Szfinx 121 csillagozás

Robin Cook: Szfinx Robin Cook: Szfinx Robin Cook: Szfinx

Az orvosi krimijeiről ismert szerző ezúttal klasszikus helyszínt választott könyve színteréül. A huszonnyolc éves amerikai egyiptológus, Erica Baron megérkezik álmai országába, Egyiptomba, hogy saját szemével lássa az ókor csodáit. Alighogy elindul első útjára a kairói bazárban, máris véletlen szemtanúja lesz egy gyilkosságnak és egy titokzatos módon előkerült, felbecsülhetetlen értékű ó-egyiptomi szobor eltűnésének.

Robin Cook: Sphinx

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 1979

>!
I.P.C., Budapest, 2007
356 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636353339 · Fordította: Szendrő Borbála
>!
I.P.C., Budapest, 2000
puhatáblás · ISBN: 9636351295 · Fordította: Szendrő Borbála
>!
I.P.C., Budapest, 1991
356 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637930213 · Fordította: Szendrő Borbála

Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Sipor>!
Robin Cook: Szfinx

Ez volt az első könyvem Robin Cooktól. Ha tudom, hogy ennyire jól ír, már sokkal régebben elkezdtem volna olvasni a könyveit. A többi moly véleménye szerint nem egy tipikus könyve, és nem is a legjobb. Hát… ha a többi könyve ennél sokkal jobb, akkor alig várom, hogy az orvoskrimijeit olvassam.
Nagyon különlegesek voltak az egyiptomi helyszínek. Szinte mindenre rákerestem olvasás közben, amitől tovább tartott az olvasás. De nagyon megérte.
Rengeteg kutatómunka előzhette meg a regény megírását. Le a kalappal Cook előtt. Be kell valljam, hogy a könyv ráebresztett, mennyire minimális a tudásom az ókori és jelenkori Egyiptomról.
A cselekmény kicsit olyan volt, mint egy nagyon alaposan kidolgozott rész Az elveszett ereklyék fosztogatóiból. (Gyerekkorunkban imádtuk a húgommal, de huszonévesen nézhetetlennek nyilvánítottuk.)
Erica, egyiptológus főszereplőnk, kutatott, véletlenszerűen bűntények szemtanúja lett, spoiler, pasizott, műemlékeket és múzeumokat keresett fel, stb. Szóval sem ő, sem az olvasó nem unatkozik :)
Nagyon olvasmányos volt, és nagyon alaposan kidolgozott. A kalandregények kedvelőinek csak ajánlani tudom.

Judit_56 P>!
Robin Cook: Szfinx

A második könyv volt, amit olvasói pályafutásom során elolvastam, már réges-régen. És egyben a második Robin Cook könyv. Akkor még nem írtam értékeléseket, de arra emlékszem, hogy anyukám kedvence volt, viszont engem annyira nem fogott meg, mint őt. Akkor még nem tudtam megfogalmazni miért, most már megtudom.

Ez nem egy igazi Robin Cook könyv, nincs is rajta az orvoskrimi címke. Kriminek krimi, de egyáltalán nincs köze a kórházakhoz, betegségekhez. A helyszín Egyiptom, a főszereplő egy egyiptológus, aki teljesen véletlenül belecsöppen egy bűnténybe.
Valahogy sosem voltam oda Egyiptomért, és ezért a világért, így száz százalékosan nem tudtam én sem átérezni Erica szenvedélyét a téma iránt. Kicsit olyan voltam, mint Richard, aki a szoborra annyit mondott, hogy „Szép”.
A történet egyébként izgalmas, olvasható, élvezhető. Cook ismét behozta a tipikus női szereplőjét, ami nagyon sok könyvében megjelenik. A kotnyeles, de közben nagyon okos, önálló, de makacs, eltántoríthatatlan nőt, aki csak a saját feje után megy, miközben folyamatosan hangoztatja önállóságát, és kikéri magának, ha a férfiak irányítani próbálják. Férfi szereplője is teljesen tipikus Cook karakter, a munkájába temetkező orvos, aki mindenkinél nagyobbra tartja magát, és nem fogadja el, hogy a nő karriert akar építeni, és nem csak családanya szeretne lenni, és még ezen felül, semmiképp sem akar megházasodni, és megkérni a csodálatos nő kezét.
Yvon és Ahmed karaktere már jobban kidolgozott és egyedibb volt. Ők mindketten szimpatikusak voltak, de mindkettőnél érezni lehet, hogy van valami titok mögöttük.

