Az ​ardenneki ütközet – 1944 3 csillagozás

Robin Cross: Az ardenneki ütközet – 1944

1944 ​decemberében a német haderő támadást indított az Ardennek erdőségein keresztül, hogy elfoglalja Antwerpent, és ezzel a szövetségeseket elvágja az utánpótlástól. Hitler remélte, hogy az offenzíva békekötésre kényszeríti majd a szövetségeseket, de legalább megtöri a Berlin felé nyomuló seregek lendületét. A kötet átfogó képet nyújt Németország utolsó nyugati támadó hadműveletéről, melynek kudarca kétségkívül jelentős lökést adott a II. világháború győzelmes befejezéséhez.
A könyv első fejezetében a csata hátterével és a nyugati fronton 1944 decemberig lezajlott eseményekkel – normandiai partraszállás, Market Garden hadművelet stb. – ismerkedhet meg az olvasó. A szerző külön hangsúlyt fektet az arcvonalhoz közeli utánpótlási központ, Antwerpen stratégiai jelentőségének bemutatására, és részleteiben tárgyalja mindazokat a tényezőket, amelyek alapján Hitler elhitte, hogy támadása a hóval borított Ardenneken keresztül sikeres lehet. A szövetséges védelem gyengesége… (tovább)

Eredeti cím: The Battle of the Bulge – Hitler's Last Hope

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: 20. századi hadtörténet Hajja & Fiai

>!
Hajja & Fiai, Debrecen, 2003
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639329754 · Fordította: Bilik Péter

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Ikarosz>!

Henry L. Simpsonnak, az USA külügyminiszterének írt magánlevelében Patton ironikusan megjegyezte: “Remélem, a háború utáni rendezésben ragaszkodni fog ahhoz, hogy Németország megtarthassa Lotaringiát, mert el sem tudok annál nagyobb büntetést képzelni, mint ennek az állandóan eső áztatta, visszataszító területnek a birtoklását, melynek egyedüli gazdagságát a felhalmozott trágyadombok képezik."

51. oldal, A harcmező

Ikarosz>!

Keitelt a háta mögött mindenki Lakaitelnek (lakáj) hívta, és még maga a Führer is azt mondta róla, hogy „annyi esze van, mint egy jegyszedőnek a moziban”.

31. oldal, Válságban a nyugati front

Ikarosz>!

A „nagy megoldás” melletti döntés magyarázata Hitler bonyolult és sokszor ellentmondásos gondolkodásában rejlett. Antwerpen olyan célpontot képzett, melynek egy merész támadást követő gyors elfoglalása hatalmas pozitív pszichológiai hatással lehetett volna a német népre, valamint elvágta volna az északon támadó briteket a délen harcoló amerikaiaktól, ami a németek gondolkodásában egyet jelentett a brit-amerikai szövetség végleges felbomlásával. Hitler mindemellett abban hitt, hogy Montgomery 21. hadseregcsoportjának kanadai hadserege ilyen esetben egyszerűen abbahagyná a harcot, összecsomagolna és hazautazna.

42. oldal, Válságban a nyugati front

Ikarosz>!

Érdekes módon a legnagyobb sikert ezen az éjszakán az a 300, ejtőernyős katonának beöltöztetett bábu érte el, melyeket az Eisenborn-gerinc fölött dobtak le. A bábukat ugyanis az amerikaiak igazi ejtőernyősöknek vélték, és jelentős erőket mozgósítottak a nem létező németek hiábavaló felkutatására.

91. oldal, Mészárlás Malmédynél

Ikarosz>!

A német tüzérségi tűz nem keltett túl nagy érdeklődést a század katonáinak körében – az igazat megvallva sokkal jobban izgatta őket, hogy mikor érkezik meg végre a tábori konyha a hosszú napok óta várt meleg étellel.
Éppen megkezdődött volna a „kajaosztás”, amikor valaki a sínek túloldalán úgy 50 embert látott a ködből előtűnni. Először azt gondolták, a század nehézfegyveres szakasza futott be reggelizni, de aztán német vezényszavak harsantak, mire az amerikai katonák eldobálták étkészletüket, puskát ragadtak és tüzet nyitottak a 27. Volksgrenadier-ezred (12. Volksgrenadier-hadosztály) legelöl haladó zászlóaljának előörsére.

93. oldal, Csata az Eisenborn-gerincért


Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur J. Barker: Páncélosok a háborúban
Számvéber Norbert: Nehézpáncélosok
Hans-Ulrich Rudel: Stuka pilóta
Ungváry Krisztián: Hősök?
Otto Skorzeny: Kommandós vállalkozásaim
Jon Feenstra: Panzerjäger on the Battlefield
David Fraser: Rommel
Kurt Meyer: Gránátosok
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Carl von Clausewitz: A háborúról