Szfinx 81% 129 csillagozás

Ez volt az első könyvem Robin Cooktól. Ha tudom, hogy ennyire jól ír, már sokkal régebben elkezdtem volna olvasni a könyveit. A többi moly véleménye szerint nem egy tipikus könyve, és nem is a legjobb. Hát… ha a többi könyve ennél sokkal jobb, akkor alig várom, hogy az orvoskrimijeit olvassam.
Nagyon különlegesek voltak az egyiptomi helyszínek. Szinte mindenre rákerestem olvasás közben, amitől tovább tartott az olvasás. De nagyon megérte.
Rengeteg kutatómunka előzhette meg a regény megírását. Le a kalappal Cook előtt. Be kell valljam, hogy a könyv ráebresztett, mennyire minimális a tudásom az ókori és jelenkori Egyiptomról.
A cselekmény kicsit olyan volt, mint egy nagyon alaposan kidolgozott rész Az elveszett ereklyék fosztogatóiból. (Gyerekkorunkban imádtuk a húgommal, de huszonévesen nézhetetlennek nyilvánítottuk.)
Erica, egyiptológus főszereplőnk, kutatott, véletlenszerűen bűntények szemtanúja lett, spoiler, pasizott, műemlékeket és múzeumokat keresett fel, stb. Szóval sem ő, sem az olvasó nem unatkozik :)
Nagyon olvasmányos volt, és nagyon alaposan kidolgozott. A kalandregények kedvelőinek csak ajánlani tudom.

A második könyv volt, amit olvasói pályafutásom során elolvastam, már réges-régen. És egyben a második Robin Cook könyv. Akkor még nem írtam értékeléseket, de arra emlékszem, hogy anyukám kedvence volt, viszont engem annyira nem fogott meg, mint őt. Akkor még nem tudtam megfogalmazni miért, most már megtudom.

Ez nem egy igazi Robin Cook könyv, nincs is rajta az orvoskrimi címke. Kriminek krimi, de egyáltalán nincs köze a kórházakhoz, betegségekhez. A helyszín Egyiptom, a főszereplő egy egyiptológus, aki teljesen véletlenül belecsöppen egy bűnténybe.
Valahogy sosem voltam oda Egyiptomért, és ezért a világért, így száz százalékosan nem tudtam én sem átérezni Erica szenvedélyét a téma iránt. Kicsit olyan voltam, mint Richard, aki a szoborra annyit mondott, hogy „Szép”.
A történet egyébként izgalmas, olvasható, élvezhető. Cook ismét behozta a tipikus női szereplőjét, ami nagyon sok könyvében megjelenik. A kotnyeles, de közben nagyon okos, önálló, de makacs, eltántoríthatatlan nőt, aki csak a saját feje után megy, miközben folyamatosan hangoztatja önállóságát, és kikéri magának, ha a férfiak irányítani próbálják. Férfi szereplője is teljesen tipikus Cook karakter, a munkájába temetkező orvos, aki mindenkinél nagyobbra tartja magát, és nem fogadja el, hogy a nő karriert akar építeni, és nem csak családanya szeretne lenni, és még ezen felül, semmiképp sem akar megházasodni, és megkérni a csodálatos nő kezét.
Yvon és Ahmed karaktere már jobban kidolgozott és egyedibb volt. Ők mindketten szimpatikusak voltak, de mindkettőnél érezni lehet, hogy van valami titok mögöttük.

Néha Erica kicsit naív, és azért párszor megráztam volna, hogy ébredj már fel, néhol pedig egyenesen szívből jövően szembe röhögtem volna, hogy háháhá mégis hogy képzeled ezt. De azért a kitartását díjazzuk, és ne felejtsük el, hogy a végén mégiscsak neki volt igaza, és ő jön rá a végső megoldásra.
A könyv vége tartogat még egy kis fordulatot, ami szerintem kitalálható volt.

Örülök, hogy ismét elolvastam, annak ellenére, hogy ez tényleg nem teljesen az én világom. Jobban szeretem a Cook-os Cook könyveket, az orvoskrimi vonalát.

