraMors P>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Hangulatos könyv, mind világában, mind stílusában otthonosnak éreztem, visszaemlékezve arra az időszakra, amikor kölyökként szinte habzsoltam a klasszikusnak minősülő fantasyt. Emiatt – bármilyen furcsán is hangzik – kifejezetten szerettem alvás helyett előtt olvasni :)

A köteten erősen érezni, hogy egy sorozat indító eleme. Hobb a hatéves Fitz-cel együtt kézen fogja az olvasót is, és beinvitál a világába, nem habozva megmutatni a szépségét és az árnyoldalát is. Ahogy a fiú felnő, úgy tudunk meg mi is egyre többet a Hat Hercegségről, Kosvárról és persze a királyi udvarról, annak minden intrikájával együtt. Szívesen kalandoztam ebben a – számomra ismeretlen ismerős – világban, örömmel fedeztem fel az emlegetett helyek közül azt a párat, ami az Élőhajók sorozatból már ismerős volt.
Annak ellenére, hogy a történetben felfedezhetőek bizonyos sablonok spoiler, Hobb mindezt részletesen kidolgozva és gyönyörűen megírva meséli el nekünk. A stílus és a világ egyszerűen lenyűgözött, pont ahogy ezt el is vártam.
Amellett viszont nem tudok szó nélkül elmenni, hogy mennyiszer éreztem azt, hogy Fitz csak sodródik az eseményekkel. Voltak időnként korrekt húzásai, de elég sokszor csak 'van', és meghökkentő, hogy időnként mennyire nem vesz észre teljesen egyértelmű dolgokat. Ellentétben vele a mellékkarakterek közül viszont nagyon sok mindenkit megkedveltem.
Az viszont csak a saját egyéni kínom, hogy akarva-akaratlanul is hasonlítgatom az Élőhajókhoz, és némi hiányérzetet hagyom bennem, hogy az ottani sok szálon szőtt mese helyett itt egyetlen nézőpontból, alapvetően lineárisan látunk mindent.

Erős kezdés, de azért lehetett volna erőteljesebb is.
4/5 csillag

CaptainV IP>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Optimális esetben a fantasyvel való ismerkedés elején olvassa ezt az ember, mármint ezt hallottam, de ha valaki hozzám hasonlóan csak később kerít rá sort, annak ez a regény egy valódi hazaérkezéssel ér fel.
Nagyon élvezetes, gyorsan emészthető, kifogástalan arányokkal elmesélt történet Fitzé, akit nem lehet nem szeretni. Ő keresi a kisebb-nagyobb közösségekben, sőt, a világban a helyét, melynek során érdekesebbnél érdekesebb mellékszereplőkkel találkozik, többször is megmérettetik, majd részévé válik annak a szuper ármánykodós háttértörténetnek, ami megbújik a sajátja mögött.
Csak dicsérni tudom, leginkább azt, ahogy minden egyes fejezet az elején megragadja a figyelmet, és nem ereszti, hogy nem locsog, hanem valódi információátadásra történik, valódi párbeszéd, valódi következmények, valódi minden.
Nagyon nehezen képzelem el, hogyan lehet még ennél is jobb a folytatás, úgyhogy szegényes fantáziám bizonyítékául álljon itt egy öt csillag, mivel már ez a rész is bőven megérdemli.

jehuka P>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Kicsit nehezen rázódtam bele a világába, talán mert kissé lassan indultak be az események, de aztán teljesen beszippantott a történet. Ugyanakkor a hosszabb felvezetés előre vetítette, hogy Hobb részletesen kitalálta az univerzumát, ahová a cselekményt helyezte. Könnyen olvasható, gördülékeny a stílusa. Kifejezetten tetszetek a fejezetek elején elhelyezett „visszaemlékezések” is, melyek jól szolgálják azon információk megismerését, melyeket nem lehetett olyan könnyedén belecsempészni a regényfolyamba.
Kifejezetten szeretem, ha egy regény főhősével már gyermekként megismerkedünk, legyen az valós vagy kitalált szereplő, mert ilyenkor a karakter az olvasó szeme előtt formálódik, nő fel, sokkal mélyebb jellemfejlődés-ábrázolásra ad lehetőséget. Úgy gondolom a szerző kellőképpen élt is ezzel a lehetőséggel. Főhősünk Fitz egy hercegi fattyú, amolyan antihős-típusként kezdi pályafutását a lapokon. Kezdetben még nem tűnt túl szerethető személyiségnek, de ahogy szépen lassan megismertem, sikerült belopnia magát a szívembe. Rajta kívül egyébként még számos jól kitalált karakter színesíti a történetet.
Egy jó fantasy-regényciklushoz szerintem az izgalmas cselekmény mellett egy jól kigondolt és következetesen működő mágia-rendszer is alapvető követelmény. Hobb mindjárt kétféle képességgel is operál: a Mesterséggel, valamint az adott világrendben elítélendő, ezért titokként kezelendő Ösztönnel. Sok minden kihozható mindkettőből a későbbiekben.