Néha Erica kicsit naív, és azért párszor megráztam volna, hogy ébredj már fel, néhol pedig egyenesen szívből jövően szembe röhögtem volna, hogy háháhá mégis hogy képzeled ezt. De azért a kitartását díjazzuk, és ne felejtsük el, hogy a végén mégiscsak neki volt igaza, és ő jön rá a végső megoldásra.
A könyv vége tartogat még egy kis fordulatot, ami szerintem kitalálható volt.

Örülök, hogy ismét elolvastam, annak ellenére, hogy ez tényleg nem teljesen az én világom. Jobban szeretem a Cook-os Cook könyveket, az orvoskrimi vonalát.

Inpu>!
Robin Cook: Szfinx

Édesanyám ajánlására néztem meg sok-sok évvel ezelőtt a regény alapján készített filmet. Ha jól emlékszem, akkortájt még csak vágyakoztam Egyiptomba (ha valaki akkor azt mondja, hogy nemcsak eljutok a Nílus völgyébe, de saját ásatást is vezethetek ott, azt simán lehülyézem), és az eredeti helyszíneken forgatott jelenetek, a hamisítatlan egyiptomi couleur locale szinte azonnal rabul ejtett. Hosszú ideig pontosan ez a kellemes emlék tartott vissza attól, hogy magát a regényt is a kezembe vegyem. Most megtettem. Őszinte elképedésemre, a film minden szempontból messze felülmúlta a könyveredetit; márpedig ilyesmivel eleddig csak elvétve találkoztam. Ami a vásznon hangsúlyt nyert, az a regényben elsikkad. Amit Robin Cook kissé vontatottra vett, azt a film forgatókönyv-írói remek érzékkel helyettesítették maguk alkotta, alternatív változatokkal. Így történt, könyv és film nagyjából a sztori második harmadában oly mértékben kettéágazik, hogy a kétfajta végkifejlet gyakorlatilag köszönő viszonyban sem áll egymással. A filmbéli befejezés – most már elmondhatom – minden szempontból jobb, sikerültebb. Ez persze nem azt jelenti, hogy maga a regény ne lenne élvezetes olvasmány. Izgalmas, többnyire mozgalmas, a szerző avatatlansága ellenére is jól és magabiztosan bánik a történeti korokkal és személyekkel. Arra még nem jöttem rá, a hibák és tévedések az eredeti szöveg avagy egy pocsék fordítói munka számlájára írandók. De hát ne legyünk telhetetlenek, megesik ez máshol, mással is.

2 hozzászólás
szelll>!
Robin Cook: Szfinx

Nem tudtam megszeretni ezt a könyvet, és ez leginkább a főszereplő karakterének köszönhető. Tanult nőként hatalmas butaságokat követett el, a valóságban szerintem az első alalommal eltették volna láb alól. A naivitása, hiszékenysége pedig egyenesen bosszantott.
A krimi szál közepesre sikeredett, egyedül Ahmed története lepett meg a végén. A többit sajnos elég könnyen kitaláltam.
A történet vezetés, a leírások, de legfőképpen Egyiptom és műemlékeinek bemutatása élvezetes volt.
Mindent összevetve közepes, vannak jobb könyvei az írónak.