Édesanyám ajánlására néztem meg sok-sok évvel ezelőtt a regény alapján készített filmet. Ha jól emlékszem, akkortájt még csak vágyakoztam Egyiptomba (ha valaki akkor azt mondja, hogy nemcsak eljutok a Nílus völgyébe, de saját ásatást is vezethetek ott, azt simán lehülyézem), és az eredeti helyszíneken forgatott jelenetek, a hamisítatlan egyiptomi couleur locale szinte azonnal rabul ejtett. Hosszú ideig pontosan ez a kellemes emlék tartott vissza attól, hogy magát a regényt is a kezembe vegyem. Most megtettem. Őszinte elképedésemre, a film minden szempontból messze felülmúlta a könyveredetit; márpedig ilyesmivel eleddig csak elvétve találkoztam. Ami a vásznon hangsúlyt nyert, az a regényben elsikkad. Amit Robin Cook kissé vontatottra vett, azt a film forgatókönyv-írói remek érzékkel helyettesítették maguk alkotta, alternatív változatokkal. Így történt, könyv és film nagyjából a sztori második harmadában oly mértékben kettéágazik, hogy a kétfajta végkifejlet gyakorlatilag köszönő viszonyban sem áll egymással. A filmbéli befejezés – most már elmondhatom – minden szempontból jobb, sikerültebb. Ez persze nem azt jelenti, hogy maga a regény ne lenne élvezetes olvasmány. Izgalmas, többnyire mozgalmas, a szerző avatatlansága ellenére is jól és magabiztosan bánik a történeti korokkal és személyekkel. Arra még nem jöttem rá, a hibák és tévedések az eredeti szöveg avagy egy pocsék fordítói munka számlájára írandók. De hát ne legyünk telhetetlenek, megesik ez máshol, mással is.

Nem tudtam megszeretni ezt a könyvet, és ez leginkább a főszereplő karakterének köszönhető. Tanult nőként hatalmas butaságokat követett el, a valóságban szerintem az első alalommal eltették volna láb alól. A naivitása, hiszékenysége pedig egyenesen bosszantott.
A krimi szál közepesre sikeredett, egyedül Ahmed története lepett meg a végén. A többit sajnos elég könnyen kitaláltam.
A történet vezetés, a leírások, de legfőképpen Egyiptom és műemlékeinek bemutatása élvezetes volt.
Mindent összevetve közepes, vannak jobb könyvei az írónak.

Nagyon tetszett. Egy részről azért, mert szeretem az Egyiptommal kapcsolatos történeteket, másrészről azért, mert jól van megírva. Szövevényes, izgalmas.

Annyira vágytam egy jó kis fáraókról szóló, piramisok között játszódó egyiptomi történetre. De sajnos nem azt kaptam, mint amire számítottam off.
Rengeteg volt a név, többször is vissza kellett lapoznom, hogy megnézzem, ki is az a szereplő, akiről éppen olvasok. Mindenki ráállított egy embert a főhősnőnkre, hogy megfigyelje azt – sokszor már nem bírtam követni, ki kinek a megbízottja.

Közepes szint. Az indítás jó volt, kifejezetten tetszett, aztán sajnos a közepére ellaposodott a sztori, eléggé unalmas volt, nagyon lassan tudtam vele haladni, mert semennyire sem érdekelet. Aztán a vége hozott valamiféle megváltást, az utolsó 30-40 oldal felpörgött kicsit, izgalmassá vált, de a hosszas, unalmas közepe miatt csak egy közepesre tudom értékelni.

Imádtam a hangulatát, szuper könyv.

Érdekes olvasni, a nem-orvosi könyveit az írónak. Nagyon érdekes, igazán szép leírása Egyiptomnak, meghozta a kedvemet hozzá, egy kevésbé kalandosabb úttal is kiegyeznék. És megint elfogott ennél is a „ki gondolta volna” érzés a végén. Jó volt, nagyon kellemes olvasmány :)

Ez egy nagyon érdekes könyv, és nekem tetszett. Talán az egyetlen nem orvoskrimije a szerzőnek, de krimi a javából, ráadásul történelmi krimi is, hiszen bűncselekmények történnek a jelenben és a múltban is. A jelen történései ráadásul izgalmasak, sokszor kiderül valami váratlan, amire az olvasó nem számít. És a krimiszál mellett nagyon sokat tanulhatunk az ókori Egyiptomról, a fáraók koráról, a piramisokról, sírkamrákról – úgy tűnik, Robin Cook itt is „otthon van”, nem csak a kórházakban.