abstractelf>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

Mióta aktívabban olvasok fantasyt, egyre gyakrabban találkoztam Robin Hobb nevével, így nemrég eldöntöttem, hogy ideje megismerkednem az ő munkásságával is. Kijelenthetem, hogy abszolút sikeres első találkozó volt Az orgyilkos tanítványa.
Már a legelső oldalakkal belevesztem a világba. Sok érdekes fantasy elemet találtam ebben a regényben, amelyek lekötötték a figyelmemet, és amely még rengeteg izgalmat tartogat számomra a jövőben. Leginkább mégis a könyv politikai, intrikákkal teli aspektusa ragadott meg. Az írónő nagyon finoman, óvatosan mozgatta a szálakat, amelynek eredményeképp egyrészt lenyűgözött, másrészt viszont komoly meglepetéseket okozott, mikor felfejtette az egyes szálakat.
Nem csupán a történet tartogatott meglepetéseket, hanem a szereplők is. Fitz, a főszereplő, már önmagában különleges tehetséggel van megáldva, de az én érdeklődésemet leginkább Árny és Bolond keltette fel. Sok kérdésem van mindkettejüket illetőleg, amelyekre remélhetőleg a folytatásban kapok még válaszokat.
Mindenesetre nagyon örülök, hogy adtam egy esélyt Robin Hobbnak, mert ez a regénye fantasztikus, lebilincselő és végig érdekfeszítő volt. Ráadásul elérte, hogy elinduljak a jelenleg 16 könyvből álló sorozatának útján. Bár ha mindegyik regénye hasonlóan minőségi, és minden tekintetben kiemelkedő lesz, nem lesz panaszom.

4 hozzászólás
Aoimomo P>!
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa

A fél csillagot nem Hobbtól, hanem a kiadótól vontam le. Értelmetlen mondatok, elütések nem egy, nem kettő. Egy ilyen gyönyörű kiadványban. Másrészt Hobbra oda kell figyelni, és nagyon morcos voltam, amikor már éppen elértem a zen állapotot, és akkor egy se füle se farka mondat úgy vágott ki, mint a macskát…

Az egyik legfurább olvasásélményem volt ez idén, kezdve azon, hogy a könyv nagy(obb) alakú, mint az átlag és olyan sűrűn teleírt, hogy az a laza 300 oldal jó lesz 600-nak is, ami nem baj, nem hiba, de ha azt is hozzáveszem, hogy a történet olyan lassan hömpölyög, hogy a tej megalszik az olvasó szájában, akkor semmi furcsa nincs abban, hogy olyan érzésem volt, hogy az iszapot dagasztom, de nem jutok sehova.
És itt álljunk meg egy pillanatra! Ide a rozsdás bökőt, hogy Hobb és Rothfuss spanok :P Viccen kívül, nagyon hasonlóan mesélnek. Semmi kapkodás, mindent csak szép sorjában, mindenki nyugodjon le.
A világ meglehetősen komor, néha egészen ijesztő. A Mesterség-Ösztön-Szipolyozás érdekes képességek, amiket a későbbiekben még gondolom bővebben megismerhetünk. A szereplők árnyaltak, nem árulják el minden titkukat az első alkalommal, ami így visszatekintve tetszik.
A motivációk is egész szépen felszínre kerültek a könyv végére, egy szereplőt nem értek továbbra sem és az spoiler, de már nem hiszem azt, hogy semmi értelme nem volt annak, amit csinált, csak még nem ismerem az összes lapot.

Nem bántam meg, hogy adtam egy esélyt Hobbnak, mindenképpen folytatom spoiler

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Melchiadesian>!

Legtöbbször saját magunk formáljuk meg a saját börtönünket. Akárcsak a szabadságunkat.

6. fejezet (Lovag árnyéka)

1 hozzászólás
Shanara>!

Nem támadhatnak vitáink, ha nincs közös témánk.

271. oldal (Delta Vision, 2007.)

Lysistrata>!

A diplomácia művészete abban rejlik, hogy többet tudsz az ellenfél titkaiból, mint ő a tieidből. Mindig hatalmi pozícióból tárgyalj.

329. oldal

Melchiadesian>!

Ne tégy olyat, amit nem fordíthatsz vissza, hacsak nem tudod mit nem tehetsz már, ha megtetted.

1. fejezet (Örökség)

ohentibi>!

Délvidéken az a mondás járja, hogy borban az igazság. A serben is lehet egy kicsi…

12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: sör
Mandula8>!

Legtöbbször mi magunk formáljuk meg a saját börtönünket. Akárcsak a szabadságunkat.

77. oldal

Shanara>!

Ha apró morzsákat hagysz ki az igazságból, hogy ne nézzenek bolondnak, ökörnek fogsz hatni.

145. oldal (Delta Vision Kft,. 2007.)

2 hozzászólás
ViraMors P>!

Furcsa érzés, ha valaki hirtelen egy másik lény világának középpontjává válik, még ha csak egy nyolchetes kutyakölyökről van is szó.

156. oldal (Delta Vision, 2007)

Shanara>!

Ha valakinek a szándékait firtatod, ne feledd, ne a te mérlegeddel mérd a búzáját! Lehet, hogy mások a mércéi.

246. oldal (Delta Vision, 2007.)


A sorozat következő kötete

Látnok-ciklus sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Raymond E. Feist: Az érzőszívű mágus
R. A. Salvatore: Otthon
Brandon Sanderson: Elantris
Christopher Paolini: Örökség
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai
Lois McMaster Bujold: Chalion átka
R. A. Salvatore: A Szilánk szolgája
Alwyn Hamilton: A homok leánya
Joe Abercrombie: Half a War – Az ütközet
Anthony Ryan: A hamu birodalma