>!
I.P.C., Budapest, 1991
356 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637930213 · Fordította: Szendrő Borbála
LadyM>!
Robin Cook: Szfinx

Közepes szint. Az indítás jó volt, kifejezetten tetszett, aztán sajnos a közepére ellaposodott a sztori, eléggé unalmas volt, nagyon lassan tudtam vele haladni, mert semennyire sem érdekelet. Aztán a vége hozott valamiféle megváltást, az utolsó 30-40 oldal felpörgött kicsit, izgalmassá vált, de a hosszas, unalmas közepe miatt csak egy közepesre tudom értékelni.

Miketten>!
Robin Cook: Szfinx

Nagyon tetszett. Egy részről azért, mert szeretem az Egyiptommal kapcsolatos történeteket, másrészről azért, mert jól van megírva. Szövevényes, izgalmas.

Zseraldina>!
Robin Cook: Szfinx

Régen olvastam tőle könyvet. Tetszett a stílusa, de néha egy kicsit unalmasnak tünt. Jó volt visszamenni Egyiptomba, a fáraók sírjához. Belopózni a korukba, és végig izgulni, hogy a főszereplő hogyan tud nehéz helyzetekből kijönni. A lényeg, hogy az elveszett szobor meglegyen, bármi áron is.

Szencsike P>!
Robin Cook: Szfinx

Érdekes olvasni, a nem-orvosi könyveit az írónak. Nagyon érdekes, igazán szép leírása Egyiptomnak, meghozta a kedvemet hozzá, egy kevésbé kalandosabb úttal is kiegyeznék. És megint elfogott ennél is a „ki gondolta volna” érzés a végén. Jó volt, nagyon kellemes olvasmány :)

mefi69>!
Robin Cook: Szfinx

Először is meglepődtem, mert ez nem is orvoskrimi (bár van egy orvos mellékszereplő benne, aki egyébként még csak nem is szimpatikus), de végül már nem is bántam. A történet izgalmas volt, fordulatos, nekem már egy kicsit túl akciódús is a vége felé. Egy baj van csak, Robin Cook a női karaktereit valahogy mindig olyan sután mutatja be nekünk. Nem maguk a szereplők suták, hanem a jellemzésük, valahogy számomra nem hiteles, és pont ezért én nem is nagyon szeretem őket. Emellett kezdem megszokni, hogy legalább egy jelenetben a női főszereplőt alsóneműben is szerepeltetni kell.
De egyébként szavam nem lehet. De még egy: nincs olyan nő e föld kerekén, aki egy szatyorral járná be Egyiptomot.

Caulker>!
Robin Cook: Szfinx

A megszokottól eltérő Robin Cook könyv. Nagyvárosi orvoskrimi helyett kalandregény a varázslatos Egyiptomból. Imádom Egyiptomot a mitológiájával, történelmével mindenestől szóval a könyv máris előnnyel indított nálam. Maga a történet fordulatos és érdekes. A leíró részeket nagyon élveztem, néhányat egymás után többször is újraolvastam. :)


Népszerű idézetek

AgiJovi>!

Tikkasztó volt a hőség, jóval negyven fok fölött, és árnyék sehol. Kegyetlenül tűzött az afrikai nap, fölforrósította a sziklákat, és vakítóan visszaverődött a homokszínű talajról. Egy árva fűszál, egyetlen növény sem élte túl a gyilkos napsütést. Qurna lakói mégsem akartak máshová költözni. Úgy akartak élni, ahogy nagyapáik, és ükapáik éltek évszázadokon át. Ha Dante ismerte volna ezt a falut, gondolta Erica, biztosan besorolta volna a pokol bugyrai közé.

gesztenye11 >!

– Beszél angolul? – zihálta Erica.
– Természetesen – felelte a férfi meglepődve és kissé ingerülten.
– Állami alkalmazott?
– Igen. Hadügyminiszter-helyettes vagyok.
– Van valami köze a régiségekhez?
– Nincs.
– Nagyszerű – mondta Erica. – Van egy bizonyára teljességgel hihetetlennek tűnő történetem az ön számára…

353. oldal

gesztenye11 >!

Nasszif kiegyenesedett. – Karrah – morogta. Dühös volt, hogy még egy árva patkányra sem lőhet.
Erica kissé megkönnyebbült, de látta, hogy a férfi még mindig nem mozdul. Csak áll ott, és ismét a vállára vetett karabéllyal őt nézi a sötétben. Mindaddig nem értette a dolgot, amíg meg nem hallotta a vizelet csobogását.

336. oldal

Piper>!

Noha a nap vakítóan sütött, Nenephta pupillája hirtelen kitágult. Az arca elernyedt. A változás olyan szemmel látható volt, hogy még az álmos Nebmare-nahkt is észrevette, és a kezében tartott datolya félúton megállt kitátott szája és a tál között.
– Nincs jól excellenciád? – hajolt előre Nebmare-nakht, hogy jobban lássa Nenephta arcát.
Nenephta azonban nem akarta, hogy vele foglalkozzanak. Emeni szavaira hirtelen megvilágosodott előtte valami. Ráncos arca félmosolyra húzódott. Odafordult az asztalhoz, és izgatottan megkérdezte Mayától: – Lepecsételték már Tutanhamon fáraó sírját?
– Természetesen – felelte Maya. – Azonnal.
– Nyissák ki újból! – mondta Nenephta, és ismét Emeni felé fordult.
– Nyissuk ki? – hitetlenkedett a meglepett Maya. Nebmare-nahkt pedig kiejtette kezéből a datolyát.
– Igen. Be akarok menni abba a szánalomra méltó sírba. Olyan ötletet kaptam ettől a kőfaragótól, amely vetekszik a nagy Imhotepével. Már tudom, hogyan lehet megőrizni fáraónk, I. Széthi kincseit az örökkévalóságig. Nem is értem, hogy ez még soha nem jutott az eszembe.
Emeni először érezte úgy, hogy van még némi remény. De mikor Nenephta hirtelen ismét a fogoly felé fordult, már nem volt az arcán mosoly. Pupillája összeszűkült, s az arca elsötétült, mint nyári vihar előtt az égbolt.
– Segítségemre voltak a szavaid – mondta – de ez nem jelenti azt, hogy jóvá is tetted alávaló cselekedetedet. Bíróság elé kerülsz, és én leszek a vádlód. Az előírásoknak megfelelően fogsz meghalni. Elevenen karóba húznak az előkelőségek színe előtt, és a testedet otthagyják a hiénáknak.

14. - 15. oldal

Kasztór_Polüdeukész>!

Emeni szívszorongva várta, mikor támadnak rá ez alvilág démonjai. De
csak a cédrus meg a tömjén fűszeres illata csapta meg az orrát, a fülébe meg
az örök magányosság csöndje hatolt. Félelemmel vegyes áhítattal lépett be a
sírkamrába. Halálos csönd, áthatolhatatlan sötétség. Visszanézett az alagútba,
de csak a halovány holdfényt látta a feléje kúszó Kemeze mögött. Kemeze őt
kereste vakon tapogatózva, hogy az olajlámpást odaadja neki.

4. oldal

Kasztór_Polüdeukész>!

A szíve még mindig szaporán dobogott az élmény
hatása alatt, és kezdett rájönni, hogy még sokat kell tanulnia Kairóról és a mai
Egyiptomról. Képzett egyiptológus volt, ez azonban sajnos csak azt jelentette,
hogy ismeri az ősi egyiptomi civilizációt, de nem ismeri a mai Egyiptomot.

15. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Mario Puzo: A szicíliai
Douglas Preston – Lincoln Child: Elátkozott völgy
Robert Ludlum: A Fantom
Robert Ludlum: A Negyedik Birodalom
Ross Thomas: Hittérítőragu
Steve Berry: A Romanov-jóslat
Robert Ludlum: Holcroft szövetség
Robert Ludlum: Holcroft küldetése I-II.
Steve Berry: Veszedelmes hazafiak